Címke: zsinagóga

Hogyan viselkedtek eleink a zsinagógában? – 100 esztendeje

Közzétéve Szerző:
Válasz

Árverésen jártam és nagy örömömre meg tudtam vásárolni egy 117 esztendős templomrendet, amit az akkori budai izraelita hitközség tett közzé.

Ha valaki nem olvasná el a fentebbi linket, akkor számukra szeretnék néhány szót szólni a budai hitközösség történetéről:
Az első zsinagógájuk 1812-ban épült az Öntőház utca 5-7 alatt. Ezt 1865-re kibővítették, így egy 728 (428 férfi +300 nő) főt befogadó templom várta a híveket. A budai közösség ekkor már mintegy 5000 családból állt. Talán leghíresebb rabbija dr. Kiss Arnold (1901-1936) volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Levélváltás – Hol lakik a Jóisten?

Közzétéve Szerző:
Válasz

A Bét Sálom zsinagógában nagyon sokan fordultak meg az elmúlt évtizedben. Ki ott ragadt, ki tovább ment, ki elmaradt.
Alkalomadtán ráírok azokra a barátaimra, kiket régen láttam, hogy hogy is megy a soruk, és esetleg látom-e őket.
Az egyikük válasza nagyon megérintett, és nem csak az őszintesége miatt, hanem amiatt is, hogy ezt az érzést több száz, esetleg több ezer fiatal éli meg.
Éppen ezért úgy döntöttem, hogy a levelet (természetesen név nélkül) publikálom, és szintúgy a rá írt válaszomat, titkon remélve, hogy az üzenetem eljut sok sok emberhez. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Miért kell 10 ember (héberül minjen) néhány zsidó imához? — "Miért?" sorozat 2.

Közzétéve Szerző:
2

Van egy furcsa szabálya a zsidó vallásjognak: néhány imát, csak 10 nagykorú (13+), zsidó (férfi) egyidejű jelenlétében lehet elmondani.
(Azért raktam zárójelbe a „férfi” szót, mert liberális helyeken nők is részesei ennek a „tízes”-nek.)

Ez a rabbinikus rendelet már csak azért is érdekes és különleges, mert a zsidóság alapvető tanításai közé tartozik, hogy a judaizmus egy „személyes vallás”, azaz minden emberen egyéni felelősség van, és az Örökkévaló mindenkit egyenként tart számon (hásgáhá prátit).
Akkor miért van mégis különleges szerepe ennek a „közösségi élmény”-nek?? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Különvélemény női rabbi és kántor ügyben

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ezen cikk eredetije  Szombat folyóirat on line változatában jelent meg. (Ott is lehet kedvelni!:)
Mondhatnók, hogy derült égből villámcsapásként érte a magyar közvéleményt a hír, miszerint a Rabbitestület néhány tagja elkezdett foglalkozni a női rabbi- és női kántorképzés kérdésével. Mármint nem úgy, hogy igen, hanem pont ellenkezőleg, hogy nehogy már. Kötelességünk elmondani a zsidó közvéleménynek, miről is van szó valójában.
Kezdjük a szikár tényekkel: Az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem (OR-ZSE) nem képez jelenleg női rabbikat és női kántorokat. Azt, hogy mostantól fogva képezzen, egyetlen döntéshozó sem kezdeményezte. Épp ezért talán nem egészen világos, miért kellett azt sürgősen betiltani, viszont engedélyezni a nők számára a tanár és szociális munkás-képzés látogatását, amelytől – természetesen – eddig sem voltak eltiltva. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A hitre téríteni nem lehetséges… – “Isten tudja…” – a 24.hu honlap kérdése a lelkészekhez XXXIV.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Melyek a térítő vallások?
Mit is jelent pontosan a hittérítés?
Meg lehet téríteni valakit, aki nem akarja, hogy megtérítsék?
Ha valaki mesél a saját vallási élményeiről, tapasztalatairól, elveiről, akkor az már térítésnek minősül?
Az Isten tudja írásai tájékoztatnak, megismertetnek, de nem térítenek…
Ám felmerülhet bennünk a kérdés: Bevett gyakorlat-e a térítés a vallásokban?
A történelemben számos példát ismerünk a hittérítésről, de talán nem feltétlenül a vallás, vagy a tanítások, hanem inkább az emberek (túl)buzgósága, netán – világi – hatalmi érdekek vezethettek az olykor szelíd, máskor pedig kimondottan durva „térítésekhez”.
De mit mondanak a hittérítésről a vallások tanítói?
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Mi a véleménye a hittérítésről?
Létezik-e az ön vallásában hittérítés? Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A kérdés: régen, hogyan volt világos a zsinagógákban péntek esténként? Az egyik válasz a miskolci zsinagógában látható, ám már csak nyomokban.

Közzétéve Szerző:
Válasz

32-1024x685
Olyan sokszor képzeltem el, ahogy az ókorban, a középkorban, vagy a 19-20 században, péntek esténként, hogyan lobbannak fel a gyertyák a zsinagógákban, hogy szeretve és ölelve világítsák be az imatermet, hiszen a szombat beköszönte a napnyugtával kezdődik.
Synagogue02Magam előtt láttam a több több tucatnyi kis fénycsillagot.
A gyertyák helyei sok helyen ma is láthatóak, mint a fentebbi barokk, itáliai zsinagógában, a Tóraszekrény előtti kandeláberekben, vagy az itt látható krakkói zsinagóga mennyezetről lelógó hosszú lámpásokban.
Ám a technika előrehaladtával változott a világítás is.
Szívem egyik csücske az 1856 és 1863 között épült miskolci zsinagóga, aminek tervezője Ludwig Förster volt. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mázl tov Madrid! — Mikroblog VI.

Közzétéve Szerző:
Válasz

Tudtad?
1917. február 16-án nyitották meg Madridban a Bét Jákov zsinagógát?
Ez volt az első zsinagóga-átadás Madridban 1492, a spanyol kiűzetés óta…
425 évet kellett várni erre a pillanatra.
És végül egy csodás dal Barcelonáról!
Mázl tov!
Sok boldogságot Spanyolország, Szfárád zsidóságának!
beth-yaacov-synagogue-_de-_-madrid_700_0