Címke: rabbi

Hogyan viselkedtek eleink a zsinagógában? – 100 esztendeje

Közzétéve Szerző:
Válasz

Árverésen jártam és nagy örömömre meg tudtam vásárolni egy 117 esztendős templomrendet, amit az akkori budai izraelita hitközség tett közzé.

Ha valaki nem olvasná el a fentebbi linket, akkor számukra szeretnék néhány szót szólni a budai hitközösség történetéről:
Az első zsinagógájuk 1812-ban épült az Öntőház utca 5-7 alatt. Ezt 1865-re kibővítették, így egy 728 (428 férfi +300 nő) főt befogadó templom várta a híveket. A budai közösség ekkor már mintegy 5000 családból állt. Talán leghíresebb rabbija dr. Kiss Arnold (1901-1936) volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Emlék-könyv 7. és 8. oldal (1906.11.18. és törvénytelen gyermekek)

Közzétéve Szerző:
Válasz

„Emlék – könyv” 7. oldal

1906. november 18. Ekkor voltam „-65” éves.
Vasárnap volt és holdújulás.
Beköszöntött kiszlév, azaz a hanuka hónapja.

Aznap 9 gyermek született Budapesten.
Csodálatos neveik voltak az újszülötteknek: Hahn Margit, Goldstein Manó Miklós, Goldstein Adolf (nem testvérek!), Lindner Mihály, Wallerstein Árpád, Rozenfeld László, Kardos Ernő, Preischach Andor és Weisz Béla. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Emlék-könyv 5. és 6. oldal (1971. esztendő és 1939. szeptember)

Közzétéve Szerző:
Válasz

„Emlék – könyv” 5. oldal

Én 1971-ben születtem.

Amikor megnézzük az ezt az évet jellemző „zsidó számokat”, akkor eszünkbe juthat néhány korábbi írásom, amikor láthattuk, hogy a XX. század elején, néha egy nap alatt több születést jegyeztek be, mint ebben az esztendőben.

Ha 1941-ben, – amikor több, mint 500 gyermeket jegyeztek be a budapesti könyvekbe és több, mint 1000 (!) esküvő volt -, azt mondjuk, hogy 30 esztendő múlva ennek az 5%-a se lesz, biztos bolondnak gondoltak volna. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Emlék-könyv 3. és 4. oldal (1942. március 15. és 1921. esztendő)

Közzétéve Szerző:
Válasz

„Emlék – könyv” 3. oldal

1941. június 27-én Magyarország hadüzenetet küldött Szovjetuniónak. Rá másfél hónapra, az 1941. évi XV. tc. (harmadik zsidótörvény) megtiltotta a vegyes házasságokat és a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot.
Megalázó törvények voltak, és akkor meg csak sejtették, hogy az azt követő évek milyen nehezek lesznek, éppen ezért kiemeltem fontos volt, hogy a pesti neológ zsidó közösség miképpen állt a saját vallásgyakorlásához.

1942-ben, március 15-e, a nemzeti ünnep, egy vasárnapra esett.
Aznap 21 esküvőt tartottak. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vallási kötelesség-e, hogy erőnek erejével kutassuk fel a dunai maradványokat?

Közzétéve Szerző:
1

Ezen cikk eredetije 2019. január 24-én jelent meg a Szombat folyóiratban.
Örömmel olvastam Balla Zsolt kollégám és barátom írását, a Dunában még meg nem talált csontok témájában.
Ám Balla rabbi nyitott kapukon kopogtat, hiszen minimális eltérés van az ő szavai és a Mazsihisz véleménye között. Mindannyiunk számára szent kötelesség, hogy a megtalált csontokat el kell eltemetni, ahogyan ezt a Mazsihisz is tette 3 esztendeje. Teljes egyházi és világi konszenzus által kísérve.
Ám a diskurzus itt másról szól: magáról a kutatásról! És itt már némi eltérés van rabbi és rabbi között… És úgy tűnik, hogy az információhiány néha elhamarkodott megnyilatkozásra sarkall embereket. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

"Én ezzel a beszélgetéssel köszöntöm…" – írásom dr. Schőner Alfréd 70. születésnapja alkalmából megjelent emlékkönyvbe

Közzétéve Szerző:
Válasz

Dr. Schőner Alfréd (Frédi) 2018. október 12-én töltötte be a 70. életévét.
Közössége, a Hegedűs-Csáky zsinagóga emlékkönyvet jelentetett meg rabbija tiszteletére. Engem is megkértek, hogy egy írással tisztelegjek tanárom és – mondhatom – barátom élete, munkája és személye előtt.
Ezzel az elképzelt beszélgetéssel kívántam mesteremnek boldog születésnapot.
Élj 120 évig – עד מאה ועשרים !!
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Különvélemény női rabbi és kántor ügyben

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ezen cikk eredetije  Szombat folyóirat on line változatában jelent meg. (Ott is lehet kedvelni!:)
Mondhatnók, hogy derült égből villámcsapásként érte a magyar közvéleményt a hír, miszerint a Rabbitestület néhány tagja elkezdett foglalkozni a női rabbi- és női kántorképzés kérdésével. Mármint nem úgy, hogy igen, hanem pont ellenkezőleg, hogy nehogy már. Kötelességünk elmondani a zsidó közvéleménynek, miről is van szó valójában.
Kezdjük a szikár tényekkel: Az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem (OR-ZSE) nem képez jelenleg női rabbikat és női kántorokat. Azt, hogy mostantól fogva képezzen, egyetlen döntéshozó sem kezdeményezte. Épp ezért talán nem egészen világos, miért kellett azt sürgősen betiltani, viszont engedélyezni a nők számára a tanár és szociális munkás-képzés látogatását, amelytől – természetesen – eddig sem voltak eltiltva. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kik a zsidók partnerei?

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ennek a cikknek nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg.
A megjelenés időpontja: 2018.02.15.
Az eredeti, on-line verzió ide kattintva olvasható.
Kik a zsidók partnerei?
A múlt héten megmozgatta a honi közbeszédet az a kérdés, hogy kik is a zsidók valódi politikai partnerei. Vajon bal vagy jobb felé kacsingat a zsidó közösség? A válaszom meglepő lesz. Vannak családtagjaim. Vannak barátaim. Vannak társaim. Mi így vagyunk egy közösség. Így vagyunk egymásnak a partnerei.
Potenciálisan.
A zsidóság szeretettel és tisztelettel idéz klasszikusokat. Én is hoztam kettőt mára.
„Ne törd magad magas rang után, és ne áhítozz kitüntetésekre. Több legyen a jótetted, mint a tudományod. Ne epekedj a királyok asztala után, mert a te asztalod előkelőbb, mint az övék, és a te koronád fényesebb, mint az övék, és bízhatsz munkaadódban: megfizeti a munkád bérét.” (Atyák mondásai 6. fejezet 5.)
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Radnóti Zoltán: A rabbi válasza (a menekültkérdésről és a kvótanépszavazásról)

Közzétéve Szerző:
Válasz

Bár ennek a cikknek eredeti, nyomtatott változata a HVG-ban jelent meg 2016. szeptember 22-én, egy héttel a kvótanépszavazás előtt,
ám üzenete máig is aktuális.
A Mazsihisz rabbitestületének elnökeként, magyarként, zsidóként, rabbiként, tanárként, apaként és emberként elemeztem a kvótanépszavazást és kampányát.
Vélemény.
Nem fogok részt venni az októberi népszavazáson, mert úgy látom, hogy az csak társasjáték, ahol én vagyok a bábu. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →