9+2 zsidó iparos, aki tehetségével és adójával támogatta az anyaországot

c1631vem1281783-at írunk.
A „Systematica gentis judaicae regulatio” rendelet, a bányavárosok kivételével megengedte a zsidóknak a városokban való letelepülést és ezzel a zsidóság közgazdasági tevékenysége jelentős mértékben megnövekedett.
Az „iparos zsidók” megélhetése azonban még mindig lehetetlenné volt téve, mert nem lehettek céhek tagjai.
Az 1790. kiadott De Judaeis törvény megerősítette a zsidók ama jogait, amiket II. Józseftől kaptak és ebben az állapotban éltek 1840-ig, de lényegében az elnyomatás nem szűnt meg.
1840-ben újabb törvény intézkedett a zsidók jogállapotának rendezéséről és ez a törvény kimondta azt is, hogy „mesterségeket akár maguk kezükre, akár vallásukbeli legények segítségével szabadon űzhetnek”.
E törvénnyel kezdődik a zsidók polgáriasodásának korszaka, amelyben erőteljes lendülettel igyekszik feljutni arra a színvonalra, amelyen eloszlik minden előítélet. Legalábbis a XIX. században az a hit járta, hogyha értékes tagjává válnak a társadalomnak, azzal felszámolható a zsidókkal szemben érzékelhető előítélet…

Hogy ez mennyire sikerült, a történelem megválaszolta… Egy kattintás ide a folytatáshoz….