„Emlék-könyv” 9. oldal (az eredeti poszt)
Ezt a sírkövet Sopronban fényképeztem.
Mordeháj (Max) Nussbaum sírja, aki – a héber felirat szerint – a helyi zsidó közösség megbecsült tagja volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
„Emlék – könyv” 7. oldal
1906. november 18. Ekkor voltam „-65” éves.
Vasárnap volt és holdújulás.
Beköszöntött kiszlév, azaz a hanuka hónapja.
Aznap 9 gyermek született Budapesten.
Csodálatos neveik voltak az újszülötteknek: Hahn Margit, Goldstein Manó Miklós, Goldstein Adolf (nem testvérek!), Lindner Mihály, Wallerstein Árpád, Rozenfeld László, Kardos Ernő, Preischach Andor és Weisz Béla. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
„Emlék – könyv” 5. oldal
Én 1971-ben születtem.
Amikor megnézzük az ezt az évet jellemző „zsidó számokat”, akkor eszünkbe juthat néhány korábbi írásom, amikor láthattuk, hogy a XX. század elején, néha egy nap alatt több születést jegyeztek be, mint ebben az esztendőben.
Ha 1941-ben, – amikor több, mint 500 gyermeket jegyeztek be a budapesti könyvekbe és több, mint 1000 (!) esküvő volt -, azt mondjuk, hogy 30 esztendő múlva ennek az 5%-a se lesz, biztos bolondnak gondoltak volna. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
„Emlék – könyv” 3. oldal
1941. június 27-én Magyarország hadüzenetet küldött Szovjetuniónak. Rá másfél hónapra, az 1941. évi XV. tc. (harmadik zsidótörvény) megtiltotta a vegyes házasságokat és a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot.
Megalázó törvények voltak, és akkor meg csak sejtették, hogy az azt követő évek milyen nehezek lesznek, éppen ezért kiemeltem fontos volt, hogy a pesti neológ zsidó közösség miképpen állt a saját vallásgyakorlásához.
1942-ben, március 15-e, a nemzeti ünnep, egy vasárnapra esett.
Aznap 21 esküvőt tartottak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Emlék-könyv 1. oldal:
Egy életrajz írása közben belebotlottam 1922. február 22-i dátumba.
Merő kíváncsiságból megnéztem, mi is történt aznap Pesten (!), a neológ közösségben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A cikk eredetije az akibic.hu honlapon jelent meg. Lehet kattintani és lehet ott is like-olni :)))
(Az eredeti lead:)
„Radnóti Zoltán rabbi, a Mazsihisz rabbitestületének elnökének írása a nők zsinagógai szerepéről, reformokról, a kapcsolódásról a főként nem vallásos zsidósághoz, és arról, hogy a sokszínű neológián belül meg kell férnie egymás mellett a különböző értékrendű közösségeknek.”
Magyarország furcsa ország. Sorsdöntő vitáit képes akár egyetlen topikhoz, egyetlen dühösen ismételt szóhoz fűződő viszonya alapján eldönteni, világmegváltó vagy éppen ellenkezőleg, világot megrengető állításokat tenni egyetlen vágyott vagy félt szóra alapozva. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ennek a cikknek nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg 2017. november 27-én.
Az utóbbi napokban csendes, a széles közvélemény számára nem érzékelhető, de fontos folyamatok indultak el nálunk: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségében (Mazsihisz) és a zsidó közösségben. Régről elmaradt viták kezdődtek, amelyek nemcsak a zsidókat érintik, de így vagy úgy minden magyar polgárt.
Fináli Gábor rabbi vitaindító cikkére négy tudós kollégám és barátom, Frölich Róbert országos főrabbi, Darvas István főrabbi, mjd ismét Fináli Gábor és Horváth József, a Bét Sálom (a béke háza) zsinagóga – az én közösségem – világi vezetője tette közzé vitairatát egymás után a Szombat című zsidó folyóiratban. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A magyarországi modern vallásos zsidóság – közkeletűbb nevén a neológia – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik „terméke” volt, hiszen az annyira áhított emancipációeléréséhez a befogadó nemzet – bizonyos fokú – asszimilációt kívánt meg.
Ez az időszak lett a neológ mozgalom bölcsője és eszmei alapja.
A neológia történetében nem sokkal később szimbolikus esemény zajlott le: Ferenc József király-császár visszaadta a forradalom után elkobzott zsidó vagyonok egy részét, azzal a feltétellel, hogy abból az összegből meg kell alapítani a neológ mozgalom vallási-oktatási intézményét: a Rabbiszemináriumot.
Az 1877–es iskolakezdésre az egyetem nemzetközi hírű tudósokat, rabbikat és oktatókat csábította a katedrájára és az iskolapadokból nagy tudású tudósok és rabbik indultak el a világhír felé.
Csak néhány név a dicső múltból:
Goldziher Ignác, Kaufmann Dávid, Bloch Mózes, Blau Lajos, Bacher Vilmos, Lőw Immánuel, Scheiber Sándor, Guttmann Mihály, Richtmann Mózes, stb, stb. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Viharos év volt a 2014-es a zsidó berkekben.
Nyugtalan és a hírekben nem mindig pozitívan szereplő MAZSIHISZ kontra kiváró EMIH…
Melyik lesz szimpatikusabb a népnek…
Mindenki izgatottan figyeli, hogy a nép hangja mely zsidó alapítványokat emeli fel vagy ejti le.
Ezt az elemzést minden esztendőben megcsináltam.
2012-ben és
2013-ban és
2014-ben
is. – lehet olvasni és emlékezni.
Kóser kampány, vagy zsidó celeb kampány? Melyik jött be? (erről anno egy elemzést is írtam…)
Hát akkor nézzük az idei számokat! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az első – Gerő András – bizony megtalálta a kákán a csomót….
Nem is kicsit…
Nagyon nagyot…
Egy óriási csombékot, miszerint a MAZSIHISZ (értsd, zsidó egyház) – az 1%-os kampányával – Tórát (hagyományt, stb.) szeg!
És ezt boldogan – tágra nyílt szívvel – világgá is kiáltja…
Az már csak legyen az én egyéni problémám, hogy számomra álságos, ha olyan ember kezd vallásjogi kérdésről beszélni, akinek a tollát sokszor pont az ellentettje vezérli. Esetleg még egy konstruktív kritika sem lenne baj, de Gerő háláhikus (vallásjogi – szakmai) ismerete – elegánsan mondva is – hiányos. Akkor meg miért?
(Bár Frölich főrabbi komolyan vette a cikket, és vallásjogilag válaszolt egy cinikus cikkre, de nem tévedek nagyot, ha kijelentem, hogy ez a responzum pont annyit jelentett az eredeti cikk írójának, mint a nadrágszélére freccsent sár…) Egy kattintás ide a folytatáshoz….