Ma van 2015. április 16-a.
A holokauszt emléknapja.
Néhány napja országgyűlési választást nyert a jobbik.
Nyugat Magyarországon.
A párt történelmének első egyéni mandátuma…
A jelenkori magyar szélsőjobboldal első egyéni mandátuma…
71 esztendő után.
Ismét.
Éppen ezért most érzékeny témához nyúlok hozzá, ám erről is beszélni kell…
– és nem csak történészeknek, hanem az utcán járó egyszerű embernek is…
Az elmúlt évszázad pontosan azt mutatta meg, hogy képtelenek vagyunk olyan héroszokat találni, akik netán érdemesek is arra, hogy mindenki számára példaképnek emeljük őket.
És jöttek, láttak, győztek a percemberek…
És a kérdés velünk él – melyek azok az ideológiák és gondolatok,
Amik táptalajai lehetnek egy ilyen győzelemnek?
Amik megadják a szélsőjobboldalba vetett hit történelmi kontinuitásának élményét mindazoknak, aki hisznek benne?
Amik miatt egy olyan embert jutott be a parlamentbe, aki nyíltan rasszista?
Természetesen erre a kérdésre nincs egyszerű válasz, ám sok apró szegmensből összetevődhet egy nagy egész, ami segíthet akár nekünk is… ám legfőképp a gyermekeinknek.
Az okok – a teljesség igénye nélkül – a következőek lehetnek:
– Kiválasztott és reklámozott példaképek és a hívónevek.
– Propagált követendő ideológiák.
– Ezerszer elismételt mondatok, mondatszerkezetek, demagóg és populista szólamok.
– Az emlékezetpolitikai gyakorlatok elferdítése.
Igen, és nem oly rég az Akadémia hivatalosan is kimondta:
„Neve nem hozható kapcsolatba XX. századi önkényuralmi rendszerek működtetésével, ezért nevének használata közterület elnevezésében nem igényel akadémiai állásfoglalást.” Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →