Mindig csodáltam azokat a zsidó közösségeket, ahol vallásban jártas ember – azaz pl. rabbi – híján önmaguk próbálták továbbvinni a hitet. Ebbe a bájos próbálkozásba néha hibák csúsznak, ám ez a legszebb ujjlenyomata a lelkesedésnek.
Természetesen, hosszú távon professzionális vallási vezető nélkül nem maradhat egy közösség, mert akkor szép lassan elhagyják a klasszikus judaizmus alapjait, és valami egészen más hitrendszer fog kialakulni.
Ennek legeklatánsabb példája a szamaritánusok ókori (és mai) közössége.
(Itt az angol, bővebb wiki cikk és egy szamaritánus Istentisztelet)
Miért is írtam mindezt le?
Mer minap láttam egy érdekes fényképet, amit szeretnék veletek is megosztani, mert oly’ sok érzelmet csalt elő énbennem…
A fénykép egy 1913-14-ben készült tóraszekrény-függönyt, héberül parochet-et ábrázol. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →