47 esztendeje, 1967 február 18-án elhunyt egy kutató.
Sokat gondolkodtam azon, hogy ide most mit is írjak…
Ha felületes lennék, akkor azt is írhatnám, hogy 3 nap alatt 150.000 embert halt meg miatta, de persze minden felületesség és általánosítás végzetes következményekkel járhat, ezért inkább azt írnám, hogy:
Háborús idők voltak.
Mindenki túlélni akart.
Mindenki fejlesztette a védelmét és ezzel párhuzamosan a fegyverzetét.
Aki gyorsabb volt, az lőtt előbb.
Aki előbb lőtt, az maradt életben.
Aki életben marad, attól a másiknak félnie kell.
És ha még akkor sem fél eléggé, akkor rá kell ijeszteni.
Ez az írás a kutatás vezetőjéről szól, aki a 20. század talán legmegosztóbb tudósa volt.
És talán a legzseniálisabb:
Julius Robert Oppenheimer.
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →