Áv hónap, aminek két neve van: „vigasztalhatatlan” és „vigasztaló”

Szeretnék pár szót írni az áv hónap különleges szabályairól. Ennek az oka, hogy e hónap a zsidó hagyomány legellentmondásosabb hónapja. A halál és az élet hónapja.
Áv hónap „mázál”-ja, (zodiákus) az oroszlán, a hősiesség jelképe, annak ellenére, hogy mindkét jeruzsálemi Szentélyt áv hónap 9. (héberül: tisabeáv) napján rombolták le.
Elsőt a babilóniai birodalom (Nabukadnecár) ante 586-ban, míg a másodikat a római birodalom (Titus) post 70-ben.

Áv hónapnak rengeteg szabálya van. Ezek megtartása a mai napig összeköt bennünket a saját múltunkkal.

A hónap 3+1 részre választható.
1) a hónap első kilenc napja, jiddisül: „nájntég”
2) az azt követő néhány nap, egészen teliholdig, azaz „tu beáv”-ig, azaz áv 15-ig,
3) teliholdtól egészen a hónap végéig tartó két hét.
+1) Áv 9-től egészen a zsidó újévig tart a 7 vigasztaló hét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

"Mélységből a magasságba" – Gondolatok a legnagyobb zsidó gyászhónapban – "áv"-ban – (Hagyomány IV.)

9 av kotelMélységből a magasságba
Áv hónapban szomorúbb a zsidó lélek, bár tudjuk, hogy mind az egyén, ám minden nép életében vannak mélypontok, de ez nem vigasztal bennünket.
A zsidóság történelmének és sorsának (talán) legmélyebb pontja a Jeruzsálemi Szentély felégetése, majd a zsidó nép száműzetése a Szentföldről.
Ez a pillanat volt, amikor a zsidó népet két évezredre hazátlanná tették. Egy kattintás ide a folytatáshoz….