történelem kategória bejegyzései

"Árulkodó Júdás!" – Egy gyermekkori rossz emlék felelevenítése (és elemzése)

Közzétéve Szerző:
8

Gyermekkoromban, lehettem 8-10 éves, talán picit több, az általános iskolában gyakorta hangzott fel a csúfolódó: „árulkodó Júdás / nem kap piros tojást…!” versike.
Kapott belőle mindenki bőven.
Fájt is nekünk.
nagyorrúAkkor kisgyermekként, akinek vajmi fogalma sem volt, nemhogy Júdás szerepéről, de még a Bibliáról sem, már ab ovo elkönyveltem ezt az embert valami született nagyon-rossznak, aki elviszi még a piros csokitojásaimat is.
Júdás a rossz…
Aztán eltelt néhány esztendő és megjelentek cizelláltabb szidások (káromkodások) is.
A zsidózás.
„Te zsidó vagy!” – mondták nekem… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A békítés felelőssége – Beszélgetés keresztények és zsidók viszonyáról pészáh és húsvét alkalmából

Közzétéve Szerző:
1

Sokak kérésének eleget téve felteszem a rabbi-blogra, a Vasárnapi Hírek 2013. március 30-i lapszámában megjelent páros interjút.
(Szerző: Krausz Viktória)
————————————————————–

Ritkán esik egybe húsvét és pészah, az idén ez így történik. Ezért ültettünk egy asztalhoz két „bloggert”, akik a mai világ legújabb eszközeit is használva szolgálják egyházukat. Vajon hogyan élik meg ők az ünnepüket, mit gondolnak keresztények és zsidók viszonyáról? Kiss Ulrich jezsuita pappal és Radnóti Zoltán rabbival beszélgettünk.
scan7364_50x40,5cm_peszach_sacham_csaladnal_2003_04_10ut_33film_9 Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Felhívás! – Valódi tettekre és valódi védelemre van szükség!

Közzétéve Szerző:
247

elet_vs_adjMint a fenti plakáton látjuk, április 21-én – rendőri támogatással – vérlázítóan provokatív felvonulásra kerül sor Budapesten.
Az „Élet Menetének” békés felvonulására, (vagy a felvonulókra?) valakik „gázt adnának”.
Nem kell nagy fantázia, hogy a címben lévő „áthallás”-t dekódoljuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

„A Salk vakcina működik!” – Igen, dr. Salk megállította a "polio"-t, a gyermekbénulást. – (Életmesék XXVIII.)

Közzétéve Szerző:
12

0426_18innovaKülönleges emléknapra készülünk.

1955. április 12.

A poliomyelitis (járványos gyermekbénulás), vagy más néven a Heine–Medin kór a 20. század egyik legrettegettebb betegsége. Ennek az oka nem a halálozási rátája, hiszen az 5-9 éves gyermekek közötti halálnemek közül „mindössze” 6%-ért volt felelős ez az alattomos betegség, ám sokkal inkább az, hogy elsősorban gyermekeket érint.

A betegség igazi csapás volt, hiszen a felbukkanása teljesen kiszámíthatatlan és semmilyen tisztasági óvintézkedés nem volt hatásos ellene.
A kór gyógyíthatatlan és tartós bénulást okozott. Páni félelemmel féltek tőle a szülők.

Bár a kórképet már 1838-ban azonosította Jacob von Heine, ám ő még nem tudta, hogy a betegség miképp terjed, fertőző jellegét később a svéd Oscar Medin állapította meg.
A gyermekbénulást e két orvos után Heine–Medin kór-nak is nevezik.

salk ujságEgészen addig, amíg meg nem jelent a címlapon: SALK’S VACCINE WORKS!”

Neki köszönhetően napjainkban mindössze négy ország esetében beszélnek helyi eredetű járványról, ezek Pakisztán, Afganisztán, Nigéria és India. Ez a szám napról-napra kevesebb.

1988-ban kb. 350.000 esetet regisztráltak a világon. 2010-ben kevesebb mint 1.500-at. Magyarországon 1963 óta kötelező az oltás.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Emlékezzünk!! 2018. március 19. – 1944. március 19.

Közzétéve Szerző:
120

229421_10151185235574640_1145296245_n74 esztendő telt el azóta…
Bejöttek az országba a nácik. Nem sokan. Nem is kellett ide nagy hadsereg. Voltak itt bőven támogatóik. Házmesterek. 3 hét múlva már sárga csillag volt a bélyeg…
A többit ismerjük…
Majd tetovált szám… Majd jelöletlen sír valahol a felhők között.
Nem szabad becsukni a szemeinket!
Azért tényleg senki mást nem hibáztathatunk, csakis önmagunkat.
74 esztendeje…
Bejöttek, beengedtük, biztattuk, elfogadtuk. Etettük, itattuk, jól tartottuk… Ezeket…
Sokan próbálják elfeledni, elfeledtetni, bagatellizálni, elrejteni, meghazudtolni, elhazudni vagy akár feldicsérni. – Igen, ők a jelenkor háborús bűnösei…
Emlékezzünk a deportáltakra és a meggyilkoltakra egy szemtanú naplórészleteivel…
Olvassuk Márai Sándort!  Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szülessünk-e zsidónak, tanuljunk-e zsidónak vagy érezzünk-e zsidóként? – Pészáh előtt… (Hagyomány XX.)

Közzétéve Szerző:
3

578459_500226783348135_1661356586_nKELL-E NEKÜNK MACESZ-MORZSA?
Avagy szülessünk-e zsidónak, tanuljunk-e zsidónak vagy érezzünk-e zsidóként?

Pészáh, a kérdések ünnepe és hónapja.
Niszán, a kérdések hónapja.

Kérdéseket szeretnék feltenni Nektek is, önmagamnak is. Ha meg tudjuk válaszolni, közelebb kerülünk a zsidóság, esetleg saját zsidóságunk megértéséhez is.

  • Bele lehet-e tanulni az érzelmekbe, vagy bele kell születni?
  • Lehet-e egységes a zsidó nép legalább egy pillanatra, vagy ez naiv álom?
  • Vannak-e mindenki által elismert vonatkoztatási normák?
  • Talán a teremtéstörténet – vagy az ősatyák élete? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Bohóc módra élni, vándorolni és megpihenni – (Életmesék XXVII.)

Közzétéve Szerző:
20

alfonzoFebruár 29-én megszületni…
Ez micsoda pech…
4 évenként van az embernek születésnapja.
Ezen még sokat lehetne viccelődni, ám amikor Markstein Józsefre emlékezünk, aki – ha még élne – ebben az esztendőben lehetne 103 éves, és akkor még mindig 17 év hiányozna a mózesi 120-hoz. Ám Alfonzó ember volt. Nagyon is…
És már 27 esztendeje halott.
A naptár furcsasága miatt 75 életéve alatt mindösszesen 18 igazi születésnapot  tudott megünnepelni, és ez rá is nyomta a bélyegét az életére. Pozitívan.
Hiszen vitalitásán, fiatalosságán, testi és lelki erején az idő soha nem fogott.
Ő „18 éves” volt halálakor is. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mementó egy fájdalmas évfordulóról.

Közzétéve Szerző:
4

Ez a történet, röviden bemutatja a huszadik századi zsidó sors minden fájdalmát.
Emlékezzünk azokra a zsidó menekülőkre, akik 1939-től 1942. február 24-ig több, mint 12.000-en voltak.
Menekültek gyalogosan, lovon és az utolsó kilométereket hajón – leginkább a török felségvizeken keresztül – Európából, az Ígéret Földje irányába.
Féltek, menekültek, reménykedtek.
Elindultak.
Sokszor bérelt roncs-hajókon.
Struma_(ship)Az egyik ilyen hajót Strumának hívták.
(A fénykép az egyetlen megmaradt emlék erről a hajóról, amit 1942-ben Isztambulban fényképeztek.)
Felségjele panamai volt, kapitánya bolgár, utasai román zsidók, akikért horribilis összeget fizetett ki a Bétár és az Irgun nevű cionista szervezet a román hatalomnak, hogy elengedje őket.
769 utas, közöttük 111 gyermek remélte a szentföldi életet. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az elmúlt húsz esztendő legpofátlanabb utcaátnevezése, ami egyben a demokrácia arculcsapása.

Közzétéve Szerző:
38

A hír:
2013. február 13-án Kunhegyesen, – egy fideszes polgármester által vezetett önkormányzat – a Bajcsy-Zsilinszky Endre utcát Wass Albert utcára nevezte át.

Az üzenet:
Magyarországon 2013-ban a kormánypárt egy kivégzett antifasiszta (bár korábban fajvédő) ellenálló helyett egy háborús bűnök miatt halálra ítélt katonatisztről nevezett el egy utcát.

Szubjektív megjegyzés:
Ez az átnevezés az érzéketlenség és a pofátlanság netovábbja…
Szimbolikus és gyakorlati arculcsapása a demokráciának és az antifasizmusnak.

Válassz!

Wass katonai-igazolvanykepbajcsy_zsilinszky_endre

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A tudós, aki átadta a pokol kulcsát az emberiségnek – (Életmesék XXVI.)

Közzétéve Szerző:
12

j-robert-oppenheimer47 esztendeje, 1967 február 18-án elhunyt egy kutató.
Sokat gondolkodtam azon, hogy ide most mit is írjak…
Ha felületes lennék, akkor azt is írhatnám, hogy 3 nap alatt 150.000 embert halt meg miatta, de persze minden felületesség és általánosítás végzetes következményekkel járhat, ezért inkább azt írnám, hogy:
Háborús idők voltak.
Mindenki túlélni akart.
Mindenki fejlesztette a védelmét és ezzel párhuzamosan a fegyverzetét.
Aki gyorsabb volt, az lőtt előbb.
Aki előbb lőtt, az maradt életben.
Aki életben marad, attól a másiknak félnie kell.
És ha még akkor sem fél eléggé, akkor rá kell ijeszteni.
robert_oppenheimer_3Ez az írás a kutatás vezetőjéről szól, aki a 20. század talán legmegosztóbb tudósa volt.
És talán a legzseniálisabb:
Julius Robert Oppenheimer.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →