Miért gyújtanak a zsidók péntek esténként gyertyákat? – "Miért?" sorozat 5. rész

https://www.youtube.com/watch?v=618IKgQ2wys&t=1
Ha létezik népszerű jelkép a vallásos zsidóságban, akkor a péntek esti két gyertyatartó és maga a gyertyagyújtás, biztos az; annak ellenére, hogy a Tóra egyetlen egy szót sem ír erről a hagyományról, nemhogy megparancsolná azt.
A Tóra lezárása után mintegy két évezreddel a Talmud bölcsei (Bávli – sábát 25b) írják elő, hogy péntek este, a zsidó házakban (lehetőség szerint a hölgyeknek) gyertyákat kell gyújtaniuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A holokauszt és a jövő: csontok hídja a Dunán

A lentebb olvasható cikk a nyomtatott változata a Magyar Narancs 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 24-én és az on line verzió február 23-án.
A búvárlás a Duna fenekén, lassan nyolc évtizeddel a történtek után, nem old meg semmit, nem vigasztal meg senkit, és nem mutat előre, ahogy Kertész Imre mondta, a holokauszt „jövője” felé.Eszem ágában sincs vitatni a magyar és az izraeli kormányzat, illetve a közöttük közvetítő Köves Slomó jó szándékát a Duna átfésülésének ügyében, hogy hátha akadnak még benne csontok, amelyeket valahogyan össze lehetne kötni a 74 éve a folyóba lőtt zsidókkal. De ez a közös emlékezésre szánt program – képtelenség. Sőt, káros. Mert azt hihetjük, hogy ezzel meg is oldjuk a közös emlékezés kérdését. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért hordanak a zsidók kipát (sábeszdeklit)? — “Miért?” sorozat 4.

A nem vallásos világ számára a kipa (közkeletű nevén: sábeszdekli, jiddisül: jármilke), vagy fejfedő állandó hordása az egyik legkevésbé érthető parancsolat.
Jó, jó, szép hagyomány…
No, de ez egy micva, azaz isteni utasítás lenne, vagy csak egy sivatagi nép megmaradt szokása?
Ennek a kétkedésnek a legkézzelfoghatóbb oka, hogy a Tórában egy szó sincs a kipáról, vagy bármi fejfedőről.
A Talmud a Sábát 156b oldalon elmesél egy történetet, ahol káldeus csillagjósok azt mondják a még gyermek Náhmán bár Jichákról édesanyjának, hogy fiából tolvaj lesz.
Az anyuka megijedt és attól a pillanattól nem engedte, hogy a kis Nachman egy pillanatra felfedje a fejét. Ezt mondta a fiának: „Fedd be a fejed, és akkor az ég félelme lesz rajtad, és imádkozz az isteni irgalmasságért!
A projekt működött mert a kisgyermekből nagy rabbi lett!
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért kell a zsidóknak baldahin (hüpe) alatt házasodni? — “Miért?” sorozat 3.

Ugye milyen szép kép??
Ez egy hüpe, a zsidó esküvői baldahin. Ez alatt zajlik az egész esküvői szertartás.

A „hüpe” egy jiddis szó, héberül: „chuppa”-nak mondják, a szó eredete: betakarás.
(Érdekesség, hogy a mai héber nyelv a „chuppa” szót használja a vadászrepülőgépek pilótafülkéjének ablakára is, ami körbeveszi a pilótát.)
Napjainkban – általában – a hüpe négy lábból és egy baldahinból áll, ám a régi időkben sokkal szigorúbban vették a Tóra szavait, és a hüpe az valós sátor volt, aminek ablakkal ellátott vászon oldalai, teteje és ajtaja volt, sőt még szőnyeg is volt benne, hogy mindenben hasonlatos legyen az otthonhoz, amit a hüpe szimbolizál, hiszen a zsidó esküvő folyamán ez a furcsa építmény szimbolizálja az együttélést, a közös házat és azt  családi otthont, ahová a vőlegény nemsokára bevezeti a menyasszonyt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért kell 10 ember (héberül minjen) néhány zsidó imához? — "Miért?" sorozat 2.

Van egy furcsa szabálya a zsidó vallásjognak: néhány imát, csak 10 nagykorú (13+), zsidó (férfi) egyidejű jelenlétében lehet elmondani.
(Azért raktam zárójelbe a „férfi” szót, mert liberális helyeken nők is részesei ennek a „tízes”-nek.)

Ez a rabbinikus rendelet már csak azért is érdekes és különleges, mert a zsidóság alapvető tanításai közé tartozik, hogy a judaizmus egy „személyes vallás”, azaz minden emberen egyéni felelősség van, és az Örökkévaló mindenkit egyenként tart számon (hásgáhá prátit).
Akkor miért van mégis különleges szerepe ennek a „közösségi élmény”-nek?? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A kínai "Nagy Testvér" figyel téged! – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLV.

Isten szeme mindent lát. Kínában ezt is megirigyelték.
Kínában megvalósul(t) egy utópisztikus világ, amelyben az alapján járnak (vagy épp nem járnak) különböző juttatások (és büntetések), hogy a sok millió térfigyelő kamera és a mesterséges intelligencia felhasználásával az emberek minden lépését, mozdulatát, gesztikulációját, cselekedetét, szokását figyelik, és pontozzák is azokat.
Erről az úgynevezett szociális kreditrendszerről a 24.hu-n is született már egy hosszabb írás.
Mi most megkérdeztük a vallások tanítóit:
Mi a véleménye a Kínában már most is működő, 2020-tól pedig teljes mértékben bevezetésre kerülő szociális kreditrendszerről?
Az ön vallása el tudja ezt fogadni?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A zsidó civil szféra szomorú helyzete az adó 1% fényében vagy árnyékában.

Évek óta elemzem – persze szubjektív módon – a zsidó egyházak és a zsidó alapítványok támogatottságát és társadalmi beágyazottságát.
Megnézem miképpen rendelkezik az a kb. másfél millió ember, aki az adója 1%-ával egy egyházat és egy civil szervezetet támogat.
2018 szeptemberében kijött az első adat (ez kb 98%-os feldolgozottságot jelent).
A zsidó egyházak körében megdöbbentő fordulat történt, amit le is írtam.
Ám az már nehezebben kiszámítható, hogy a kevésbé „hangos” zsidó alapítványok eredményeiben hogyan visszhangzik ez az eredmény?
Hát akkor nézzük meg a zsidó faktort!
(Akinek kedve és ideje van, az akár pdf-ben vagy excel-ben is megnézni és böngészheti mind a 27.188 civil szervezetet!)
(Az első adat: több, mint ezerrel nőtt az alapítványok száma a tavalyi 26.136 szervezethez képest) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megdöbbentő fordulat az egyházi 1%-os arányokban…

Rögtön egy rossz hír…
Sajnos a tendencia folytatódik, hiszen idén (2018. szeptember 14-i állapot)
988.735 fő adott az egyházaknak, míg tavaly
1.046.362 fő, ami azt jelenti, hogy
57.627 fővel kevesebb adózó támogatta az egyházakat.
Ez 5,5%-os csökkenés.
(A kiemelt programra tavaly 325.320 fő adott pénzt, idén: 289.956 fő, azaz ez is nagyon nagyon csökkent.) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Be kell-e tiltani bármilyen szimbólumot, vagy jelképet? – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez – Vendégoldal@Darvas István főrabbi III.

„Ha valamit be kéne tiltani, azok nem a jelképek, hanem a háborúk.”
A horogkereszt (vagyis a szvasztika) eddig tiltott helyeken jelenhet meg.
Németországban, a videojátékokban újra engedélyezik a horogkereszt megjelenítését. Számos kérdést felvet ez az egyetlen mondat, mi most
erre kérdeztünk rá:
Ön mit gondol, be kell-e tiltani bármilyen szimbólumot, vagy jelképet? Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A tűzvészektől a világ pusztulásáig – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLIII.

Tűzvész és katasztrófa mindenütt.
Akkor közeledik a világvége?
Globális felmelegedés, olvadó sarkkörök, természeti katasztrófák, az utóbbi hónapokban pedig egyre több tűzvészről érkezik híradás. Sokan már a világvégét emlegetik és a különböző szentírásokra mutogatnak. Lássuk mit mondanak az írások ismerői, a vallási tanítók, akik
erre a kérdésünkre válaszoltak:
Ön szerint a világunkban megjelenő természeti katasztrófákra úgy kell tekintenünk, mint a világot fenyegető jelekre?
Az ön vallásában mit jelent a tűzvész?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….