A magyarországi modern vallásos zsidóság – közkeletűbb nevén a neológia – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik „terméke” volt, hiszen az annyira áhított emancipációeléréséhez a befogadó nemzet – bizonyos fokú – asszimilációt kívánt meg.
Ez az időszak lett a neológ mozgalom bölcsője és eszmei alapja.
A neológia történetében nem sokkal később szimbolikus esemény zajlott le: Ferenc József király-császár visszaadta a forradalom után elkobzott zsidó vagyonok egy részét, azzal a feltétellel, hogy abból az összegből meg kell alapítani a neológ mozgalom vallási-oktatási intézményét: a Rabbiszemináriumot.
Az 1877–es iskolakezdésre az egyetem nemzetközi hírű tudósokat, rabbikat és oktatókat csábította a katedrájára és az iskolapadokból nagy tudású tudósok és rabbik indultak el a világhír felé.
Csak néhány név a dicső múltból:
Goldziher Ignác, Kaufmann Dávid, Bloch Mózes, Blau Lajos, Bacher Vilmos, Lőw Immánuel, Scheiber Sándor, Guttmann Mihály, Richtmann Mózes, stb, stb. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →