történelem kategória bejegyzései

"Isten ott van egy eltévedt golyóban is?" – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez I.

Közzétéve Szerző:
1

pisztoly(1)„Zuhognak ránk a hírek, sodródunk az eseményekkel, megállni, az információk hátterén elgondolkodni nincs idő. Most mégis megpróbálunk lassítani.
Új sorozatunkban a nagy világvallások képviselőinek fogunk feldobni kérdéseket egy-egy aktuális hír kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több ezer éves eszmerendszerek.
Tudnak-e valami hasznosat, érdekeset, újat mondani nekünk? Érdekel bárkit a véleményük, egyáltalán érdekel bennünket a sajátunkén kívül más véleménye?”
Első kérdésünk egy tragikus véletlen okozta haláleset kapcsán a következő:
Amikor valaki ártatlanul esik áldozatául egy erőszakos cselekménynek, akkor abban mennyire játszik szerepet a sors, a véletlen, esetleg valami más, külső erő?
A kérdésre 5 lelkész válaszolt.
Az én válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

16 tény és kép… – Egy polgárosodott magyar zsidó család életének és tragédiájának története

Közzétéve Szerző:
20

Miklós Sándor családja (írta: Gémesi Róbert)

Az alábbiakban dédapám, Miklós (szül. Weisz) Sándor és családja történetét szeretném bemutatni korabeli dokumentumok, fényképek és újságcikkek segítségével. Beszéljenek maguk a tárgyi emlékek:
1A Weisz család a XIX. század végén Fóton élt. A fényképen ükszüleim, Weisz Gábor és felesége, Kainer Katalin láthatók. Nyolc gyermekük született, akik közül egyikük, Sándor volt az én dédapám. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Ha már emlékezünk, akkor emlékezzünk! – Egy cikk és két hír 1920-ból, a Bécsi Magyar Újságból, azaz "kognitív disszonancia"

Közzétéve Szerző:
7

Hérakleitosz azt mondja valahol, hogy minden mozgásban van, és semmi sem marad változatlan,… azt mondja, hogy nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.
(Platón: Kratülosz 402 A) Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Lefkovics Kornél: Amit tudni kell Gábriel angyalról

Közzétéve Szerző:
11

Kérem olvassuk el Lefkovics Kornél objektíven szubjektív írását a Szabadság térre tervezett „megszállás” emlékműről, aminek középpontjában a bibliai Gávriel (Gábriel) angyal áll, amely a második világháborúban megszállt Magyarország ártatlanságát, szentségét, stb van hivatva szimbolizálni.Gabriel_archangel's_statue_by_nightNem tudom, kinek volt a tanulatlan ötlete Gábriel angyallal ábrázolni a „halottak”, inkább meggyilkoltak emlékét, hogy ő majd minden áldozatra emlékezik. Honnan veszik ezt a véleményt, mi a forrása? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

10+1 zsidó származású magyar író és költő – és 10+1 csodás idézet

Közzétéve Szerző:
27

auschwitz10+1 részlet magyar zsidó származású írók és költők tollából…
Ez a válogatás teljesen szubjektív és objektív is egyben… Mert szeretjük őket.
Olvassuk őket szeretettel és alázattal! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Antiszemitizmus? Vannak pillanatok, amikor már nem lehet csöndben maradni.

Közzétéve Szerző:
21

pope-at-auschwitz1Korábban is félve nyúltam a politikához, hiszen egy rabbinak nem biztos, hogy a Tóra tanulására szánt idejét a belpolitikára, idegeskedésre vagy ehhez hasonlókra kell fordítania.
Ám vannak pillanatok, amikor már a Tóra parancsolja, hogy megszólaljunk. Hiszen bárminemű gyűlölet – és legfőképp a zsidógyűlölet – a nép életét, boldogulását és nyugalmát veszélyezteti. Meg kell szólalni, hátha valaki meghallja…
És ha sok hang szól, az talán még messzebbre eljut. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

10+1 pozitív tény az arab-izraeli belső kapcsolatokról

Közzétéve Szerző:
5

tu efratA „tíz tény” sorozat azért indult el, hogy ismeretet terjesszünk a zsidósággal, a zsidó vallással és Izrael országával kapcsolatban. Sok a tévedés és még több a tévhit. Ezekben a cikkekben ritkán merészkedünk a politika igencsak ingoványos területére, ám most Gémesi Robi barátom valami olyat talált ki, ami erősen politika és talán még kevésbé ismert a közvélemény számára.
A hírekből pontosan tudjuk, hogy az arab-izraeli konfliktusok és háborúk uralták az elmúlt 70 esztendő közel keleti politikáját.
A média előszeretettel cikkezik az arab vezetők hangzatos politikai kinyilatkoztatásairól, vagy a cionizmus általános (azaz káros) hatásáról a világban, ám az olvasók nagy része leragad annál a ténynél, amit mutatni akarnak neki.
Ez a cikk arról szól, hogy a terroristák és hadurak mellett vannak rengetegen, akik a békét szeretnék a két nép között, akiknek az ősatyja egy: Ábrahám, alias Ibrahim.  Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Konok Péter jegyzete… cím nélkül —- (ám mindannyian értjük)

Közzétéve Szerző:
10
Magyarkút_Nógrád_vár 100Nógrád faluban 1944-ben már csak kevés zsidó élt.

A szőlőket kipusztító nagy filoxérajárvány előtt, a 19. században még többen voltak; vincellérek, borkereskedők többnyire, a régebbi pincéket is ők építtették-vájatták a Várhegy oldalának riolittufájába. Évszázadokon keresztül Nógrádon haladt át a felvidéki bányavárosok felé vezető kereskedelmi út – márpedig kereskedelem mindig volt, még akkor is, amikor az utat őrző nógrádi vár, a végvári rendszer e jeles darabja rendszeresen gazdát cserélt törökök és magyarok között.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

9+2 zsidó iparos, aki tehetségével és adójával támogatta az anyaországot

Közzétéve Szerző:
22

c1631vem1281783-at írunk.
A „Systematica gentis judaicae regulatio” rendelet, a bányavárosok kivételével megengedte a zsidóknak a városokban való letelepülést és ezzel a zsidóság közgazdasági tevékenysége jelentős mértékben megnövekedett.
Az „iparos zsidók” megélhetése azonban még mindig lehetetlenné volt téve, mert nem lehettek céhek tagjai.
Az 1790. kiadott De Judaeis törvény megerősítette a zsidók ama jogait, amiket II. Józseftől kaptak és ebben az állapotban éltek 1840-ig, de lényegében az elnyomatás nem szűnt meg.
1840-ben újabb törvény intézkedett a zsidók jogállapotának rendezéséről és ez a törvény kimondta azt is, hogy „mesterségeket akár maguk kezükre, akár vallásukbeli legények segítségével szabadon űzhetnek”.
E törvénnyel kezdődik a zsidók polgáriasodásának korszaka, amelyben erőteljes lendülettel igyekszik feljutni arra a színvonalra, amelyen eloszlik minden előítélet. Legalábbis a XIX. században az a hit járta, hogyha értékes tagjává válnak a társadalomnak, azzal felszámolható a zsidókkal szemben érzékelhető előítélet…

Hogy ez mennyire sikerült, a történelem megválaszolta… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →