zolirabbi bejegyzései

Egy borzalmas új technika a magyar zsidóság életében.

Közzétéve Szerző:
Válasz


Egy szombat cikk apropóján fekete-fehéren előjött az amitől már régóta félünk. Nem csak az eszme jön külföldről, hanem a technika is.
Ez a módszer ezeddig ismeretlen volt a hazai zsidó közéletben. Hát akkor íme, befutott. Ám menjen mihamarább jó messze innét!
Az utóbbi években a világ megismerte a “fake news” illetve a “kamu profil”-ok szerepét a közvélemény befolyásolásában. A látszólag független hírforrásokból megfelelő gyakorisággal érkező információ, előbb-utóbb evidenciává válik az egyszerű olvasó számára. Ez egy választás kimenetelén is igen sokat tud változtatni. Most egyébként az izraeli közvélemény is kezdi a gyakorlatban megtanulni, hogy mit is jelent mindez.
És most már látható, hogy ez megjelent az aktív magyar zsidók aprócska körében is. Valljuk be, ez egyszerre szomorú és vicces fejlemény.
Mi értelme van valakivel szemben karaktergyilkosságot megkísérelni ebben a közegben? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Pedofília, molesztálás és a vallások – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XLVII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Kapcsolódó képMegelőzhető-e a papok, vallási vezetők által elkövetett szexuális zaklatás?
A gyermekek, a nők és a gyengék molesztálása sajnos az egész társadalmunkban hatalmas probléma. Jelen van mindenhol, legyen szó bármilyen alá-fölé rendeltségi viszonyról, ami a visszaélésre adhat lehetőséget.
Megtörténhet – és sajnos sokszor meg is történik – családon belül, iskolában, munkahelyeken. Ez minden esetben szörnyű és fájdalmas, de talán még fájóbb ez, amikor vallási vezetők, tanítók élnek vissza hatalmukkal, akik pont a lélek megnyugvását, a szellem fejlődését szolgálni vállalták hivatásukat. Minden vallásban, a világ minden pontján találkozhatunk ilyen esetekkel, mi leginkább persze a keresztény/katolikus papok által elkövetett eseteket ismerjük, hiszen Európában és a nyugati világban ez a legelterjedtebb vallás. Ferenc pápa is elkötelezte magát a probléma megoldása mellett és „mindenre kiterjedő, átfogó küzdelemre szólította fel a katolikus egyházat” a gyermekek szexuális molesztálásával kapcsolatban.
Ez a téma számtalan kérdést vet fel, melyek közül
mi most ezt tettük fel:
Az ön vallásában milyen módon mérik fel a papok, tanítók alkalmasságát és hogyan kísérik figyelemmel őket, hogy azok ne élhessenek vissza a rájuk ruházott hatalommal, például nők, vagy gyerekek sérelmére? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért van szakálluk a vallásos zsidóknak? — "Miért?" sorozat 6. rész

Közzétéve Szerző:
Válasz

Mint a legtöbb zsidó szokás, a szakáll növesztése is egy bibliai (tórai) parancsolatra megy vissza:
„Ne nyírjátok kerekre a fejeteken a hajatokat és ne rontsd el szakállad szélét!” (M III. 19:27)
Érdekesség, hogy arra nincs előírás, hogy növesszünk bármilyen hajat, szakállat vagy szőrzetet, ám arra van, hogy mit NE csináljunk vele! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért gyújtanak a zsidók péntek esténként gyertyákat? – "Miért?" sorozat 5. rész

Közzétéve Szerző:
Válasz

https://www.youtube.com/watch?v=618IKgQ2wys&t=1
Ha létezik népszerű jelkép a vallásos zsidóságban, akkor a péntek esti két gyertyatartó és maga a gyertyagyújtás, biztos az; annak ellenére, hogy a Tóra egyetlen egy szót sem ír erről a hagyományról, nemhogy megparancsolná azt.
A Tóra lezárása után mintegy két évezreddel a Talmud bölcsei (Bávli – sábát 25b) írják elő, hogy péntek este, a zsidó házakban (lehetőség szerint a hölgyeknek) gyertyákat kell gyújtaniuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A holokauszt és a jövő: csontok hídja a Dunán

Közzétéve Szerző:
Válasz

A lentebb olvasható cikk a nyomtatott változata a Magyar Narancs 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 24-én és az on line verzió február 23-án.
A búvárlás a Duna fenekén, lassan nyolc évtizeddel a történtek után, nem old meg semmit, nem vigasztal meg senkit, és nem mutat előre, ahogy Kertész Imre mondta, a holokauszt „jövője” felé.Eszem ágában sincs vitatni a magyar és az izraeli kormányzat, illetve a közöttük közvetítő Köves Slomó jó szándékát a Duna átfésülésének ügyében, hogy hátha akadnak még benne csontok, amelyeket valahogyan össze lehetne kötni a 74 éve a folyóba lőtt zsidókkal. De ez a közös emlékezésre szánt program – képtelenség. Sőt, káros. Mert azt hihetjük, hogy ezzel meg is oldjuk a közös emlékezés kérdését. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért hordanak a zsidók kipát (sábeszdeklit)? — “Miért?” sorozat 4.

Közzétéve Szerző:
4

A nem vallásos világ számára a kipa (közkeletű nevén: sábeszdekli, jiddisül: jármilke), vagy fejfedő állandó hordása az egyik legkevésbé érthető parancsolat.
Jó, jó, szép hagyomány…
No, de ez egy micva, azaz isteni utasítás lenne, vagy csak egy sivatagi nép megmaradt szokása?
Ennek a kétkedésnek a legkézzelfoghatóbb oka, hogy a Tórában egy szó sincs a kipáról, vagy bármi fejfedőről.
A Talmud a Sábát 156b oldalon elmesél egy történetet, ahol káldeus csillagjósok azt mondják a még gyermek Náhmán bár Jichákról édesanyjának, hogy fiából tolvaj lesz.
Az anyuka megijedt és attól a pillanattól nem engedte, hogy a kis Nachman egy pillanatra felfedje a fejét. Ezt mondta a fiának: „Fedd be a fejed, és akkor az ég félelme lesz rajtad, és imádkozz az isteni irgalmasságért!”
A projekt működött mert a kisgyermekből nagy rabbi lett!
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Most már tényleg meztelen a király?

Közzétéve Szerző:
3

Memento…
Ezen a képen a „numerus clausus” (zárt szám) elnevezésű törvény szövege Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál miniszterelnök aláírásával látható. (MTI Fotó: Soós Lajos)

A lentebb olvasható cikk a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/4. számában jelent meg, 2019. január 25-én és az on line verzió január 31-én.

Közismert Andersen meséje a szabókról, akik a nagy semmivel öltöztették fel a királyt, és a körülötte állók nem merték neki megmondani, hogy bizony meztelen. Ez a mese most éppen Szakály Sándor történész gondolatai és a körülöttük lévő súlyos csend kapcsán jutott eszembe.

Megjelent egy interjú Szakály Sándorral, a Veritas Intézet főigazgatójával, aki a Nagy Imre-szobor elvitele kapcsán feltett kérdésnél talált alkalmat, hogy megint a zsidókérdéssel foglalkozzon. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért kell a zsidóknak baldahin (hüpe) alatt házasodni? — “Miért?” sorozat 3.

Közzétéve Szerző:
Válasz
Ugye milyen szép kép??
Ez egy hüpe, a zsidó esküvői baldahin. Ez alatt zajlik az egész esküvői szertartás.

A „hüpe” egy jiddis szó, héberül: „chuppa”-nak mondják, a szó eredete: betakarás.
(Érdekesség, hogy a mai héber nyelv a „chuppa” szót használja a vadászrepülőgépek pilótafülkéjének ablakára is, ami körbeveszi a pilótát.)
Napjainkban – általában – a hüpe négy lábból és egy baldahinból áll, ám a régi időkben sokkal szigorúbban vették a Tóra szavait, és a hüpe az valós sátor volt, aminek ablakkal ellátott vászon oldalai, teteje és ajtaja volt, sőt még szőnyeg is volt benne, hogy mindenben hasonlatos legyen az otthonhoz, amit a hüpe szimbolizál, hiszen a zsidó esküvő folyamán ez a furcsa építmény szimbolizálja az együttélést, a közös házat és azt  családi otthont, ahová a vőlegény nemsokára bevezeti a menyasszonyt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért kell 10 ember (héberül minjen) néhány zsidó imához? — "Miért?" sorozat 2.

Közzétéve Szerző:
2

Van egy furcsa szabálya a zsidó vallásjognak: néhány imát, csak 10 nagykorú (13+), zsidó (férfi) egyidejű jelenlétében lehet elmondani.
(Azért raktam zárójelbe a „férfi” szót, mert liberális helyeken nők is részesei ennek a „tízes”-nek.)

Ez a rabbinikus rendelet már csak azért is érdekes és különleges, mert a zsidóság alapvető tanításai közé tartozik, hogy a judaizmus egy „személyes vallás”, azaz minden emberen egyéni felelősség van, és az Örökkévaló mindenkit egyenként tart számon (hásgáhá prátit).
Akkor miért van mégis különleges szerepe ennek a „közösségi élmény”-nek?? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért mondunk "ámen"-t? — "Miért?" sorozat 1.

Közzétéve Szerző:
Válasz


„Ámen”
A (zsidó) imák talán legismertebb kifejezése.
Az „ámen” kifejezés a héber „lehámin” – להאמין – elhinni szóból származik. Ebből a szógyökből ered az „emuná” (אמונה), „hit” szó is.
Az „ámen” kifejezés, már előfordul a héber Bibliában (ószövetség), sőt többször magában a Tórában is, Ezeken a helyeken elsősorban beleegyezést elfogadást jelent.
Azaz legalább egy 3 évezredes szóval állunk szemben, ami a mai napig is élő kifejezés a világ legtöbb nyelvében.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →