Miért gyújtanak a zsidók péntek esténként gyertyákat? – "Miért?" sorozat 5. rész

Közzétéve Szerző:
Válasz

https://www.youtube.com/watch?v=618IKgQ2wys&t=1
Ha létezik népszerű jelkép a vallásos zsidóságban, akkor a péntek esti két gyertyatartó és maga a gyertyagyújtás, biztos az; annak ellenére, hogy a Tóra egyetlen egy szót sem ír erről a hagyományról, nemhogy megparancsolná azt.
A Tóra lezárása után mintegy két évezreddel a Talmud bölcsei (Bávli – sábát 25b) írják elő, hogy péntek este, a zsidó házakban (lehetőség szerint a hölgyeknek) gyertyákat kell gyújtaniuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A holokauszt és a jövő: csontok hídja a Dunán

Közzétéve Szerző:
Válasz

A lentebb olvasható cikk a nyomtatott változata a Magyar Narancs 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 24-én és az on line verzió február 23-án.
A búvárlás a Duna fenekén, lassan nyolc évtizeddel a történtek után, nem old meg semmit, nem vigasztal meg senkit, és nem mutat előre, ahogy Kertész Imre mondta, a holokauszt „jövője” felé.Eszem ágában sincs vitatni a magyar és az izraeli kormányzat, illetve a közöttük közvetítő Köves Slomó jó szándékát a Duna átfésülésének ügyében, hogy hátha akadnak még benne csontok, amelyeket valahogyan össze lehetne kötni a 74 éve a folyóba lőtt zsidókkal. De ez a közös emlékezésre szánt program – képtelenség. Sőt, káros. Mert azt hihetjük, hogy ezzel meg is oldjuk a közös emlékezés kérdését. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért hordanak a zsidók kipát (sábeszdeklit)? — “Miért?” sorozat 4.

Közzétéve Szerző:
4

A nem vallásos világ számára a kipa (közkeletű nevén: sábeszdekli, jiddisül: jármilke), vagy fejfedő állandó hordása az egyik legkevésbé érthető parancsolat.
Jó, jó, szép hagyomány…
No, de ez egy micva, azaz isteni utasítás lenne, vagy csak egy sivatagi nép megmaradt szokása?
Ennek a kétkedésnek a legkézzelfoghatóbb oka, hogy a Tórában egy szó sincs a kipáról, vagy bármi fejfedőről.
A Talmud a Sábát 156b oldalon elmesél egy történetet, ahol káldeus csillagjósok azt mondják a még gyermek Náhmán bár Jichákról édesanyjának, hogy fiából tolvaj lesz.
Az anyuka megijedt és attól a pillanattól nem engedte, hogy a kis Nachman egy pillanatra felfedje a fejét. Ezt mondta a fiának: „Fedd be a fejed, és akkor az ég félelme lesz rajtad, és imádkozz az isteni irgalmasságért!”
A projekt működött mert a kisgyermekből nagy rabbi lett!
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Most már tényleg meztelen a király?

Közzétéve Szerző:
3

Memento…
Ezen a képen a „numerus clausus” (zárt szám) elnevezésű törvény szövege Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök aláírásával látható. (MTI Fotó: Soós Lajos)

A lentebb olvasható cikk a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 25-én és az on line verzió január 31-én.

Közismert Andersen meséje a szabókról, akik a nagy semmivel öltöztették fel a királyt, és a körülötte állók nem merték neki megmondani, hogy bizony meztelen. Ez a mese most éppen Szakály Sándor történész gondolatai és a körülöttük lévő súlyos csend kapcsán jutott eszembe.

Megjelent egy interjú Szakály Sándorral, a Veritas Intézet főigazgatójával, aki a Nagy Imre-szobor elvitele kapcsán feltett kérdésnél talált alkalmat, hogy megint a zsidókérdéssel foglalkozzon. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért kell a zsidóknak baldahin (hüpe) alatt házasodni? — “Miért?” sorozat 3.

Közzétéve Szerző:
Válasz
Ugye milyen szép kép??
Ez egy hüpe, a zsidó esküvői baldahin. Ez alatt zajlik az egész esküvői szertartás.

A „hüpe” egy jiddis szó, héberül: „chuppa”-nak mondják, a szó eredete: betakarás.
(Érdekesség, hogy a mai héber nyelv a „chuppa” szót használja a vadászrepülőgépek pilótafülkéjének ablakára is, ami körbeveszi a pilótát.)
Napjainkban – általában – a hüpe négy lábból és egy baldahinból áll, ám a régi időkben sokkal szigorúbban vették a Tóra szavait, és a hüpe az valós sátor volt, aminek ablakkal ellátott vászon oldalai, teteje és ajtaja volt, sőt még szőnyeg is volt benne, hogy mindenben hasonlatos legyen az otthonhoz, amit a hüpe szimbolizál, hiszen a zsidó esküvő folyamán ez a furcsa építmény szimbolizálja az együttélést, a közös házat és azt  családi otthont, ahová a vőlegény nemsokára bevezeti a menyasszonyt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért kell 10 ember (héberül minjen) néhány zsidó imához? — "Miért?" sorozat 2.

Közzétéve Szerző:
2

Van egy furcsa szabálya a zsidó vallásjognak: néhány imát, csak 10 nagykorú (13+), zsidó (férfi) egyidejű jelenlétében lehet elmondani.
(Azért raktam zárójelbe a „férfi” szót, mert liberális helyeken nők is részesei ennek a „tízes”-nek.)

Ez a rabbinikus rendelet már csak azért is érdekes és különleges, mert a zsidóság alapvető tanításai közé tartozik, hogy a judaizmus egy „személyes vallás”, azaz minden emberen egyéni felelősség van, és az Örökkévaló mindenkit egyenként tart számon (hásgáhá prátit).
Akkor miért van mégis különleges szerepe ennek a „közösségi élmény”-nek?? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért mondunk "ámen"-t? — "Miért?" sorozat 1.

Közzétéve Szerző:
Válasz


„Ámen”
A (zsidó) imák talán legismertebb kifejezése.
Az „ámen” kifejezés a héber „lehámin” – להאמין – elhinni szóból származik. Ebből a szógyökből ered az „emuná” (אמונה), „hit” szó is.
Az „ámen” kifejezés, már előfordul a héber Bibliában (ószövetség), sőt többször magában a Tórában is, Ezeken a helyeken elsősorban beleegyezést elfogadást jelent.
Azaz legalább egy 3 évezredes szóval állunk szemben, ami a mai napig is élő kifejezés a világ legtöbb nyelvében.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vallási kötelesség-e, hogy erőnek erejével kutassuk fel a dunai maradványokat?

Közzétéve Szerző:
1

Ezen cikk eredetije 2019. január 24-én jelent meg a Szombat folyóiratban.
Örömmel olvastam Balla Zsolt kollégám és barátom írását, a Dunában még meg nem talált csontok témájában.
Ám Balla rabbi nyitott kapukon kopogtat, hiszen minimális eltérés van az ő szavai és a Mazsihisz véleménye között. Mindannyiunk számára szent kötelesség, hogy a megtalált csontokat el kell eltemetni, ahogyan ezt a Mazsihisz is tette 3 esztendeje. Teljes egyházi és világi konszenzus által kísérve.
Ám a diskurzus itt másról szól: magáról a kutatásról! És itt már némi eltérés van rabbi és rabbi között… És úgy tűnik, hogy az információhiány néha elhamarkodott megnyilatkozásra sarkall embereket. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

1945. január 18.

Közzétéve Szerző:
1

Moskovits Péter által fenntartott, „kerekasztal-mp” blog felkért arra, hogy írjak pár sort a pesti gettó felszabadítása kapcsán. Sosem írtam még erről a kérdésről, ám most megtettem.
Moskovits úr blogja mellett én is szeretném megosztani a gondolataimat:
Pilinszky János így fogalmaz Ars Poetica helyett című írásában:
„Auschwitz ma múzeum. Falai között a múlt – és bizonyos értelemben valamennyiünk múltja – azzal a véghetetlen súllyal és igénytelenséggel van jelen már, ami a valóság mindenkori legbensőbb sajátja, s attól, hogy lezárult, csak még valódibb, még érvényesebb. Legotthonosabb tárgyaink, hétköznapi civilizációnk szinte valamennyi eszköze – az utolsó elhányt bádogkanálig – soha nem látott metamorfózison ment itt keresztül. Egyrészt puszta funkciójára süllyedt, oda, ahová annak előtte csak a kínzószerszámok, másrészt ugyanezek a tárgyak, beleértve az eredendően kínzásra szánt eszközöket is, lettek végül is a század legsajátosabb ereklyéi. Valamennyit egyazon jelentés elvéthetetlen jegyei borítják. Ütések és kopások, miknek kibetűzésére alig tettünk valamit. Pedig ezek a század betűi; ezek a kor betűformái. (…) Mindaz, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént.” Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Nem igaz, hogy csak a zsidók számítanak…

Közzétéve Szerző:
1

A cikk eredetije 2018. december 4-én jelent meg a HVG-ben.

A HVG lead-je:
„Ha a zsidó közösség csak saját magával törődik, akkor elárulja a hitét, a Tóra tanítását, és önmagát is veszélybe sodorja.”

És az én Facebook lead-em a cikkhez:
„Juda Halévi, Kuzari című művében van egy meg nem válaszolt kérdése a Kazár uralkodónak, miszerint a zsidóság kisebbségben nagyon jól elvan, ám mi lesz, ha egyszer többségbe kerül valahol… Erre kerestem a választ…”

Kardos Péter főrabbi és Radnóti Zoltán a zuglói zsinagógában (fotó: Tausz Gábor)
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →