Mit tehet az, aki tehetséges, ám a zsidó vallása korlátok közé szorítja? — (Életmesék XXXIII.)

tamirgoodman-post09-praying2Szeretnék mesélni nektek egy történetet….
Vagyis nem is én mesélem, hanem az élet.
A főszereplő Tamir Goodman.
Sok ember számára példaképpé vált ez a 32 esztendős fiatalember. A média felkapta, majd elengedte…
Ki is ő?
Már 7-8 éves gyermekként nagyon tehetséges kosárlabdázónak tartották.
A statisztikák mesélnek. A helyi Jesiva kosárlabda csapatában 35 pontos átlagot dobott, és 11. lett az egyetemi játékoslistán.
Ez lett az élete. Jövőjét – természetesen – profi játékosként képzelte el….
Ám egy napon a rabbija ezt mondta neki:
„Nem lehetsz egyszerre jó zsidó, igazi talmudista és profi kosárlabdázó!”
Azaz ne vesztegesse az időt kosárlabdázásra!
Sokan helyeselték a rabbi szavait. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

10+1 tény a holokauszt előtti magyar – zsidó sportolókról

6a010535fc6c30970c0115725662ba970b-800wiA sok-sok héber, izraeli és zsidó tény után nézzünk egy kis magyar-zsidó történelmet!
Bármely ország sportolói büszkeséget és önbizalmat adnak annak a nemzetnek, amelyik küldi őket a világversenyekre.
A magyar – zsidó sportolók szereplését mindig megkülönböztetett figyelem kísérte, hiszen ők nem csak a saját nemzetükért hanem sokszor a zsidó vallás elismerésért is küzdöttek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Önkéntesség — egyáltalán kell ez nekünk? – FUN – RUN 2013 – a magyar zsidóság görbe-tükre?

funrun_2013Már egy korábbi cikkemben foglalkoztam az önkéntesség és az önkéntes segítség hagyományos parancsolatának fontosságával.
Ám most ismét elő kell vennem a témát, mert ismét lezajlott Magyarország legnagyobb zsidó civil adománygyűjtő rendezvénye, a FUN RUN futás.
Bár ez a „nagyság” eléggé ingatag lábakon áll, hiszen idén mindösszesen 410 ember állt rajthoz a tavalyi 477-hez képest…
Ez 67 fő, azaz 15%-os csökkenés.
A FUN RUN történelmében idestova eltelt 3 esztendő.
Az első évben 10 induló volt, tavaly 14, míg idén 12…
Valóban ennyi lenne az igény az önkéntességre, a közösségek támogatására?
Pedig kampány volt bőven, mind a honlapon, mind a Facebookon.
Elemezzük egy picit a számokat! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Még sok boldog születésnapot Szepesi Györgynek! – Bisz 120! – (Életmesék XXIV.)

Szepesi egyszer ott volt a Bét Sálom zsinagógában. Beszélgettem vele pár szót. Boldog voltam.
4Elmesélte, hogy a bár micvája az újpesti zsinagógában volt, ám ő a felkészülés helyett mindig valami mást csinált, ezért dr. Friedmann Dénes, a fiatal újpesti főrabbi végső elkeseredésében leírta neki magyar betűkkel az egész prófétai részt és odarakta a héber szöveg mellé/alá.
Így – a nagy napon, a népes vendégsereg előtt – az ifjú Friedländer Gyurika hibátlanul olvasta fel a háftárát.
Ki is gondolta volna, hogy ez a kisgyerek majd 20 év múlva kitalál egy szót, ami talán az egyik legismertebb szava lesz a magyar nyelvnek: ARANYCSAPATEgy kattintás ide a folytatáshoz….

Ő volt Újpest város keze, szíve, lelke és életben-tartója – (Életmesék XXII.)

2415902_c1cf0b6a93aea97f0474a7d4a994778a_lHol volt, hol nem volt, volt egy kis község, amelyről Fényes Elek 1851-ben így írt:
„Assa-Kürth, tót falu, 250 kath., 181 evang., 58 zsidó lakja. Van kath. és evang. paroch. temploma, synagógája, szőlőhegye, erdeje s termékeny határa.”
Ebben a kis faluban – Assakürtön – született meg 141 esztendővel ezelőtt, 1872. január 27-én, Aschner Ármin kocsmáros és Wertheimer Emma gyermekeként az a kisfiú, aki 40 esztendő múlva világhírű teszi egy Budapest melletti 700 fős nagyközség iparát és sportegyesületét.
Az Egyesült Izzó igazgatójaként, és a wolfram  izzó (a Tungsram terméknév és a híres T logó) bevezetőjeként a világ egyik elektronikai metropolisává tette Újpestet.
Az általa támogatott és vezetett Újpesti Torna Egylet Magyarország harmadik legrégebbi, ma is fennálló sportegyesülete.
(Ezen a képzeletbeli dobogón az első helyen az SMAFC, míg a második helyen az NTE 1866 áll.)
Ő volt Aschner Lipót.
Nagyon keveset tudunk róla, mert szerénysége miatt sem az Egyesült Izzó vezérigazgatójaként, sem az UTE elnökeként soha nem adott hosszabb interjút a korabeli lapoknak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy sportszervező, pedagógus és békeharcos világraszóló sikere és tragédiája. (Életmesék XIV.)

1944 november 21-én egy idős házaspár – Kemény Ferenc és felesége, Schäffer Jolán – a budapesti gettóba vonulásuk helyett, önkezűleg vetettek véget az életüknek.
A büszke diplomata és pedagógus nem tudta elviselni, hogy az az ország, aminek annyi érdemet szerzett – ilyen sorba taszítsa agg gyermekét.
Ki volt az a zsidó ember, akinek a halálának 60. évfordulóján a szülővárosában, Nagybecskereken szobrot avattak és maga a szerb parlament elnöke, Predrag Marković mondott beszédet, ám Budapesten még egy utcát sem neveztek el róla?
Ki az, akit így elfelejtett szülőországa, és mindösszesen egy sportiskola és egy mellszobor őrzi a nevét Eger városában, ahol alig 4 évig dolgozott? Ki az akinek hazájában a neve és az arcképe „csak” egy kis értékű bélyegen szerepel, ám az első újkori olimpia színhelyén, – az athéni stadionban – márványba van vésve?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy nő, aki érzelmeket vitt a sportba – Kronberger Lili, Magyarország első női világbajnoka (Életmesék XIII.)

122 esztendeje, 1890. november 12-én, született meg az a hölgy, akiről már 18 esztendős korában így ír a korabeli sajtó:
„Kronberger Lili kisasszony nemcsak, hogy kiérdemelte a műkorcsolyázó bajnok büszke czímét, hanem egyenesen hívatott e czím viselésére. Munkája tökéletes. Ez a fenomenális tehetséggel megáldott leány, olyan a jégen, mint egy gyönyörű költemény.”
Nem véletlen, hogy így írnak erről a fiatal zsidó kislányról, (héber nevén, Ziszl Szárá) hiszen abban az esztendőben már ő a magyar sport első női világbajnoka, amely címet még háromszor véd majd meg.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….