Tóra kategória bejegyzései

Átállította az óráját? És mi lesz az idővel? – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Az rendben, hogy átállítottuk az óráinkat, de az idő attól még ugyanúgy halad.
De mi az az idő?
Miért van?
Az ember hozta létre magának?
Lineáris, vagy ciklikus, esetleg mindkettő?
Mire jó?
Mivel magyarázzák, milyennek látják a különböző nézettel bíró vallások az időt?
Honnan van a mi saját időnézetünk?
Ismét túl vagyunk egy újabb óraátállításon, hogy megpróbáljuk valahogy szolgálatunkba fogni az időt, spóroljunk egy kicsit, igazodjunk…
Az órát az idő mérésére hozta létre az ember, de mi a helyzet az idővel?
Azt ki hozta létre?
Mi az idő valójában?
Van eleje és vége, vagy örök és végtelen, esetleg körbe-körbe forog, akár az óra?
Kíváncsiak voltunk, hogy milyen tanításokkal bírnak a különböző vallások az idővel kapcsolatban, így hát meg is kérdeztük a téma legautentikusabb tudorait, magukat a vallások tanítóit.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Véleménye szerint, melyik a legfontosabb idővel kapcsolatos tanítás az ön vallásában? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Reggeli, és mindenféle beszélgetések Breuer Péterrel (meg még sok-sok érdekesség)

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ez a folyamatosan bővülő bejegyzés legyen egy forrásgyűjtemény a világ számára, hogy bármikor lehessen önmagammal szembesíteni…
Illetve tükör önmagam számára, hogy megtanuljam, az ember minden szavának mekkora súlya van…
Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy: „hallgassák szeretettel!”
Ám most azt mondom: „hallgassák kritikával!”
És írják is meg nekem! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Jobbik és még Jobbik – a végtelen történet — a Magyar Narancs zsidó blogja. III.

Közzétéve Szerző:
Válasz

“És rabbi, jó ez nekünk?” – hangzik a viccesen komoly kérdés.
A magyarnarancs.hu honlap felkért bennünket,
– Toronyi Zsuzsiá, a Zsidó Múzeum igazgatóját,
– Darvas István rabbit és
engem, hogy hétről-hétre írjuk ki magunkból, valóban “jó-e ez nekünk”.
Nem vallás, nem történelem, nem Izrael és nem Tóra…
Hanem csak mi.
És ami bennünk él.
És elindult egy új blog.
Ebben a cikkben magamnak teszek fel kérdéseket
(Az eredeti cikk itt található – és ott lehet likeolni az eredetit :)…)
Csak nem akar véget érni egy levél története.
2017. január 25.
Mottó:
Zsidó: Rabbi, mi, zsidók, miért nem szedünk fájdalomcsillapítót?
Rabbi: Drága barátom, mert akkor elmúlna a fájdalmunk… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Biztos benne, hogy 2017-et írunk? – "Isten tudja…" – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXX.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Valószínűleg nem árulunk el nagy titkot azzal, ha leírjuk, hogy közel sem biztos, hogy az egész világ most ünnepli az új évet.
Pláne nem 2017-et.
Hát akkor mikor is van az év első napja?
És milyen évet is írunk?
Úgy tűnik, hogy a számok világa bár reálisnak tűnik, az ember mégis hihetetlenül relatívvá képes tenni azokat.
Minden esetre BÚÉK mindenkinek!
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Az ön vallásában milyen évet írunk jelenleg, mikor kezdődik az új év és mihez kötődik, illetve mi alapján számolódik ki az új év kezdete? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vendégoldal – Tóramagyarázat, Toldot hetiszakasz @ Varga István

Közzétéve Szerző:
1

A zsinagógánkban már évek óta szokás, hogy pénteken és szombaton „civilek” mondanak Tóramagyarázatot, dvár Tórát. Mint rabbi nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki érezze: a Tóraértelmezés nem egy rabbinikus privilégium. Sőt, éppen ellenkezőleg, a Tóra mindenkié, aki alázattal és szeretettel fordul felé.
Meg kell értenünk, a magyar zsidóságot nem a tudós rabbik fogják fenntartani, hanem a öntudatos és felkészült zsidók, akik számára a saját zsidó örökségük nem csak egy állapot, hanem egy mindennapos nemes kihívás és belső igény annak mind mélyebb megismerésére.
Most szeretném megosztani a kedves olvasókkal Varga István Tóramagyarázatát. Olvassuk olyan szeretettel, ahogyan ő írta! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kol Nidre beszéd 2016@5777

Közzétéve Szerző:
Válasz

FR., VÉ. és PT. barátomnak szeretettel 🙂o-yom-kippur-facebook

Jom Kipur napja van…
Valamit bezárul és valami megnyílik.
Körbe nézünk a világban, és feltesszük a kérdést: hányszor cserélődhet ki egy ember egy élet során? A sejtjeink, az érzelmeink, a szerelmeink, a gyűlöleteink.
Perszer pontosan tudjuk, ez kicsit költői kérdés, hiszen majd’ minden hatás, sok-sok esemény, vágyaink és törekvéseink, sőt minden véletlen cserél rajtunk valamit.
Itt vagyunk Jom Kipur napján, elgondolkodunk. Egy napig nem foglalkozunk a testünkkel. Nincs étel, ital, illatos fürdő, internet, televízió, hiszen ezen az estén a sors nagy kérdéseire keresünk választ. Imádkozunk, elgondolkodunk. Mit tudunk még jobban tenni.
Isten pontosan tudta: kell a megállás az ember életében. Sábát sábáton, a szombatok szombatja van… A pihenések pihenése, a gondolkodások gondolkodása. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Rabbi, mi az igazság? – Nők és a gyászolók káddisa (Hagyomány XXVI. )

Közzétéve Szerző:
3

women_touch_the_torah_a_halakhic_viewA mostani kérdés nagyon egyszerű és mégis nagyon provokatív, mert a konzervatív, magyar zsidó közéletbe behozza a „gender” kérdést.
A mostani kérdés nagyon aktuális, hiszen én is személyesen és sokszor találkoztam vele. Sőt, az emberek nagy részének ez nem is kérdés…
Miről is beszélünk?
A tény: egy elhunytnak csak lánygyermeke van.
Mondhatja-e ő, – „a nő” – a gyászolók kádisát vagy inkább bízzon meg egy „férfit” (egy idegent?) – pénzért, hogy ő mondja el helyette a gyászolók himnuszát – napról-napra.

A válasz természetesen nem feket – fehér, sőt nem is szőke vagy vörös, hanem majd’ minden színben játszik. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Tiltottak a tetoválások a különböző vallások szerint? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXVII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Seeingstars.jpgMit mondanak a különböző vallások a tetoválásokról?
Tilos, vagy van olyan formája, ami megengedett?
Milyen gondolatok mentén alkottak szabályokat a tetoválásokra vonatkozólag?
Esetleg nincs is semmiféle szabály a testfestésre vonatkozólag?
A tetoválás története még a régi, animista vallások emberéig nyúlik vissza – vagy még régebbre –, és napjainkban is igen nagy népszerűségnek örvend. Természetesen óriási különbség van az akkori és a mai tetoválások, és azok megszületésének okai között. Nemrégiben megjelent egy hír, miszerint egy lányt a tetoválásai miatt nem vettek fel egy munkahelyre.
Utánajártunk hát a kérdésnek, vajon a különböző vallások tilalmasnak tartják a tetoválásokat?
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Miként viszonyul az ön vallása a különböző tetoválásokhoz?
Tiltja, elfogadja, alkalmazza?
Létezik bármilyen előírás a tetoválásokra vonatkozólag? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vadász Éva rajongóan szubjektív Misna tanulása – édesapja – Vadász Gábor emlékére – Atyák fejezetei 1:1

Közzétéve Szerző:
Válasz

10339697_1044783788872262_730202295643635245_nElhangzott Vadász Gábor emlékére, a temetést követő harmincadik napon (Slosim), a Rabbiképző zsinagógájában, 2015. július 12-én
Pirké Ávot 1:1
„Mózes átvette a Tórát Szinaj hegyén és átadta Józsuénak, Józsué a véneknek. A vének a prófétáknak, a próféták pedig a nagyzsinat tagjainak.
Ezek három igét mondottak:
– Legyetek higgadtak ítélethozásban.
– Szerezzetek minél több tanítványt.
– Emeljetek védőbástyát a Tóra köré.”
(azaz mondjatok tilalmat oly megengedett dologra is, melynek elkövetése bűnre vezetne.)
Ez a Pirké Ávot első misnájának első fejezete. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A világ talán legfájdalmasabb imája, amit tényleg könnyekkel írtak…

Közzétéve Szerző:
Válasz

A lentebb látható kézzel írt papír, egy különleges ima, ami 1944 tavaszán készült a Bergen-belseni lágerben és napjainkban a „gettóban harcolók emlékmúzeum„-ában látható

davidsabn_medium

Davids rabbi


2746-300-228-scale,cropvthc

Dasberg rabbi

Az ima szerzője valószínűleg Aharon Bernard Davids, mártírhalált halt rotterdami rabbi (1895-1945) volt, ám az is lehet, hogy ő „csak” lediktálta és Simon Dasberg, szintén mártírhalált halt gronigeni rabbi (1902-1945) jegyezte le.

A hollandiai közösség volt az egyik legelső eldeportált zsidó hitközség. Végállomásuk Bergen-Belsen volt, így az 1944-es pészáh már ott találta a holland zsidó közösség nagy részét. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →