hitközség kategória bejegyzései

Két zsidó találmány: az állampolgári hűség és a polgári engedetlenség – "Magyar Nemzet"-ben megjelent írásom

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ennek a cikknek az eredetije 2017. szeptember 2-án jelent meg a nyomtatott újságban (szombati lapszám), majd hétfőn az on line verzióban.
Érdekes és büszke érzés volt 45 esztendősen az első olyan cikket megírni, ami megjelenik egy print napilapban.
(És itt köszönöm meg Gazda Albinak, hogy kedvesen, ám határozottan bíztatott és Vári Gyurinak, hogy tapasztalatával és bölcsességével segítette a cikk megszületését.)
PUBLICISZTIKA A MAGAZINBAN,
Két zsidó találmány: az állampolgári hűség és a polgári engedetlenség
Szénási Sándor, a 168 Óra riportere feddő-nevelő szándékkal állapította meg nemrég egy interjújában: a Mazsihisz „politikai divatból kiment formáció”. Megkönnyebbülten sóhajtottam föl. Végre! „Hivatalosan” is „old school” lettem… Azt már gondolni sem merem, hogy a szerző ezzel a szóhasználattal marginálni szerette volna a legnagyobb magyarországi (vallásos) zsidó közösséget. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Radnóti Zoltán rabbi: Válasz Orbán Viktor miniszterelnök úrnak — 24.hu

Közzétéve Szerző:
3

A 24.hu honlapon megjelent és nagy visszhangot kiváltó írásom 
Hogy megmaradjon az örökkévalóságnak…
Életem legtöbb like-ját (eddig 4487) szereztem vele. És ez milyen szomorú…

Antiszemita a plakátkampány? Már hogyne volna! Borzalom. Fájdalom. Világvége.
Néha azt gondolom, túl sokat gondolkodunk.
Lassan egy hete próbáljuk megtalálni a választ a kérdések kérdésére, miszerint „burkoltan” antiszemita-e a kormányzat plakátkampánya, vagy szimplán csak gyűlöletkeltő és bűnbakkijelölő.
Győzködjük magunkat és másokat.
Cikkeket írunk és kommentelünk.
Érvelünk és hallgatunk.
Ám a választ sohasem tudjuk meg. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Nem biciklista, nem bányász, hanem rabbi — a Magyar Narancs zsidó blogja V.

Közzétéve Szerző:
Válasz

“És rabbi, jó ez nekünk?” – hangzik a viccesen komoly kérdés.
A magyarnarancs.hu honlap felkért bennünket, hogy írjuk ki magunkból, valóban “jó-e ez nekünk”. A szerzők száma bővül, így a témaválasztás is.
Ez nem vallási bolg, és nem Izraelről szól…
Hanem arról, ami bennünk él.
Ebben a cikkben magamról írok. A kérdéseimről és a válaszaimról.
(Az eredeti cikk itt található – és ott lehet likeolni az eredetit :)…)
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Antiszemita uszítás főműsoridőben – írásom a hvg.hu-n

Közzétéve Szerző:
1

A fentebb olvasható, megdöbbentő, velőtrázó(?) hírrel rukkolt elő a közmédia…
A 444.hu nagyon korrekt írásban számolt be erről a borzalomról.
A MAZSIHISZ nyilatkozatban ítélte el a közszolgálati Híradó műsorát, ám az MTI nem volt hajlandó lehozni a MAZSIHISZ tiltakozását. — majd a Magyar Nemzet is.
És íme…
Eljött az az idő is, amikor az MTI már nem hozza le a MAZSIHISZ hivatalos közleményét, mert kritizálni merte a polip egy másik karját…
Ilyenkor, a betiltani vágyott civil kurázsin a sor…
Klasszikust idézve, „mindenki hozzon magával még egy embert”, aki elmondja: Magyarországon nem lehet zsidózni!…
Én egy rövid írásban reagáltam a Híradó antiszemita embereket megszólaltató műsorára. Az írás a hvg.hu-n olvasható.
——
„Most kéne abbahagyni”: a köztévé megalázta a keresztény híveket és Szíjjártó Péter minisztert is.
A „gonosz, cionista amerikai multimilliárdos” szóhasználat, már tényleg félreérthetetlenül világos beszéd. Most még időben vagyunk, itt kéne nagyon gyorsan megállnunk és visszafordulnunk végre! Együttérzünk az MTVA által megalázott Szíjjártó Péterrel, és szeretnénk, ha a köztévé vezetése bocsánatot kérne tőle. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Hétköznapi vallásosság – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXIII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Miként lehet a különböző vallásokat a mindennapokban is gyakorolni?
Hogyan jelenik meg a hívők, gyakorlók hétköznapjaiban a saját vallásuk?
Sokszor éri a hívő embereket az a vád, hogy csak a templomban hívők igazán. Van persze, akire ez igaz is lehet, és van, akire nem. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit tehet, mit tesz egy vallását gyakorló ember a hétköznapokban azért, hogy a vallását a rohanó mindennapokban is megélhesse, gyakorolhassa.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Miként gyakorolható, hogyan jelenik meg az ön vallása a hívők, gyakorlók mindennapjaiban? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Siker vagy kudarc a 2016. esztendő, a zsidó alapítványok számára?

Közzétéve Szerző:
Válasz

Évek óta írok a „zsidó egyházak”-nak illetve a zsidó alapítványoknak adott 1%-os felajánlásról és megpróbálom értelmezni, mi is történik.
Egy kis emlékeztető:
Egyházi 1%: 2016-os esztendő illetve 2015-ös esztendő
——————————–
Alapítványi 1%: 2015-ös esztendő illetve 2014-es esztendő
Íme a 2015-ös „top 10” – alapítványi 1%:
CHABAD alapítvány – 676 fő – 2.827.001 Ft.
MAZSIHISZ SZERETETKÓRHÁZÉRT alapítvány – 225 fő – 2.049.580 Ft.
MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ SZOCIÁLIS SEGÉLY A. (Joint) – 208 fő – 876.469 Ft.
VILÁGI ZSIDÓ ISKOLA Alapítvány (Lauder) – 191 fő – 1.286.576 Ft.
Alkotó Ifjúság Alapítvány (Scheiber) – 138 fő – 466.376 Ft.
Maccabi Alapítvány (Bét Sálom) – 75 fő – 361.540 Ft.
FRANKEL ZSINAGÓGA Alapítvány – 66 fő – 475.894 Ft.
AZ ÉLET MENETE Alapítvány – 66 fő – 261.419 Ft.
SZIM SALOM EGYESÜLET – 42 fő – 249.373 Ft.
MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET – 30 fő – 147.529 Ft. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Halottról vagy jót, vagy semmit? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXI.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Mit is jelent ez pontosan?
Az elhunytakról csak jót lehet mondani, vagy inkább meg se szólaljon az ember?
És mi a helyzet akkor, ha valakinek egy olyan közeli hozzátartozója hal meg, aki pokollá tette az életét, aki sajnálatos módon nem viselkedett helyesen, aki esetleg bántalmazta a családját, erőszakos volt, és sok embernek okozott fájdalmat?
Mi van, ha az okozott sok keserűség és sérelem egyszer csak kibuggyan valakiből?
Pontosan ez történt Texasban, a napokban (persze bizonyára nem csak ott és nem csak most), ahol egy hölgy az édesapja halála után nagy nyilvánosság előtt, őszintén beszélt a január 30-án elhunyt édesapjával kapcsolatos érzéseiről, és nem éppen dicsérő szavakkal illette az elhunytat.
Kíváncsiak voltunk, vajon mit mondanak a vallások tanítói, miután elolvasták az említett cikket és a kérdésünket.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Halottról vagy jót, vagy semmit? Igaz ez a mondás, akkor is, ha valaki úgy érzi, hogy az elhunyt sok szenvedést okozott más embereknek? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Furcsa héber betűs felirat a sírkövön, ami mégsem halandzsa, hanem egy őszinte és tiszta próbálkozás – a saját múltunkhoz való kapcsolódásra

Közzétéve Szerző:
1

Ez a cikk egy olyan korszak szinte pontos lenyomata, amikor a klasszikus zsidó műveltség hiánya együtt jár a zsidó vallás iránti alázattal és az irányába való őszinte és naiv lelkesedéssel.
Korábban már írtam egy cikket egy újonnan felfedezett síremlékről, most is arról fogok, csak teljesen más oldalról.
2008
Van egy vidéki város, ahol napjainkban csak néhány zsidó ember él.
Ahol 63 esztendeje nincs rabbi, nincs hittantanár, és nincs zsinagóga sem.
Csak egy temető.
Ennek a temetőnek egy távoli – gazzal benőtt – sarkában találták ezt a sírkövet.
Furcsa, értelmetlen felirat.
Aki megtalálta, nem tudta megfejteni, ezért elküldte egy rabbinak, aki szintén nem találta a megoldást, és ő továbbküldte az összes rabbinak. (Így kaptam meg én is.)
Csóváltuk a fejünket. Próbálkoztunk sok-sok úton és módon, ám se kép, se hang… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Reggeli, és mindenféle beszélgetések Breuer Péterrel (meg még sok-sok érdekesség)

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ez a folyamatosan bővülő bejegyzés legyen egy forrásgyűjtemény a világ számára, hogy bármikor lehessen önmagammal szembesíteni…
Illetve tükör önmagam számára, hogy megtanuljam, az ember minden szavának mekkora súlya van…
Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy: „hallgassák szeretettel!”
Ám most azt mondom: „hallgassák kritikával!”
És írják is meg nekem! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Jobbik és még Jobbik – a végtelen történet — a Magyar Narancs zsidó blogja. III.

Közzétéve Szerző:
Válasz

“És rabbi, jó ez nekünk?” – hangzik a viccesen komoly kérdés.
A magyarnarancs.hu honlap felkért bennünket,
– Toronyi Zsuzsiá, a Zsidó Múzeum igazgatóját,
– Darvas István rabbit és
engem, hogy hétről-hétre írjuk ki magunkból, valóban “jó-e ez nekünk”.
Nem vallás, nem történelem, nem Izrael és nem Tóra…
Hanem csak mi.
És ami bennünk él.
És elindult egy új blog.
Ebben a cikkben magamnak teszek fel kérdéseket
(Az eredeti cikk itt található – és ott lehet likeolni az eredetit :)…)
Csak nem akar véget érni egy levél története.
2017. január 25.
Mottó:
Zsidó: Rabbi, mi, zsidók, miért nem szedünk fájdalomcsillapítót?
Rabbi: Drága barátom, mert akkor elmúlna a fájdalmunk… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →