Tóra kategória bejegyzései

Jobbik és még Jobbik – a végtelen történet — a Magyar Narancs zsidó blogja. III.

Közzétéve Szerző:
Válasz

“És rabbi, jó ez nekünk?” – hangzik a viccesen komoly kérdés.
A magyarnarancs.hu honlap felkért bennünket,
– Toronyi Zsuzsiá, a Zsidó Múzeum igazgatóját,
– Darvas István rabbit és
engem, hogy hétről-hétre írjuk ki magunkból, valóban “jó-e ez nekünk”.
Nem vallás, nem történelem, nem Izrael és nem Tóra…
Hanem csak mi.
És ami bennünk él.
És elindult egy új blog.
Ebben a cikkben magamnak teszek fel kérdéseket
(Az eredeti cikk itt található – és ott lehet likeolni az eredetit :)…)
Csak nem akar véget érni egy levél története.
2017. január 25.
Mottó:
Zsidó: Rabbi, mi, zsidók, miért nem szedünk fájdalomcsillapítót?
Rabbi: Drága barátom, mert akkor elmúlna a fájdalmunk… Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Biztos benne, hogy 2017-et írunk? – "Isten tudja…" – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXX.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Valószínűleg nem árulunk el nagy titkot azzal, ha leírjuk, hogy közel sem biztos, hogy az egész világ most ünnepli az új évet.
Pláne nem 2017-et.
Hát akkor mikor is van az év első napja?
És milyen évet is írunk?
Úgy tűnik, hogy a számok világa bár reálisnak tűnik, az ember mégis hihetetlenül relatívvá képes tenni azokat.
Minden esetre BÚÉK mindenkinek!
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Az ön vallásában milyen évet írunk jelenleg, mikor kezdődik az új év és mihez kötődik, illetve mi alapján számolódik ki az új év kezdete? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vendégoldal – Tóramagyarázat, Toldot hetiszakasz @ Varga István

Közzétéve Szerző:
1

A zsinagógánkban már évek óta szokás, hogy pénteken és szombaton „civilek” mondanak Tóramagyarázatot, dvár Tórát. Mint rabbi nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki érezze: a Tóraértelmezés nem egy rabbinikus privilégium. Sőt, éppen ellenkezőleg, a Tóra mindenkié, aki alázattal és szeretettel fordul felé.
Meg kell értenünk, a magyar zsidóságot nem a tudós rabbik fogják fenntartani, hanem a öntudatos és felkészült zsidók, akik számára a saját zsidó örökségük nem csak egy állapot, hanem egy mindennapos nemes kihívás és belső igény annak mind mélyebb megismerésére.
Most szeretném megosztani a kedves olvasókkal Varga István Tóramagyarázatát. Olvassuk olyan szeretettel, ahogyan ő írta! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kol Nidre beszéd 2016@5777

Közzétéve Szerző:
Válasz

FR., VÉ. és PT. barátomnak szeretettel 🙂o-yom-kippur-facebook

Jom Kipur napja van…
Valamit bezárul és valami megnyílik.
Körbe nézünk a világban, és feltesszük a kérdést: hányszor cserélődhet ki egy ember egy élet során? A sejtjeink, az érzelmeink, a szerelmeink, a gyűlöleteink.
Perszer pontosan tudjuk, ez kicsit költői kérdés, hiszen majd’ minden hatás, sok-sok esemény, vágyaink és törekvéseink, sőt minden véletlen cserél rajtunk valamit.
Itt vagyunk Jom Kipur napján, elgondolkodunk. Egy napig nem foglalkozunk a testünkkel. Nincs étel, ital, illatos fürdő, internet, televízió, hiszen ezen az estén a sors nagy kérdéseire keresünk választ. Imádkozunk, elgondolkodunk. Mit tudunk még jobban tenni.
Isten pontosan tudta: kell a megállás az ember életében. Sábát sábáton, a szombatok szombatja van… A pihenések pihenése, a gondolkodások gondolkodása. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Rabbi, mi az igazság? – Nők és a gyászolók káddisa (Hagyomány XXVI. )

Közzétéve Szerző:
3

women_touch_the_torah_a_halakhic_viewA mostani kérdés nagyon egyszerű és mégis nagyon provokatív, mert a konzervatív, magyar zsidó közéletbe behozza a „gender” kérdést.
A mostani kérdés nagyon aktuális, hiszen én is személyesen és sokszor találkoztam vele. Sőt, az emberek nagy részének ez nem is kérdés…
Miről is beszélünk?
A tény: egy elhunytnak csak lánygyermeke van.
Mondhatja-e ő, – „a nő” – a gyászolók kádisát vagy inkább bízzon meg egy „férfit” (egy idegent?) – pénzért, hogy ő mondja el helyette a gyászolók himnuszát – napról-napra.

A válasz természetesen nem feket – fehér, sőt nem is szőke vagy vörös, hanem majd’ minden színben játszik. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Tiltottak a tetoválások a különböző vallások szerint? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXVII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Seeingstars.jpgMit mondanak a különböző vallások a tetoválásokról?
Tilos, vagy van olyan formája, ami megengedett?
Milyen gondolatok mentén alkottak szabályokat a tetoválásokra vonatkozólag?
Esetleg nincs is semmiféle szabály a testfestésre vonatkozólag?
A tetoválás története még a régi, animista vallások emberéig nyúlik vissza – vagy még régebbre –, és napjainkban is igen nagy népszerűségnek örvend. Természetesen óriási különbség van az akkori és a mai tetoválások, és azok megszületésének okai között. Nemrégiben megjelent egy hír, miszerint egy lányt a tetoválásai miatt nem vettek fel egy munkahelyre.
Utánajártunk hát a kérdésnek, vajon a különböző vallások tilalmasnak tartják a tetoválásokat?
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Miként viszonyul az ön vallása a különböző tetoválásokhoz?
Tiltja, elfogadja, alkalmazza?
Létezik bármilyen előírás a tetoválásokra vonatkozólag? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vadász Éva rajongóan szubjektív Misna tanulása – édesapja – Vadász Gábor emlékére – Atyák fejezetei 1:1

Közzétéve Szerző:
Válasz

10339697_1044783788872262_730202295643635245_nElhangzott Vadász Gábor emlékére, a temetést követő harmincadik napon (Slosim), a Rabbiképző zsinagógájában, 2015. július 12-én
Pirké Ávot 1:1
„Mózes átvette a Tórát Szinaj hegyén és átadta Józsuénak, Józsué a véneknek. A vének a prófétáknak, a próféták pedig a nagyzsinat tagjainak.
Ezek három igét mondottak:
– Legyetek higgadtak ítélethozásban.
– Szerezzetek minél több tanítványt.
– Emeljetek védőbástyát a Tóra köré.”
(azaz mondjatok tilalmat oly megengedett dologra is, melynek elkövetése bűnre vezetne.)
Ez a Pirké Ávot első misnájának első fejezete. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A világ talán legfájdalmasabb imája, amit tényleg könnyekkel írtak…

Közzétéve Szerző:
Válasz

A lentebb látható kézzel írt papír, egy különleges ima, ami 1944 tavaszán készült a Bergen-belseni lágerben és napjainkban a „gettóban harcolók emlékmúzeum„-ában látható

davidsabn_medium

Davids rabbi


2746-300-228-scale,cropvthc

Dasberg rabbi

Az ima szerzője valószínűleg Aharon Bernard Davids, mártírhalált halt rotterdami rabbi (1895-1945) volt, ám az is lehet, hogy ő „csak” lediktálta és Simon Dasberg, szintén mártírhalált halt gronigeni rabbi (1902-1945) jegyezte le.

A hollandiai közösség volt az egyik legelső eldeportált zsidó hitközség. Végállomásuk Bergen-Belsen volt, így az 1944-es pészáh már ott találta a holland zsidó közösség nagy részét. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Neológia egyik öndefiníciója – egy vallásjogi kérdés alapján. Avagy merre tovább kitniot?

Közzétéve Szerző:
Válasz

A Szombat folyóirat megpróbál(t) indítani egy érdekes sorozatot, amiben rabbik válaszolnak egymás kérdéseire.
Eredeti terveik szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző „kérdezz-felelek”-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az
– „értelmetlen hitvitához”, illetve
– „vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”.

Mindenesetre az első kérdést Raj Ferenc rabbi tette fel, és én megválaszoltam:

Kérdés:
Szabad-e rizst, borsót és más hüvelyest enni peszachkor? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Isteni, vagy sötét erők vezérlik a digitális korszakot? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXV.

Közzétéve Szerző:
Válasz

92Miként kell használnunk a legújabb technikai vívmányokat, az új és újabb kommunikációs csatornákat?
Károsak ezek a dolgok az emberre, vagy el kell fogadnunk őket és a mindennapjaink részévé kell tennünk mindezeket?
Hol van a határ a különböző kütyük használhatóságában?
Milyen hatással vannak ezek az emberekre?
Mire jók és mire nem jók?
Vallások tanítóit kérdeztük.
Elképesztő módon felgyorsult mostanra az információáramlás és ember legyen a talpán, akit néha nem sodor el, nem téveszt meg, nem terel tévútra ez a hihetetlenül nagy mennyiségű információ és sokféle eszköz – elég csak az okostelefonokra és tartalmukra gondolnunk.
Nem is olyan régen még a gépek testesítették meg a gonoszt. Nemrég pedig már Ferenc pápáról is az a hír szaladt körbe a világban, hogy ő is feliratkozott az Instagramra és már posztolt is egy képet. Kíváncsiak voltunk hát, hogy miként állnak a különböző vallások a technikai fejlődéshez, az új, digitális korszakhoz.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Hogyan vélekedik az Ön vallása az új, digitális korszakról? Tudja-e, akarja-e, kell-e használnia a legújabb technikai eszközöket, kommunikációs csatornákat?
A válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →