A mellékelt képen partizánok kivégzését láthatjuk a II. VH alatt…
Ám az akadémia szerint:
“Mivel a kifejezés közvetlenül utal az önkényuralmi politikai rendszer kiépítését elősegítő idegen állam fegyveres erejére, a szovjet hadseregre és annak irreguláris katonai „szervezetére”, nem használható közterület elnevezésére.”
Ők nem tudták, de te már igen, hogy Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Hol volt, hol nem volt, volt egy kis község, amelyről Fényes Elek 1851-ben így írt:
„Assa-Kürth, tót falu, 250 kath., 181 evang., 58 zsidó lakja. Van kath. és evang. paroch. temploma, synagógája, szőlőhegye, erdeje s termékeny határa.”
Ebben a kis faluban – Assakürtön – született meg 141 esztendővel ezelőtt, 1872. január 27-én, Aschner Ármin kocsmáros és Wertheimer Emma gyermekeként az a kisfiú, aki 40 esztendő múlva világhírű teszi egy Budapest melletti 700 fős nagyközség iparát és sportegyesületét.
Az Egyesült Izzó igazgatójaként, és a wolfram izzó (a Tungsram terméknév és a híres T logó) bevezetőjeként a világ egyik elektronikai metropolisává tette Újpestet.
Az általa támogatott és vezetett Újpesti Torna Egylet Magyarország harmadik legrégebbi, ma is fennálló sportegyesülete.
(Ezen a képzeletbeli dobogón az első helyen az SMAFC, míg a második helyen az NTE 1866 áll.)
Ő volt Aschner Lipót.
Nagyon keveset tudunk róla, mert szerénysége miatt sem az Egyesült Izzó vezérigazgatójaként, sem az UTE elnökeként soha nem adott hosszabb interjút a korabeli lapoknak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
162 esztendeje, 1850. december 7-én született meg az a férfi, aki a világtörténelem egyik leglátványosabb, ám talán az egyik legellentmondásosabb találmányát fejlesztette ki. Ő volt Schwarz Dávid, aki a léghajózás valamennyi alapvető kérdését megoldotta és feltalálta „a szilárd burkolatú, kormányozható léghajót”. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kérdezték, miért tettem ki a sárga csillagot a Facebookos lapomra…
Nem Schmuck miatt… – ő nem érdekel…
Hanem, mert legalább így – virtuálisan – ezt tudom válaszolni annak a gyűlölettől fröcsögő képviselőnek…
Azt üzenem neki ezzel, hogy nem fogok félni tőle… hogy felvállalom…
Jöjjön ki!
Álljon ide!
És mondja a szemembe!
És ne a képviselői védelmi joga mögé bújva ordítson és uszítson a parlamentből…
Azért rakom ki a csillagot, mert hiszem és vallom, hogy a zsidókat – náci szavakkal – nem lehet, – és ne lehessen – még egyszer megfélemlíteni ebben az országban.
Mert ez számomra – a büszke zsidó állapot, és nem megalázó bélyeg, aminek ő szánja…
Hogy én – saját magam – választottam…
Sorsával… és sorstalanságával…
Nagyszüleim féltek… Belehaltak…
És én is félek… Előre menekülök…
Itt vagyok. Zsidó vagyok. Ember vagyok.
