(Feleségem nagymamája és az ő családja emlékére, akiket Reviczky Imre kimentett a pokolból…)
116 esztendeje, 1896 november 4-én született meg az a katona, aki a legnagyobb hőstetteit nem a fronton hajtotta végre, hanem az emberi tartás és becsületesség megvédésében, egy oly korban,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,…
mikor besúgni érdem volt, s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős,…
mikor ki szót emelt, az bújhatott,
s rághatta szégyenében ökleit,…
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,… Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A világ egyik Igaza, akinek az emlékét el akarta törölni a hazája – (Életmesék XII.)
10