Reggeli, és mindenféle beszélgetések Breuer Péterrel (meg még sok-sok érdekesség)

Ez a folyamatosan bővülő bejegyzés legyen egy forrásgyűjtemény a világ számára, hogy bármikor lehessen önmagammal szembesíteni…
Illetve tükör önmagam számára, hogy megtanuljam, az ember minden szavának mekkora súlya van…
Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy: „hallgassák szeretettel!”
Ám most azt mondom: „hallgassák kritikával!”
És írják is meg nekem! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

"Ez egy próba, hogy felvállald a zsidóságodat" – interjú az origo.hu-n, peszáh apropóján

11070826_10153223664029640_5369523979662594431_nEz egy próba, hogy felvállald a zsidóságodat

A zsidók egyik ünnepét, a pészahot a kivonulás, az elkerülés és a kovásztalan kenyér ünnepének nevezik. Idén csaknem egybeesik a keresztény húsvét és a pészah ideje. Az ünnephez kapcsolódó szokásokról, a pészah történelmi hátteréről Radnóti Zoltánt, a Bét Sálom zsinagóga rabbiját kérdezte az Origo.

  • A pészah egy identitásünnep, amolyan „coming out” a zsidók számára.
  • A zsidó közösségek 3500 éve tartják ezt az eseményt, aki csatlakozik a rendszerbe, annak komoly lelki élményt kell általa átélnie.
  • Majdnem minden, a hétköznapokban használt evőeszközt, edényt meg kell tisztítani, újítani, le kell nullázni.
  • A Talmud szerint minden Istentől van, kivéve az istenfélelmet.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Beszélgetés Kárpáti Lászlónéval (1922) – Zsidó élet Püspökladányon – (Memento-interjú II.)

Interjúalany: Kárpáti Lászlóné (1922)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh. előtti zsidó élet), Püspökladány.
Interjút Készítette: Schlenker Ádám

Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat?

chunak4Mint ahogy már említettem magának, hogy mi vidéken éltünk, az édesapám egy nagy-gazdaságban volt alkalmazott, és ő nem jöhetett-mehetett szabadon, mert kötve volt az ideje.

Közel laktunk Püspökladányhoz, ez egy nagy tanya volt ahol mi éltünk, ami a Katolikus Vallás Alapítványért tulajdona volt, és egy Grósz Béla nevű bérelte ezt a birtokot, és az édesapám itt volt alkalmazva, gépész volt, több cséplőgép, gőzeke tartozott hozzá. Szóval különböző gépek voltak és egy daráló malom, aminek tulajdonképpen ő volt a felelőse, nyáron több emberrel, télen kevesebbel dolgozott egy óriási gépműhelyben. Az ő címe úgynevezett főgépész volt, ma megfelelne egy üzemvezetőnek. A gazdasági gépeknek volt a felelőse, hogy állandóan üzemben legyenek, amikor cséplésre vagy szántásra volt szükség. Kifejlesztett egy villanytelepet a birtokon, úgyhogy amikor Bihar megyének a nagy részén nem volt villany nálunk a tanyán villany égett. Tehát az idejével nem rendelkezett szabadon, kötve volt az ideje állandóan. Itt, ezen a tanyán egyedül voltunk zsidók, a Grósz Béla, a bérlő az is zsidó volt, nyáron tartózkodtak itt, télen Budapesten laktak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A békítés felelőssége – Beszélgetés keresztények és zsidók viszonyáról pészáh és húsvét alkalmából

Sokak kérésének eleget téve felteszem a rabbi-blogra, a Vasárnapi Hírek 2013. március 30-i lapszámában megjelent páros interjút.
(Szerző: Krausz Viktória)
————————————————————–

Ritkán esik egybe húsvét és pészah, az idén ez így történik. Ezért ültettünk egy asztalhoz két „bloggert”, akik a mai világ legújabb eszközeit is használva szolgálják egyházukat. Vajon hogyan élik meg ők az ünnepüket, mit gondolnak keresztények és zsidók viszonyáról? Kiss Ulrich jezsuita pappal és Radnóti Zoltán rabbival beszélgettünk.
scan7364_50x40,5cm_peszach_sacham_csaladnal_2003_04_10ut_33film_9 Egy kattintás ide a folytatáshoz….