„Golda az egyetlen igazi férfi a kormányomban.” (Ben Gurion) — (Életmesék XVII.)


1898 május 3-án született és,
1978, december 8-án, hunyt el Golda Meir.
1948. május 14.
Egyike azon 24 politikusnak, akik aláírták Izrael Állam függetlenségi nyilatkozatát.
1948-1949 Izrael moszkvai nagykövete.
1949-1956 Izrael munkaügyi minisztere.
1956-1966 Izrael külügyminisztere.
1969-1974 Izrael miniszterelnöke. (A világ harmadik női miniszterelnöke.) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Sárga csillag…

Kérdezték, miért tettem ki a sárga csillagot a Facebookos lapomra…
Nem Schmuck miatt… – ő nem érdekel…
Hanem, mert legalább így – virtuálisan – ezt tudom válaszolni annak a gyűlölettől fröcsögő képviselőnek…
Azt üzenem neki ezzel, hogy nem fogok félni tőle… hogy felvállalom…
Jöjjön ki!
Álljon ide!
És mondja a szemembe!
És ne a képviselői védelmi joga mögé bújva ordítson és uszítson a parlamentből…
Azért rakom ki a csillagot, mert hiszem és vallom, hogy a zsidókat – náci szavakkal – nem lehet, – és ne lehessen – még egyszer megfélemlíteni ebben az országban.
Mert ez számomra – a büszke zsidó állapot, és nem megalázó bélyeg, aminek ő szánja…
Hogy én – saját magam – választottam…
Sorsával… és sorstalanságával…
Nagyszüleim féltek… Belehaltak…
És én is félek… Előre menekülök…
Itt vagyok. Zsidó vagyok. Ember vagyok.

Az ég csillagai és a föld pora – (Életmesék I.)

413151_10150905718329640_1221969727_oÉdesanyám 1945 márciusában született meg…
Akkor még megszületni is nagyon nehéz volt…
Édesapját személyesen sohasem látta meg, sőt még magzatként sem hallhatta a hangját, a meséit, nem érezhette a kezét valahol az anyahason megpihenni…
Egy zsoldkönyv maradt meg belőle, meg egy ceruzával írt levél.
Édesanyám szobájában függ egy esküvői kép.
Nagymamám és a nagypapám közösen vannak lefényképezve.
Biener Zoltán és Gärtner Margit – állnak egymás mellett.
1943-at írunk…
Egy kattintás ide a folytatáshoz….