Címke: rabbi

** A Viki ** – Vendé[email protected] Kácsor Zsolt, Seres Attila, Vári György és persze Bedő Viki

Posted on by
Válasz

2017-et írunk. Mintegy 10 esztendeje jött le hozzánk, a Bét Sálomba "a Viki". Sok kérdést tett fel és sok kérdésre adott választ, ami még több kérdést generált. Még mielőtt kiment volna Amerikába, 2008-ban Seres Attila csinált egy videointerjút vele. Igazi kordokumentum... https://www.youtube.com/watch?v=z_4jjCXu8S0 Eltelt 10 év... 2017-et írunk. Megjelent ismét egy interjú, amelyben egy lány - a new york-i rabbiképző intézet hallgatójaként - arról beszélt, hogy rabbi akar lenni, mert a Tóra az élete és a közösség. Betért, mindent a Tóra tanításának szentelt, úgy beszélt Isten iránti szeretetéről, ahogy kevesen tudnak Magyarországon. Mély és átélt szenvedéllyel, a zsidó nép legmélyebb szeretetével. De vannak a világon olyan ultraortodox zsidó gondolkodók, akik szerint ő egy lány és ezért nem lehet arról hírt adhat, hogy egyáltalán a világon van. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Szerdócz Ervin rabbi: Az én Erdélyem, zsidóságom, Máramarosszigetem, álmaim és a cél — önéletrajz gyanánt… – Életmesék XXXVIII.

Posted on by
Válasz

dsc_00391Önéletrajz gyanánt... Szülővárosom Máramarossziget. „Sziget” név önmagában misztikus. A Jeruzsálemi Szentély idején a Főpap ruhájának két misztikus kellékét, az Urimot és a Tumimot a Talmud két szigettel azonosítja. A várost három folyó határolja: a Tisza, az Iza és a Mára teszi szigetté. Máramaros névadója a Mára folyócska. A Máramaros névben a Mára eredetileg „mori” volt a „maros” pedig „mors”. Ősi indoeurópai nyelven a „mori” tengert, állóvizet jelent. A „mors” jelentése: „holt”. Egy ismeretlen így határozta meg a várost: „Sziget… egykor-volt, édes vásárhely”. 1951-ben az „egykor-volt” Sziget, az akkor már zsidók nélküli város légüressé vált állapotába születtem. Akkorra a hajdan volt „élő tenger” holt, állóvízzé lett. Minden utca, minden ház, minden sarok még őrizte zsidó múltját, titkait. Az „egykor-volt” zsidó sziget emlékeivel, titkaival végleg bezárult. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

“Mi volt itt 4,4 milliárd évig?” – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez III.

Posted on by
Válasz

2hs-2009-05-a-printMit mondanak a nagy világvallások az emberiség előtti időkről? Jelenlegi tudomásunk szerint bolygónk legősibb darabja 4,4 milliárd éves. Ehhez képest a mi életünk még porszemnek sem mondható, de még az ezer, vagy többezer éves vallások is csekélynek tűnnek ebben az időtengerben. Mégis az övék a legöregebb ismert tanítások, így hát egyértelmű, hogy meg is kérdeztük őket az elmúlt néhány milliárd évről. 4.4_Ga_Zircon_PMFoglalkoznak ezzel egyáltalán a vallások? Van rá válaszuk? Fontos ez a mi életünkre nézve? Ezen a héten a bolygónkon megtalált legősibb (4,4 milliárd éves) földdarabról szóló hír kapcsán kérdeztük a világvallások képviselőit. A kérdés így hangzott: Mit mond a vallása, mi volt a vallását megelőző 4,4 milliárd évben, vagy még korábban? Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

“Isten ott van egy eltévedt golyóban is?” – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez I.

Posted on by
1

pisztoly(1)"Zuhognak ránk a hírek, sodródunk az eseményekkel, megállni, az információk hátterén elgondolkodni nincs idő. Most mégis megpróbálunk lassítani. Új sorozatunkban a nagy világvallások képviselőinek fogunk feldobni kérdéseket egy-egy aktuális hír kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több ezer éves eszmerendszerek. Tudnak-e valami hasznosat, érdekeset, újat mondani nekünk? Érdekel bárkit a véleményük, egyáltalán érdekel bennünket a sajátunkén kívül más véleménye?" Első kérdésünk egy tragikus véletlen okozta haláleset kapcsán a következő: Amikor valaki ártatlanul esik áldozatául egy erőszakos cselekménynek, akkor abban mennyire játszik szerepet a sors, a véletlen, esetleg valami más, külső erő? A kérdésre 5 lelkész válaszolt. Az én válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Ki a tiszteletreméltó? Aki másokat megtisztel. (Atyák mondásai) — Válasz Radvánszki Péternek

Posted on by
8

1+1Válasz Radvánszki Péter rabbi nyílt levelére Kedves Péter, in medias res... Akkor indítsunk egy klasszikussal! „Again and again we must rise to the majestic heights of meeting physical force with soul force. In the process of gaining our rightful place we must not be guilty of wrongful deeds.  Let us not seek to satisfy our thirst for freedom by drinking from the cup of bitterness and hatred.” azaz: „Újra és újra fel kell emelkednünk abba a szellemi magasságba, ahol a fizikai erő a szellemi erővel találkozik. Miközben elérjük a minket igazságosan megillető helyünket, nem keveredhetünk rossz tettek elkövetésének vétségébe. Ne kívánjuk hát csillapítani a szabadság iránti szomjunkat a gyűlölet, és keserűség poharából.” Meg lettem szólítva, bár 1) magáról az ügyről nem tudtam, részleteit nem ismerem, 2) és – kilépésem végett - nem vagyok a MAZSIHISZ Rabbitestületének tagja sem. Ám véleményem attól még van. Az én olvasatomban miről is szól ez az egész történet? Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Egy modern rabbi, aki nagyon hitt a szép világban. – (Életmesék XXV.)

Posted on by
54

rajtamas021940 február 9-én született és rá 70 esztendőre 2010. március 8-án (5770. ádár 22-én) hunyt el rabbim és mesterem (morénu verábbénu), Raj Tamás. Áldás legyen az emlékén! Most, amikor Tamásról emlékezem, akkor inkább szubjektív módon kettőnk kapcsolatáról szeretnék mesélni, így örökítve meg ennek a fantasztikus embernek az emlékét, aki nemcsak nekem adott rengeteg élményt, tudást és zsidóságot, hanem annak a generációnak, amelyik a 80-as évek végén, a 90-es évek évek elején találta meg a saját zsidó öntudatát. Lehet, hogy ezt a monológot néhányan önzésnek fogják gondolni, ám éppen az ellentettjének szánom. 264842_10150283488197780_584501_nTamás abban hitt, hogy a szellem és a tanítás, tovább él az emberekben, ahogy a talmudi legenda tanítja, a Tóra szent tekercseit akár el is lehet égetni, de a betűk mindig tovaszállnak, és.egyre több és több ember látja meg azokat. Legyünk akár mindannyian apró kis szélfújás, akik továbbviszünk egy-egy betűt. És a világ csak ezen áll - mondja egy másik talmudi legenda - a betűket tanuló kisgyermekek lélegzetvételén. Ő biztos ezt akarná... Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

A rabbi, aki egyszerre volt hazafi, tudós és ember – (Életmesék XXI.)

Posted on by
12

low lipotPontosan 159 esztendeje történt, hogy 1854. január 20-án ismét fia született annak a 43 esztendős neológ rabbinak, akinek szavára ekkor már az ország majd' minden vallási és világi szaktekintélye odafigyelt. Az édesapa, Lőw Lipót szegedi főrabbi sorsán viselte a XIX. századi magyar történelmet. 1849-ben még börtönben ült felségsértés és lázítás vádjával, ám nem sokra rá már az osztrák és magyar kormányzat tanácsadója. A szülők, az újszülöttnek az Immánuel nevet adták, azaz, "Isten velünk van". Ez a csecsemő lett a híres prágai gólemkészítő Löw dinasztia legfiatalabb tagja. Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →

Szeretetteljes kérdések a zsidó vezetőkhöz… – mikroblog V.

Posted on by
54

3 kérdésem azokhoz, akiknek kötelességük a zsidó jövő építése: Miért nincs benne a zsidó vallás? Mit tesznek, hogy benne legyen? Képes-e az 5 zsidó egyház - akár közösen - megfelelő számú és megfelelő szintű oktatókat delegálni? A válaszokat a gyermekeim (és sok száz zsidó gyermek) nevében is köszönöm: Radnóti Zoltán rabbi 20130114_1339262A kép forrása.  

Egy rabbiné sírja a fészerben – (Életmesék IV.)

Posted on by
8

Egy asszony, aki összeköt két férfit. (Gyermekeim dédnagyapja, Arjeh ben Srage emlékére) Feleségem (és Verő Tamás rabbi) nagypapája, dr. Fuchs László Szilágysomlyón van eltemetve. Szokásuk, minden esztendőben elmenni a sírhoz. "Kever avot"-nak hívják ezt a zarándoklatot, aminek a legméltóbb időpontja - a Sulhán Áruh szerint is - a zsidó nagyünnepek, azaz ros hásáná és jom kipur előtt van. Idén is elutaztak. Elmentek a temetőbe. Imádkoztak a nagypapa sírjánál és visszafelé menet a két "pajkos gyermek" bekukucskált egy szerszámos sufniba, amibe addig még soha sem néztek be... Egy kattintás ide a folytatáshoz.... →