Ez a folyamatosan bővülő bejegyzés legyen egy forrásgyűjtemény a világ számára, hogy bármikor lehessen önmagammal szembesíteni…
Illetve tükör önmagam számára, hogy megtanuljam, az ember minden szavának mekkora súlya van…
Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy: „hallgassák szeretettel!”
Ám most azt mondom: „hallgassák kritikával!”
És írják is meg nekem! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Címke: interjú
"Ez egy próba, hogy felvállald a zsidóságodat" – interjú az origo.hu-n, peszáh apropóján
Ez egy próba, hogy felvállald a zsidóságodat
A zsidók egyik ünnepét, a pészahot a kivonulás, az elkerülés és a kovásztalan kenyér ünnepének nevezik. Idén csaknem egybeesik a keresztény húsvét és a pészah ideje. Az ünnephez kapcsolódó szokásokról, a pészah történelmi hátteréről Radnóti Zoltánt, a Bét Sálom zsinagóga rabbiját kérdezte az Origo.
- A pészah egy identitásünnep, amolyan „coming out” a zsidók számára.
- A zsidó közösségek 3500 éve tartják ezt az eseményt, aki csatlakozik a rendszerbe, annak komoly lelki élményt kell általa átélnie.
- Majdnem minden, a hétköznapokban használt evőeszközt, edényt meg kell tisztítani, újítani, le kell nullázni.
- A Talmud szerint minden Istentől van, kivéve az istenfélelmet.
Beszélgetés Kárpáti Lászlónéval (1922) – Zsidó élet Püspökladányon – (Memento-interjú II.)
Interjúalany: Kárpáti Lászlóné (1922)
Téma: Régi zsidó ünnepek, (2 vh. előtti zsidó élet), Püspökladány.
Interjút Készítette: Schlenker Ádám
Gyerekkorában a családja milyen formában őrizte meg a zsidó hagyományokat?
Mint ahogy már említettem magának, hogy mi vidéken éltünk, az édesapám egy nagy-gazdaságban volt alkalmazott, és ő nem jöhetett-mehetett szabadon, mert kötve volt az ideje.
Közel laktunk Püspökladányhoz, ez egy nagy tanya volt ahol mi éltünk, ami a Katolikus Vallás Alapítványért tulajdona volt, és egy Grósz Béla nevű bérelte ezt a birtokot, és az édesapám itt volt alkalmazva, gépész volt, több cséplőgép, gőzeke tartozott hozzá. Szóval különböző gépek voltak és egy daráló malom, aminek tulajdonképpen ő volt a felelőse, nyáron több emberrel, télen kevesebbel dolgozott egy óriási gépműhelyben. Az ő címe úgynevezett főgépész volt, ma megfelelne egy üzemvezetőnek. A gazdasági gépeknek volt a felelőse, hogy állandóan üzemben legyenek, amikor cséplésre vagy szántásra volt szükség. Kifejlesztett egy villanytelepet a birtokon, úgyhogy amikor Bihar megyének a nagy részén nem volt villany nálunk a tanyán villany égett. Tehát az idejével nem rendelkezett szabadon, kötve volt az ideje állandóan. Itt, ezen a tanyán egyedül voltunk zsidók, a Grósz Béla, a bérlő az is zsidó volt, nyáron tartózkodtak itt, télen Budapesten laktak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A békítés felelőssége – Beszélgetés keresztények és zsidók viszonyáról pészáh és húsvét alkalmából
Sokak kérésének eleget téve felteszem a rabbi-blogra, a Vasárnapi Hírek 2013. március 30-i lapszámában megjelent páros interjút.
(Szerző: Krausz Viktória)
————————————————————–
Egy kattintás ide a folytatáshoz….