Címke: rabbi

Vallási kötelesség-e, hogy erőnek erejével kutassuk fel a dunai maradványokat?

Közzétéve Szerző:
1

Ezen cikk eredetije 2019. január 24-én jelent meg a Szombat folyóiratban.
Örömmel olvastam Balla Zsolt kollégám és barátom írását, a Dunában még meg nem talált csontok témájában.
Ám Balla rabbi nyitott kapukon kopogtat, hiszen minimális eltérés van az ő szavai és a Mazsihisz véleménye között. Mindannyiunk számára szent kötelesség, hogy a megtalált csontokat el kell eltemetni, ahogyan ezt a Mazsihisz is tette 3 esztendeje. Teljes egyházi és világi konszenzus által kísérve.
Ám a diskurzus itt másról szól: magáról a kutatásról! És itt már némi eltérés van rabbi és rabbi között… És úgy tűnik, hogy az információhiány néha elhamarkodott megnyilatkozásra sarkall embereket. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

"Én ezzel a beszélgetéssel köszöntöm…" – írásom dr. Schőner Alfréd 70. születésnapja alkalmából megjelent emlékkönyvbe

Közzétéve Szerző:
Válasz

Dr. Schőner Alfréd (Frédi) 2018. október 12-én töltötte be a 70. életévét.
Közössége, a Hegedűs-Csáky zsinagóga emlékkönyvet jelentetett meg rabbija tiszteletére. Engem is megkértek, hogy egy írással tisztelegjek tanárom és – mondhatom – barátom élete, munkája és személye előtt.
Ezzel az elképzelt beszélgetéssel kívántam mesteremnek boldog születésnapot.
Élj 120 évig – עד מאה ועשרים !!
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

Különvélemény női rabbi és kántor ügyben

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ezen cikk eredetije  Szombat folyóirat on line változatában jelent meg. (Ott is lehet kedvelni!:)
Mondhatnók, hogy derült égből villámcsapásként érte a magyar közvéleményt a hír, miszerint a Rabbitestület néhány tagja elkezdett foglalkozni a női rabbi- és női kántorképzés kérdésével. Mármint nem úgy, hogy igen, hanem pont ellenkezőleg, hogy nehogy már. Kötelességünk elmondani a zsidó közvéleménynek, miről is van szó valójában.
Kezdjük a szikár tényekkel: Az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem (OR-ZSE) nem képez jelenleg női rabbikat és női kántorokat. Azt, hogy mostantól fogva képezzen, egyetlen döntéshozó sem kezdeményezte. Épp ezért talán nem egészen világos, miért kellett azt sürgősen betiltani, viszont engedélyezni a nők számára a tanár és szociális munkás-képzés látogatását, amelytől – természetesen – eddig sem voltak eltiltva. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

Kik a zsidók partnerei?

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ennek a cikknek nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg.
A megjelenés időpontja: 2018.02.15.
Az eredeti, on-line verzió ide kattintva olvasható.
Kik a zsidók partnerei?
A múlt héten megmozgatta a honi közbeszédet az a kérdés, hogy kik is a zsidók valódi politikai partnerei. Vajon bal vagy jobb felé kacsingat a zsidó közösség? A válaszom meglepő lesz. Vannak családtagjaim. Vannak barátaim. Vannak társaim. Mi így vagyunk egy közösség. Így vagyunk egymásnak a partnerei.
Potenciálisan.
A zsidóság szeretettel és tisztelettel idéz klasszikusokat. Én is hoztam kettőt mára.
„Ne törd magad magas rang után, és ne áhítozz kitüntetésekre. Több legyen a jótetted, mint a tudományod. Ne epekedj a királyok asztala után, mert a te asztalod előkelőbb, mint az övék, és a te koronád fényesebb, mint az övék, és bízhatsz munkaadódban: megfizeti a munkád bérét.” (Atyák mondásai 6. fejezet 5.)
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

Radnóti Zoltán: A rabbi válasza (a menekültkérdésről és a kvótanépszavazásról)

Közzétéve Szerző:
Válasz

Bár ennek a cikknek eredeti, nyomtatott változata a HVG-ban jelent meg 2016. szeptember 22-én, egy héttel a kvótanépszavazás előtt,
ám üzenete máig is aktuális.
A Mazsihisz rabbitestületének elnökeként, magyarként, zsidóként, rabbiként, tanárként, apaként és emberként elemeztem a kvótanépszavazást és kampányát.
Vélemény.
Nem fogok részt venni az októberi népszavazáson, mert úgy látom, hogy az csak társasjáték, ahol én vagyok a bábu. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

** A Viki ** – Vendégoldal@ Kácsor Zsolt, Seres Attila, Vári György és persze Bedő Viki

Közzétéve Szerző:
Válasz

2017-et írunk.
Mintegy 10 esztendeje jött le hozzánk, a Bét Sálomba “a Viki”.
Sok kérdést tett fel és sok kérdésre adott választ, ami még több kérdést generált. Még mielőtt kiment volna Amerikába, 2008-ban Seres Attila csinált egy videointerjút vele.
Igazi kordokumentum…

Eltelt 10 év…
2017-et írunk.
Megjelent ismét egy interjú, amelyben egy lány – a new york-i rabbiképző intézet hallgatójaként – arról beszélt, hogy rabbi akar lenni, mert a Tóra az élete és a közösség. Betért, mindent a Tóra tanításának szentelt, úgy beszélt Isten iránti szeretetéről, ahogy kevesen tudnak Magyarországon. Mély és átélt szenvedéllyel, a zsidó nép legmélyebb szeretetével. De vannak a világon olyan ultraortodox zsidó gondolkodók, akik szerint ő egy lány és ezért nem lehet arról hírt adhat, hogy egyáltalán a világon van. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

Szerdócz Ervin rabbi: Az én Erdélyem, zsidóságom, Máramarosszigetem, álmaim és a cél — önéletrajz gyanánt… – Életmesék XXXVIII.

Közzétéve Szerző:
Válasz

dsc_00391Önéletrajz gyanánt…
Szülővárosom Máramarossziget. „Sziget” név önmagában misztikus.
A Jeruzsálemi Szentély idején a Főpap ruhájának két misztikus kellékét, az Urimot és a Tumimot a Talmud két szigettel azonosítja. A várost három folyó határolja: a Tisza, az Iza és a Mára teszi szigetté.
Máramaros névadója a Mára folyócska. A Máramaros névben a Mára eredetileg „mori” volt a „maros” pedig „mors”. Ősi indoeurópai nyelven a „mori” tengert, állóvizet jelent. A „mors” jelentése: „holt”. Egy ismeretlen így határozta meg a várost: „Sziget… egykor-volt, édes vásárhely”. 1951-ben az „egykor-volt” Sziget, az akkor már zsidók nélküli város légüressé vált állapotába születtem. Akkorra a hajdan volt „élő tenger” holt, állóvízzé lett. Minden utca, minden ház, minden sarok még őrizte zsidó múltját, titkait. Az „egykor-volt” zsidó sziget emlékeivel, titkaival végleg bezárult. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

"Mi volt itt 4,4 milliárd évig?" – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez III.

Közzétéve Szerző:
Válasz

2hs-2009-05-a-printMit mondanak a nagy világvallások az emberiség előtti időkről?
Jelenlegi tudomásunk szerint bolygónk legősibb darabja 4,4 milliárd éves.
Ehhez képest a mi életünk még porszemnek sem mondható, de még az ezer, vagy többezer éves vallások is csekélynek tűnnek ebben az időtengerben. Mégis az övék a legöregebb ismert tanítások, így hát egyértelmű, hogy meg is kérdeztük őket az elmúlt néhány milliárd évről.
4.4_Ga_Zircon_PMFoglalkoznak ezzel egyáltalán a vallások?
Van rá válaszuk?
Fontos ez a mi életünkre nézve?
Ezen a héten a bolygónkon megtalált legősibb (4,4 milliárd éves) földdarabról szóló hír kapcsán kérdeztük a világvallások képviselőit.
A kérdés így hangzott:
Mit mond a vallása, mi volt a vallását megelőző 4,4 milliárd évben, vagy még korábban? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error

"Isten ott van egy eltévedt golyóban is?" – a Hir24 honlap kérdése a lelkészekhez I.

Közzétéve Szerző:
1

pisztoly(1)“Zuhognak ránk a hírek, sodródunk az eseményekkel, megállni, az információk hátterén elgondolkodni nincs idő. Most mégis megpróbálunk lassítani.
Új sorozatunkban a nagy világvallások képviselőinek fogunk feldobni kérdéseket egy-egy aktuális hír kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több ezer éves eszmerendszerek.
Tudnak-e valami hasznosat, érdekeset, újat mondani nekünk? Érdekel bárkit a véleményük, egyáltalán érdekel bennünket a sajátunkén kívül más véleménye?”
Első kérdésünk egy tragikus véletlen okozta haláleset kapcsán a következő:
Amikor valaki ártatlanul esik áldozatául egy erőszakos cselekménynek, akkor abban mennyire játszik szerepet a sors, a véletlen, esetleg valami más, külső erő?
A kérdésre 5 lelkész válaszolt.
Az én válaszom itt olvasható: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megosztás
error