Ez a cikk egy olyan korszak szinte pontos lenyomata, amikor a klasszikus zsidó műveltség hiánya együtt jár a zsidó vallás iránti alázattal és az irányába való őszinte és naiv lelkesedéssel.
Korábban már írtam egy cikket egy újonnan felfedezett síremlékről, most is arról fogok, csak teljesen más oldalról.
2008
Van egy vidéki város, ahol napjainkban csak néhány zsidó ember él.
Ahol 63 esztendeje nincs rabbi, nincs hittantanár, és nincs zsinagóga sem.
Csak egy temető.
Ennek a temetőnek egy távoli – gazzal benőtt – sarkában találták ezt a sírkövet.
Furcsa, értelmetlen felirat.
Aki megtalálta, nem tudta megfejteni, ezért elküldte egy rabbinak, aki szintén nem találta a megoldást, és ő továbbküldte az összes rabbinak. (Így kaptam meg én is.)
Csóváltuk a fejünket. Próbálkoztunk sok-sok úton és módon, ám se kép, se hang… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Furcsa héber betűs felirat a sírkövön, ami mégsem halandzsa, hanem egy őszinte és tiszta próbálkozás – a saját múltunkhoz való kapcsolódásra
1
