Magyarországi neológ hagyományok – döntvény a hamvasztás témakörben – 1965-ből – Hagyomány XXIV.

phoca_thumb_l_rabbiavatas1935A magyarországi modern vallásos zsidóság – közkeletűbb nevén a neológia – az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik “terméke” volt, hiszen az annyira áhított emancipációeléréséhez a befogadó nemzet – bizonyos fokú – asszimilációt kívánt meg.
Ez az időszak lett a neológ mozgalom bölcsője és eszmei alapja.

A neológia történetében nem sokkal később szimbolikus esemény zajlott le: Ferenc József király-császár visszaadta a forradalom után elkobzott zsidó vagyonok egy részét, azzal a feltétellel, hogy abból az összegből meg kell alapítani a neológ mozgalom vallási-oktatási intézményét: a Rabbiszemináriumot.
Az 1877–es iskolakezdésre az egyetem nemzetközi hírű tudósokat, rabbikat és oktatókat csábította a katedrájára és az iskolapadokból nagy tudású tudósok és rabbik indultak el a világhír felé.
Csak néhány név a dicső múltból:
Goldziher Ignác, Kaufmann Dávid, Bloch Mózes, Blau Lajos, Bacher Vilmos, Lőw Immánuel, Scheiber Sándor, Guttmann Mihály, Richtmann Mózes, stb, stb.

Ebben a sorozatban szeretnék bemutatni olyan dokumentumokat, amik mesélnek arról a történelmi időszakról, amikor sokan elmenekültek innen, illetve a kommunista párt megpróbálta befolyásolni a zsidó közösség működését.

Ez a rövid neológ döntvény 1965-ben született. Dr. Salgó László és Dr. Benoschofsky Imre (1903-1970, 1960-tól országos vezető főrabbi) jegyezte.
A téma: a hamvasztás, ami hagyományőrző zsidó szemmel furcsa, mert az ortodox (és még a reform) álláspont egyértelmű, ám holokauszt után és/vagy meggyőződéses kommunistaként, sokan végrendelkeztek aképpen, hogy őket égessék el, ami egyértelműen az ateista zsidóság útja volt. Ám az ateista zsidó, zsidó-e?

A rabbiknak válaszolniuk kellett, vajon meg lehet-e vonni egy halottól a zsidó temetési szertartás (mosdatás, öltöztetés, imák, gyászbeszéd, zsidó sírhely stb) bizonyos részeit?
Lehet-e büntetni a hozzátartozókat és a gyászoló családot és lehet-e megalázni őket, hogy pl egy rabbi messziről elkerüli azt a szertartást.
Mi a rabbi dolga?
Közelíteni vagy elriasztani?
Minden áron engedni vagy minden áron ellenezni?
Hol (nem) találkozik a realitás és a háláhá?)
Hát akkor olvassuk a választ!

20151104_224013-03

 

szómagyarázat:
chavra – temetkezési osztály
tohoró – rituális mosdatás
lövisó – rituális öltöztetés