antiszemitizmus kategória bejegyzései

11+1 magyar zsidó, akik hazájukért végzett tevékenységükért nemesi címet kaptak

Közzétéve Szerző:
19

hazai1A magyar nemesség a történelem során (1848-ig) feudális előjogokkal rendelkező uralkodó osztály volt. A szabadságharcot követően a nemesi rang már inkább társadalmi jelentőséggel bíró, kitüntető örökös cím volt.
A zsidók egyenjogúsításáról (emancipációjáról) szóló törvényt 1867. november 25-én Andrássy Gyula miniszterelnök terjesztette be.
A képviselőház minden vita nélkül, egyhangúlag, a főrendiház pedig 64 szavazattal 4 ellenében fogadta el a törvényjavaslatot. Ezt követően az uralkodó Habsburg ház – elismeréseként – már a magyar zsidók részére is adományozhatott nemesi címet, amennyiben a tudomány, a kultúra, a gazdaság, vagy a politika területén megfelelő érdemeket szerzett.

1867 és 1918 között több mint 280 zsidó vagy zsidó származású családot emeltek a magyar nemesek közé, és ezek között 26 család kapta meg az arisztokratát jelentő báróságot.
A nemesek között közt nagy hírű orvosprofesszor is, volt olyan író-műfordító is, aki nagy közéleti pályafutása elismeréseként került ebbe a magasságába, ám a legtöbbjük olyan ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi egyéniség volt, aki tehetségével jelentékenyen hozzájárult hogy a magyar ipar és kereskedelem világszínvonalra emelkedjen.
Az alábbiakban néhányuk életét ismertetem címszavakban:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

10+1 pozitív tény az arab-izraeli belső kapcsolatokról

Közzétéve Szerző:
5

tu efratA „tíz tény” sorozat azért indult el, hogy ismeretet terjesszünk a zsidósággal, a zsidó vallással és Izrael országával kapcsolatban. Sok a tévedés és még több a tévhit. Ezekben a cikkekben ritkán merészkedünk a politika igencsak ingoványos területére, ám most Gémesi Robi barátom valami olyat talált ki, ami erősen politika és talán még kevésbé ismert a közvélemény számára.
A hírekből pontosan tudjuk, hogy az arab-izraeli konfliktusok és háborúk uralták az elmúlt 70 esztendő közel keleti politikáját.
A média előszeretettel cikkezik az arab vezetők hangzatos politikai kinyilatkoztatásairól, vagy a cionizmus általános (azaz káros) hatásáról a világban, ám az olvasók nagy része leragad annál a ténynél, amit mutatni akarnak neki.
Ez a cikk arról szól, hogy a terroristák és hadurak mellett vannak rengetegen, akik a békét szeretnék a két nép között, akiknek az ősatyja egy: Ábrahám, alias Ibrahim.  Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Konok Péter jegyzete… cím nélkül —- (ám mindannyian értjük)

Közzétéve Szerző:
10
Magyarkút_Nógrád_vár 100Nógrád faluban 1944-ben már csak kevés zsidó élt.

A szőlőket kipusztító nagy filoxérajárvány előtt, a 19. században még többen voltak; vincellérek, borkereskedők többnyire, a régebbi pincéket is ők építtették-vájatták a Várhegy oldalának riolittufájába. Évszázadokon keresztül Nógrádon haladt át a felvidéki bányavárosok felé vezető kereskedelmi út – márpedig kereskedelem mindig volt, még akkor is, amikor az utat őrző nógrádi vár, a végvári rendszer e jeles darabja rendszeresen gazdát cserélt törökök és magyarok között.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

9+2 zsidó iparos, aki tehetségével és adójával támogatta az anyaországot

Közzétéve Szerző:
22

c1631vem1281783-at írunk.
A „Systematica gentis judaicae regulatio” rendelet, a bányavárosok kivételével megengedte a zsidóknak a városokban való letelepülést és ezzel a zsidóság közgazdasági tevékenysége jelentős mértékben megnövekedett.
Az „iparos zsidók” megélhetése azonban még mindig lehetetlenné volt téve, mert nem lehettek céhek tagjai.
Az 1790. kiadott De Judaeis törvény megerősítette a zsidók ama jogait, amiket II. Józseftől kaptak és ebben az állapotban éltek 1840-ig, de lényegében az elnyomatás nem szűnt meg.
1840-ben újabb törvény intézkedett a zsidók jogállapotának rendezéséről és ez a törvény kimondta azt is, hogy „mesterségeket akár maguk kezükre, akár vallásukbeli legények segítségével szabadon űzhetnek”.
E törvénnyel kezdődik a zsidók polgáriasodásának korszaka, amelyben erőteljes lendülettel igyekszik feljutni arra a színvonalra, amelyen eloszlik minden előítélet. Legalábbis a XIX. században az a hit járta, hogyha értékes tagjává válnak a társadalomnak, azzal felszámolható a zsidókkal szemben érzékelhető előítélet…

Hogy ez mennyire sikerült, a történelem megválaszolta… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

10+1 hős, aki segített a bajban

Közzétéve Szerző:
20

103194741953-ban Izrael Állama megalapította a Jád Vásem (angolul Yad Vashem) emlékközpontot.
1956-tól kezdve évről évre fákat ültetnek a Múzeum kertjében azon személyek tiszteletére, akik a saját életüket kockáztatva zsidó embertársaik életét mentették meg a második világháború alatt.
2013. január 1-ig a Világ Igazainak száma – a Jád Vásem honlap adatai alapján – 24.811, melyből 806 megmentő magyar származású.

„Aki egy életet megment, egy egész világot ment meg.” – Olvassuk a Talmudban.
A holokauszt 70. évfordulója közeledtével a Világ Igazairól is meg kell emlékeznünk, hiszen ők számos Világot mentettek meg.

Ebben az összeállításban röviden szeretném bemutatni néhány ismert és néhány kevésbé ismert embermentő történetét.
(Az ötletben és a munkában külön köszönöm a segítséget Miklós Dórinak!) Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

11+1 mindenki által ismert budapesti remekmű, melyeket zsidó származású művészek alkottak

Közzétéve Szerző:
21

gresham_palota_1280x1024Az élet minden területén, így a művészet esetében is a Kiegyezés és az 1867. évi emancipáció gyökeres változást hozott: immár izraelitáknak (leánykori nevükön, zsidóknak) is politikailag garantált módon be lehetett jutni az összmagyar képzőművészet porondjára.

A címben jelzett témakör egyáltalán nem szűkös, a témába csak alázattal és nagyfokú precizitással szabadna belevágni.

Korábban vitát váltott ki a zsidó sportolókról szóló cikkel kapcsolatban, hogy mennyi embert hagytam ki a listából, ezért most munkatársammal – Gémesi Robival – szeretnénk elmondani, hogy az alábbi gyűjtés nem követ semmilyen művészetismereti módszertant, semmilyen különleges logikát.
A cél pusztán az, hogy egy-egy ad hoc kiválasztott alkotáson keresztül bemutatásra kerüljön egy töredéke mindannak az értéknek, amelyet az élvonalbeli magyar zsidó művészek a magyar kultúrához hozzátettek. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

10+1 tény a holokauszt előtti magyar – zsidó sportolókról

Közzétéve Szerző:
37

6a010535fc6c30970c0115725662ba970b-800wiA sok-sok héber, izraeli és zsidó tény után nézzünk egy kis magyar-zsidó történelmet!
Bármely ország sportolói büszkeséget és önbizalmat adnak annak a nemzetnek, amelyik küldi őket a világversenyekre.
A magyar – zsidó sportolók szereplését mindig megkülönböztetett figyelem kísérte, hiszen ők nem csak a saját nemzetükért hanem sokszor a zsidó vallás elismerésért is küzdöttek. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Eszter és Zoli rejtvénye — mi a különbség a két kép között?

Közzétéve Szerző:
5

Garai Edler Eszter és Radnóti Zoltán találós kérdése 2013. decemberéből:
Találja meg a 181.000 különbséget a két kép között!
chanukia-300x225image
 
 
 
 
 
A megoldás:
Az első képen látható „tettért” az elkövetőt – M. Tamást – Pesti Központi Kerületi Bíróság 2013. december 7-én meghozott ítéletével, garázdaság vétsége miatt egy évre próbára bocsátotta.
A második képen látható „tettért” az elkövetőket – Szabó Rebeka és Scheiring Gábor parlamenti képviselőt – az Országgyűlés elnöke javaslatára az Országgyűlés 131.000 forinttal illetve 50.000 forinttal (szumma: 181.000 forint) bírságolta meg, mert súlyosan megsértették a Ház rendjét. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mementó egy fájdalmas évfordulóról.

Közzétéve Szerző:
4

Ez a történet, röviden bemutatja a huszadik századi zsidó sors minden fájdalmát.
Emlékezzünk azokra a zsidó menekülőkre, akik 1939-től 1942. február 24-ig több, mint 12.000-en voltak.
Menekültek gyalogosan, lovon és az utolsó kilométereket hajón – leginkább a török felségvizeken keresztül – Európából, az Ígéret Földje irányába.
Féltek, menekültek, reménykedtek.
Elindultak.
Sokszor bérelt roncs-hajókon.
Struma_(ship)Az egyik ilyen hajót Strumának hívták.
(A fénykép az egyetlen megmaradt emlék erről a hajóról, amit 1942-ben Isztambulban fényképeztek.)
Felségjele panamai volt, kapitánya bolgár, utasai román zsidók, akikért horribilis összeget fizetett ki a Bétár és az Irgun nevű cionista szervezet a román hatalomnak, hogy elengedje őket.
769 utas, közöttük 111 gyermek remélte a szentföldi életet. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

1944. december 27-én lőtték Dunába a világ egyik igaz emberét – (Életmesék XIX.)

Közzétéve Szerző:
118

1967-ben – a zuglói nyilasperben – egy gyilkos szájából megdöbbentő történet hangzott el.

sara_arckep1944. december 27-én este történt, hogy a Duna partra, a Fővámház elé kísértek 5 asszonyt és egy fiatalembert. A foglyokat levetkőztették és a Duna partjára állították őket. Mielőtt a sortűz eldördült volna, egy alacsony, fekete hajú 45 esztendős nő a kivégzők felé fordult, a szemükbe nézett, letérdelt, az égre nézett és keresztet vetett.

Majd eldördült a gyilkos sortűz.
Ekkor tűnt el a mélyben az a nő, akit halála után, 62 esztendővel, – tízezres tömeg jelenlétében – avatták boldoggá a Szent István Bazilika előtt.

Pontosan 68 esztendeje ennek a tragédiának…
Egy ilyen történelmi kor, és egy ilyen borzasztó halál kellett ahhoz, hogy István király, Imre herceg, valamint az őt nevelő Gellért püspök szentté avatása után 923 esztendővel valakit ismét boldoggá (vagy szentté) avassanak Magyarországon.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →