És most kiderül, mit tudsz a zsidó vallásról… – (Hagyomány XV.)

Itt az öntesztelés ideje…
334 eldöntendő kérdés. Igen vagy nem?
A kérdéseket igyekeztem röviden megfogalmazni, ezért néha – első blikkre – nem egyértelműek, ezért elnézést kérek.
(A kérdések tematikusan vannak összeállítva.)
A kritikákat örömmel fogadom és annak tükrében a kérdéseket folyamatosan javítom…
Sok sikert!!! (A megoldásokról itt lehet tanulni…) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emlékül a szabadság álmodói számára… (Életmesék VII.)

Ezt a kis történetet azon hősök emlékére írom le, akik 1944-1945-ben fegyverrel a kezükben harcoltak a fasizmus ellen, és nem élték meg a felszabadulást.
Belegondolok, ha ők is túlélték volna, hány és hány ilyen hőse lett volna Magyarországnak.
1918-ban Debrecenben zsidó gyermekként megszületni még könnyű volt. Ám megélni a 30. születésnapot már keveseknek sikerült. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hogyan taníthatjuk a gyermekünket zsidóságra és hagyományra? (Hagyomány XIV)

broken_windowBő 13 éve vagyok rabbi…
Szakmai ártalom, hogy bármerre is járok, kérdezgetek embereket a zsidóságukról.
1 évet laktam a vallási ortodoxia egyik fellegvárában, Bnei Brakban.
Egyszer fogtam magam és megkérdeztem egy tíz esztendős pajeszos kisfiút,
„milyen érzés zsidónak lenni?”
Rám nézett, és azt mondta: „Kef lihjot jehudi”, ami kb. annyit tesz:
„Zsidónak lenni nagyon jó buli…”
Az elmúlt hetekben Miri lányom iskolaválasztása miatt ismét előtérbe került a kérdés: Hol tanuljon a gyermek zsidóságot. Otthon vagy az iskolában? Vagy mindenhol?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy "csodálatos" és "történelmi" megtérés 59 esztendősen – (Életmesék V.)

Jom Kipur előtt elküldtem egy levelet a levelezőlistámra…
Volt benne egy dallam… Csodás dallam – csodás szavakkal… (lásd a video alatt…)
Többen is írtak nekem, hogy nem ismerték ezt a feldolgozást, mások meg ki is postolták a FB-ra
Pedig talán nem is tudjátok, hogy e dallam és szavak mögött milyen történet és történelem van…
Igen…
Ott áll egy 19-20. századi zsidó sors és egy 59 éves ember sok-sok könnye…
Nézzük meg a mesét, amit az élet írt…  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kivonat az 5773-as (2012) ros hásánái (zsidó újév) beszédeimből – (Hagyomány XIII.)

Boy-and-Shofar„Áldott Az, aki életben tartott bennünket, és megengedte számunkra, hogy megérjük ezt a mai napot.”
Mi itt vagyunk…
Körbenézünk…
És látjuk szeretteinket, akik ma már nincsenek itt velünk, pedig tavaly még itt ültek.
Ám mi hűségesen őrizzük a nevüket és a tekintetüket – ők már bennünk élnek tovább…
Pinhász ben Urija Léb, Cvi ben Áháron hálévi, Jichák ben Jehuda, Joszef Menáhem ben Meir…
Emlékükből fakadjon áldás!
Az idei mottóm: „A zsidóság a tevőlegesség vallása…”
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

1% – a kis konc… és ez lenne a magyar zsidóság jelene és jövője???

Kedves Érdeklődő Olvasók!
Ma sem váltom meg a világot és ma sem mondom meg a „nagy okosságot”.
Bár az előző MAZSÖK-ös pályázati elemzésem után többen is a szememre hányták, hogy ha nem értek a gazdasági dolgokhoz, akkor miért szólok bele…
Erre csak azt válaszoltam, hogy én a „naiv olvasó” szemszögéből vizsgálom a számokat, és ennyi…
Ennek ellenére 2 hét alatt 600 IP-ről olvasták el azt a cikket… ami azért nem rossz
És most itt van az 1%… Most tette közzé az APEH/NAV
Hálás téma az elemzésre vágyóknak! 🙂
Hát akkor csapjunk bele a levesbe!
(Az esetleges számolási hibákért előre elnézést kérek, és aki talál, kérem jelezze nekem!) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Gondolatok a teremtés 5773. esztendeje előtt… (Hagyomány XII.)

Kedves Barátaim!
Ismét eltelt egy esztendő…
Idén, 2012. szeptember 16-án este, ránk köszönt a világ teremtésének 5773. esztendeje, a zsidó újév, a ros hásáná.
Álmok, tervek és remények lengik be ezeket a napokat, hiszen a zsidó hagyományban az újesztendő nem a vidám papírtrombiták és a pezsgő ünnepe, hanem a zokogó-hangú, lélekig hatoló sófár, a megbánás, a magukba-nézés, és a közösség ereje felfedezésének napja. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy rabbiné sírja a fészerben – (Életmesék IV.)

Egy asszony, aki összeköt két férfit.
(Gyermekeim dédnagyapja, Arjeh ben Srage emlékére)
Feleségem (és Verő Tamás rabbi) nagypapája, dr. Fuchs László Szilágysomlyón van eltemetve. Szokásuk, minden esztendőben elmenni a sírhoz.
Kever avot„-nak hívják ezt a zarándoklatot, aminek a legméltóbb időpontja – a Sulhán Áruh szerint is – a zsidó nagyünnepek, azaz ros hásáná és jom kipur előtt van.
Idén is elutaztak.
Elmentek a temetőbe.
Imádkoztak a nagypapa sírjánál és visszafelé menet a két „pajkos gyermek” bekukucskált egy szerszámos sufniba, amibe addig még soha sem néztek be… Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Talmud olvasás csukott szemmel VII. – Mindenhonnan vissza lehet-e térni?

maxresdefault2Ennek a történetnek lehetne akár az is alcíme, hogy:
„A sírás fölszabadít avagy milyen hosszú az út egy prostituált ágyából a teljes megtérésig…”
Talmud olvasás csukott szemmel
Immáron két esztendeje tanulunk rendszeresen Talmudot a zsinagógánkban.
Olvassuk közösen a történeteket, és érezzük, hogy az üzenetek két évezred távolságából is frissen szólítanak meg bennünket.
Valóban, a bölcsek szavai élénken és frissen élnek a világmindenségben. Nekünk és értünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….