A sziráki rabbi, Knöpfler Sándor a deportálás előtt átadta megőrzésre a zsidó hitközség kegytárgyait Révész Alfréd evangélikus lelkésznek…
Rá 10 napra ezt a levelet írta…
(A költözködéssel kapcsolatos nagy elfoglaltságom miatt…)
Knöpfler Sándor rabbit, családjával együtt meggyilkolták.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Szerintem ehhez a listához már nem is kell kommentár…
Pontosan láthatjuk, hogy az ilyen szinten kiképzett apparátus és az ilyen precíz és alapos bürokrácia számára az emberek egyirányú elszállítása már csak valóban rutinmunka volt…
(közjegyzői leltár a gettósítás előtti utolsó pillanatban… vajon miért???)
(A tulajdonos nevének leírására talán illett volna figyelni, bár ő már „szót sem érdemel”…)
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Balassagyarrmat és környéke (így Mohora) zsidóságát május 5. és 10. között gettósítják, majd június 12-én és 14-én deportálják el őket.
A lentebbi levél május 6-án kelt!!!!!
Azaz szemeseknek áll a világ?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
„Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal.
Egymással egyetértésben legyetek…
…Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó.
Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben.”
(Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája – Pál levele a rómaiakhoz 12:15-18 )
A műegyetemi izraelita diákok, a rektor „alázatos szolgái”,
– 1927. novemberében – féltik a testi épségüket.
A kiszolgáltatottság tökéletes leírása és „élménye”…
Amikor maguknak a zsidóknak kell egy zsidó asztalosmester lefoglalt fájából elkészíttetni a saját gettójuk kerítését.
És a végén még a fát is ki kell fizetniük a Népbanknak.
Még több mementót talál a “megszállt ország” dokumentumai sorozatomban…
Erre a főszolgabírói feljegyzésre már nem is tudtam mit írni…
Magáért beszél.
Tragikomédiába forduló történelem… 🙁
Még több mementót talál a „megszállt ország” dokumentumai sorozatomban…
Valóban behajtották – az itt „visszahagyott ingó vagy ingatlan vagyonból”…
…a be nem fizetett rezsit…
Még több mementót talál a „megszállt ország” dokumentumai sorozatomban…
„L’ exactitude est la politesse des rois” − „A pontosság, a királyok udvariassága.” mondta egykor XVIII. Lajos francia király,
„A pontosság nemcsak a királyok udvariassága, hanem minden felelős, rangját ismerő ember kötelessége”
egészítette ki Márai Sándor a „Füves könyv„-ben. (64. fejezet)
De ő biztos nem így gondolta…
Még több mementót talál a „megszállt ország” dokumentumai sorozatomban…
A barátok és harcostársak félszavakból is megértik egymást.
„Igazuk” is van… A tények közléséhez nem kell a sok beszéd…
Ezt a képet is azoknak ajánlom, akik úgysem olvassák el…
Még több mementót talál a „megszállt ország” dokumentumai sorozatomban…