zolirabbi bejegyzései

"Házasság, vagy együttélés? Ez itt a kérdés!" – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez XVI.

Közzétéve Szerző:
Válasz

jewish-weddingWFontos, hogy két ember összeházasodjon?
Miért?
Az egyházak, vallások szerint, az együttélés lehet ugyanolyan értékű, mint a házasság?
Ezúttal egy korábbi, a házasság és együttélés közti különbséget boncolgató cikkünk kapcsán kérdeztük meg a vallások képviselőit.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Fontos-e a házasság az Ön vallása szerint, vagy elegendő az együttélés is?
Válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

BZSH közgyűlés 70+10 tagja – nagyon rövid elemzés

Közzétéve Szerző:
4

orokjaradek_mazsihisz_emihÖsszeállt egy lista… Ezek az emberek 2015 tavaszán elkezdenek egy munkát, aminek (leegyszerűsítve) háromféle vége lehet:
1) Felszámolják a teljesen feladat-nélküli BZSH-t, ami csak a pénzt viszi és a bürokráciát növeli, majd a körzetek önálló jogkörrel tovább dolgoznak.
2) Folytatják ezt a munkát az eddigi felosztással, ami – mint korábban le is írtam – egyáltalán nem képviseli a budapesti zsidóság eloszlását, és néhány körzet eldönt mindenki helyett mindent.
3) Átalakítják a közgyűlés összetételét – a korábban már általam kielemzett hazug arányok helyett – a valós arányok szerint, és akkor esetlegesen lehet egy komolyan vehető érdekvédelmi szerve a budapesti zsidóságnak.

Ebben a cikkben szeretném elemezni ezt a 80 küldöttet, akiket a közösségek – általában a vezetőik vagy a rabbijuk „tanácsára” – delegált a BZSH közgyűlésébe. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A zsidó gyász – purim ünnepe alatt – (Hagyomány XXI.)

Közzétéve Szerző:
1

Jews Mourning in a Synagogue 1906 by Sir William Rothenstein 1872-1945A zsidó hagyomány – hasonlóan az ünnepekhez – pontosan definiálja a gyásztörvényeket is.
A temetés előtti időszakot (aninut), a hétnapos gyászt (sivá), a harmincnaposat (slosim) és az egyéveset.
Általános elv, hogy egy tórai ünnep (szombat, ros hásáná, jom kipur, pészáh, sávuot, szukot) felfüggeszti a gyászt arra a napra, ám mi a teendő a posztbiblikus ünnepeken, azaz purimkor és hanukakor? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Barok István: Je suis Ságvári! Sőt Je suis Spitzer Endre! — (Életmesék XXXV.)

Közzétéve Szerző:
4

2384Átnevezhetik a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endréről elnevezett gyakorló gimnáziumát. A lépés ellen az intézmény egyik tanára, Barok István formált véleményt saját Facebook-oldalán. Az írást változtatás nélkül közöljük:
Iskolánk névadójának élete és főleg halála a mai napig megosztja a közvéleményt, s most jött el az ideje a Hatalom részéről, hogy leszámoljon Ságvárival „Vae victis” (Jaj a legyőzötteknek) jeligére, ha már a „Divide et impera” alkalmazásával teljesen kettéosztották az országot, vagy a mai közbeszédben egyre inkább használt, Nemzetet. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Radvánszki Péter: Élim Története – Midrás Besállách szombatjára és Tu biSvátra —– Esti mesék V.

Közzétéve Szerző:
3

Libya_oasis_c02043413d2e475a807f80f8f0937583Elhangzott a Bét Sálom zsinagóga péntek esti gyerekfoglalkozásán…
Réges-régen, még valahol a Vörös-tengertől nem messze élt egy kisfiú és egy kislány. Az oázist, ahol laktak Élim-nek hívták.
Az oázis egy olyan kis sivatagi település, ahol víz van, fák, és megpihenhet a vándor hosszú, fáradságos útja során. A szüleik nagy szeretettel fogadták az arra járó idegeneket, akik megszomjaztak a száraz, forró vidéken. Élimben volt tizenkét vízforrás és hetven pálmafa, amit nagy becsben tartottak. A vízforrásokat rendszeresen megtisztították. Az állatoknak külön itatójuk volt az emberektől, hogy ne piszkítsák be a vizet. A fákat pedig ápolták és öntözték, ha kellett.
A kislány, akit Debórának hívtak, különösen szeretett egy fát, ami alatt gyakran üldögélt, ha éppen volt ideje a sürgős teendők között. Ugyanis akkoriban már gyakran jártak arra karavánok, mert elterjedt a kereskedők között, hogy a Vörös-tenger és Izrael között, hogy Élim a legkellemesebb, legfrissítőbb pihenőhely. Sok volt a vendéglátók dolga, de ők nem panaszkodtak, mert tudták: áldásos időket élnek. A szomszéd oázist Mátok-nak hívták, ahonnan a fűszereket hozták a kereskedőknek Élimbe. Egy ilyen fűszerkereskedő fia volt Benjámin. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Gyászbeszéd dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi temetésén

Közzétéve Szerző:
15

Schweitzer-József

2015. február 6. —- 5775. svát hónap 17. – Radnóti Zoltán

יְהוּדָה, אַתָּה יוֹדוּךָ אַחֶיךָ
Jehuda, neked hálálkodnak a testvéreid.
Izrael, a zsidó nép ősatyja, ezekkel a szavakkal áldja meg kedvenc fiát, Jehudát.

Az életrajz szavai szárazak, ám tükröződik benne a világtörténelem leghosszabb százada a XX. század.
1922-ben rabbi-unokaként Veszprémben megszületni – kivételes kegy volt.
Héber nevet kapott: Jehuda ben Smuel.
יְהוּדָה, אַתָּה יוֹדוּךָ אַחֶיךָ
Jehuda, neked hálálkodnak a testvéreid.
Édesanyja tanítónő volt, ám fia születése után 1 esztendővel elhunyt.
Jogász édesapja nem nősült újra, hanem apósával, Dr. Hoffer Ármin, veszprémi rabbival és hitvesével közösen nevelték a kisgyermeket.
Talmudtudós édesapját professzornak hívják a budapesti Országos Rabbiképző Intézetbe. Ekkor még nem tudta, hogy ez a meghívás az életet jelentette számára.
Ekkor került a fővárosba Schweitzer József.
Elsős elemista volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Budapesti ortodoxia — tiszteletadás egy régi álomnak…

Közzétéve Szerző:
24

Mottó: „cedek cedek tirdof” (MV. 16/20)

A 80-as évek végén, a 90-es évek elején volt egy zsidó társaság.
Róna Aser, Haraszti Sanyi, Megyeri Andris, Orbán Iván, Szalai Kálmán, Lukács Gábor, Lózsy Tamás, Hirschberg Andris, Popovics Áron, és az azóta ortodox rabbivá avatott Rácz Andris. És még biztos néhányan, akikre nem emlékszem.
piroskaKözösen jártunk a Dessewffy utcai ortodox zsinagógába imádkozni, majd a Hannába vacsorázni.
Hallgattuk Herzog Lacit és Alex Lavont, tanultunk tőlük. Viccelődtünk Klein Gabival, Princz bácsival és Rosenberg Gyurival, segítettünk Róna Imrének és Helfer bácsinak.
Messziről csodáltuk Fixler bácsit, az elnököt, Weisz bácsit a sahtert, Mózes bácsit és Krausz bácsit, akik olyan csöndesek és jámborak voltak, mint senki más.
Piroska néni legendás ortodox óvodája fogalom volt a zsidó közösségben.
A budapesti ortodoxia idén 145 esztendős…
Ízlelgetem a szavakat és a számot…
Tiszteletreméltó mindkettő.dessewffy Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Egy igaz mese Ilan Ramon emlékére —- (Életmesék XXXIV.) – Esti mesék IV.

Közzétéve Szerző:
4

torah-scrollSokszor nehéz megérteni az életet – felfogni a felfoghatatlant.
Ilyenkor szoktunk mesélni…
A talmudi korban, midrásoknak hívták ezeket a meséket.
Azóta eltel majd’ 2000 esztendő, és mind a zsidó hagyomány, mind midrások tovább élnek.
Sőt, napról-napra bővülnek, mert továbbmeséljük őket gyermekeinknek!
Február elseje van.
2003-ban, ezen a napon befejeződött valami, ám el is kezdődött.
Akkor kezdjük el a mesét!
Hol volt, hol nem volt…
Nem is olyan régen és nem is olyan messze történt az a történet, amiről most szólni szeretnék nektek, ám mégis sokkal korábban kezdődött el.
Számunkra fontos minden pillanat. Elejétől a végéig. Ez a mi mesénk. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →