12 tény Mózesről – kezdőknek I.

2866024167Én bizony Mózeshitű magyar ember vagyok… öööööö… Mi is vagyok?
Ezt a “politikailag korrekt” (ma így hívnánk) elvezést a “zsidó” szó kiváltására találták ki a “politikai nyelvújítók” az 1920-as években, elválasztván a fokozatosan elmagyarosodó zsidókat a magyaroktól…

Mózes volt a jelző… és ne feledjük, mindkét lányomat (Mirjám és Liza) Mózeskosárban hoztam ki a kórházból, és hétről hétre olvasom Mózes könyveit…

De ki is volt Mózes?
12 rövid tény kezdők számára…

1)
Mózes (héberűl Mose) név jelentése (a Tóra szerint): “a vízből kihúzott”
2)
Mózes Egyiptomban született.
3)
Mózes szülei: Ámrám és Johebed, és a 3 testvér közül ő a legfiatalabb.
Mózes bátyját Áron-nak, nővérét Mirjám-nak hívták.
MosesRescued_FromTheNile4)
Az újszülött Mózest 3 hónapig rejtegette nővére Mirjám egy kosárkában a Nílusban (innen jön a mózeskosár kifejezés), amíg meg nem találta a fáraó lánya, aki ezután – Mirjám tanácsára – felfogadta szoptatósdajkának a csecsemő saját édesanyját, Johebedet.
A fáraó lánya persze nem tudott a rokoni kapcsolatról.
4)
Mózest az egyiptomi fáraó nevelte fel és taníttatta.
5)
Mózes felesége Cipóra, egy zsidó hitre áttért midjanita papnak, Jitró-nak volt a lánya. Két fiuk született: Gersom és Eliezer.
Did Moses Write the Pentateuchs6)
Mózes pontosan 120 évet élt.
Születésnapja és halálának a napja: ádár hónap 7.
Az első negyven évet Egyiptomban.
A második negyven évet Midjánban Jitrónál.
Majd amikor visszatérve Egyiptomba, meghirdette a 10 csapást. Ezután a sivatagban vándorolva a Szentföld felé élte le a harmadik negyven évét.
7)
Mózes próféta volt, azaz Isten szavát adta át az embereknek.
8)
Mózes sohasem lépett be az Ígéret Földjére.
9)
Mózes sohasem tagadta meg a saját származását.
10)
Mózes dadogott.
11)
Mózesnek nem ismerjük a sírhelyét, csak annyit tudunk róla, hogy Midjánban van, a Nébó hegyén.
+1)
A Talmud szerint Mózest maga Isten temette el.

Olvasd hasonló szeretettel a sorozat többi részeit is!
(a héber nyelvről, Mózesről, a zsidó vallásról, stb)

moses-and-aaron-family

  • Alex Soltesz

    1) Semmi bizonyíték, hogy zs.-ók valaha is Egyiptomban éltek.
    2) Semmi bizonyíték, hogy Mózes valaha is élt.
    3) Az ún. Ószövetség tele van történetekkel, amelyek régebbi vallásokból származnak. (Özönvíz stb.)

    = Mózes 40 napig van a hegyen (5 óra fel, 4 óra le a valóságban) 2 kőtábláért, de a világot meg 6 nap alatt teremtették. Lassulás. Lassulás.
    = Lehozza a parancsokat (nem parancsok, hanem tiltások) köztük ne ölj, ennek örömére kiirtja egy saját törzsét. A “parancsok” meg érdekes módon egyiptomi halottaskönyvből származnak.
    = a nagy vérengzés oka a “bálványimádat”, holott nem báványt imádtak, hanem babiloni bikakultuszt (ez alapján a kereszt is bálvány)

    • Porkiparkasz

      Mózes nem (csak) a két kőtábla miatt tölt fenn 40 napot, hanem lejegyzi Mózes 5 könyvét is. Úgy már nem is olyan sok a 40 nap.
      A tízparancsolat nem tartalmaz ölést tiltó parancsot. Amire te gondolsz, az úgy szól, ne gyilkolj!
      A bikakultusz (mitől kéne babiloninak lennie? Egyiptomban is volt bikaisten) pedig bálványimádás, amint azt a tízparancsolat meglehetősen szabatosan körül is írja. És ennek szellemében igen, a feszület (a kereszt önmagában nem) is bálványnak minősül.

      • L’Huomo

        A feszületen a szobor funkciója, hogy Jézust közelebb hozza, érthetőbbé tegye. Senki sem tulajdonít természetfeletti erőt a feszületnek, Jézusnak tulajdonít természetfeletti erőt, aki pedig Isten egyik megjelenési formája, mint a szefirák a Kabbalában.

        • Porkiparkasz

          A bálvány a megtisztelni kívánt isten földi képmása, nem önmagában a kőnek/fának tulajdonítanak természetfeletti erőt. A 10parancsolat egyértelműen fogalmaz, ne legyenek faragott isteneid.
          A feszület pedig az, nem is beszélve a szentek szobrairól, pont úgy díszítik, tesznek előttük fogadalmat, gyújtanak gyertyát, hordozzák körbe a településen, mint anno a bálványokat. Ugyanaz a procedúra, ugyanaz az elérni vágyott cél, ugyanaz a bálványimádás.

          • L’Huomo

            Ez… nehéz kérdés, azt hiszem.

          • Porkiparkasz

            Örülök, hogy a nem, dehogytól ilyen gyorsan közös platformra jutottunk ☺

          • L’Huomo

            Gondolkodtam és imádkoztam. A következőre jutottam.

            Először is én nem akarlak téged téríteni, mivel nem vagyok benne biztos, hogy szabad-e. Továbbá abban sem vagyok biztos, hogy még ha szabad is volna, szabad-e ezt specifikusan egy zsidó fórumon. Imádkozni imádkozhatok érted.

            Én _nem_ vagyok Hitgyülis, de ebben a kérdésben szerintem ők alapvetően jól látják a dolgokat, itt: http://www.vidamvasarnap.hu/nemeth-sandor-valaszol/kerdes/2012-04-08-10152 Ne nyisd meg a linket, ha nem vagy biztos benne, hogy szabad-e.

            A kérdés nem az, hogy általában véve szabad-e bálványt imádni, erre mindenkinek világos, kategorikus válasza az, hogy általában sohasem szabad. A kérdés az, hogy specifikusan Isten, az egyetlen igazi Isten, és nem hamis istenek imádására szabad-e szobrokat készíteni, és ez bálványimádás-e.

            A keresztény válasz erre az, hogy igen. A Judaizmus ebben a kérdésben egy bináris álláspontot foglal el, valami vagy bálványimádás, avoda zara, vagy nem. Habár a vonatkozó zsidó jog megkülönböztet specifikus al-eseteket, miszerint például Istennel együtt bálványt is imádni, vagy csak hamis istent imádni, stb, de minden esetben bináris választ ad arra, hogy ez avoda zara vagy nem. Köztes állapot nincsen. A mainstream keresztény álláspont szerint ez semennyire sem bálványimádás, tehát az ő verziójuk is kategorikus.

            A szomorú igazság az, hogy a hitviták forrása általában az, hogy habár értjük a leírt szöveget, annak értelmezése általában kétséges. Szerintem minimum erős gyanúval kell fogadni a biztos válaszokat a nem biztos kérdésekre.

            Én úgy vélem, hogy Isten imádására készült szobrok, akár bálványimádás, akár nem, semmiképpen nem lehet az a kategória, mint a Baál meg az aranyborjú imádására készült szobrok. A Tóra nagyon kőkemény tiltása pedig az utóbbira vonatkozik. Azt elismerem, hogy az elsőre a válaszom az, hogy nem tudom. Nem tudom, hogy Isten mennyire engedi a Jézus-szobrokat. Nyilván remélem, hogy igen. Teszem a dolgom a legjobb lelkiismeretem szerint, keresem Istent, ugyanazt az Istent, akit te is, a tőlem telhető legjobb módon.

    • L’Huomo

      Arany bikát csináltak és körülötte rendezvényt. Ez egyértelműen idegen istenek és vallások átvétele volt; és mint ilyen, rettentő bűn.

  • L’Huomo

    A Tórában nincs szó magyarokról, és így zsidó szemszögből sincs magyar, csak zsidó vagy nemzsidó. De attól még magyar szemszögből még lehet magyar valaki attól, hogy halachikusan zsidónak számít. A tórai és a magyar népfogalom különbözik, ezért szerintem egy ortodox zsidó is tarthatja magát magyarnak (magyar szemszögből, nem halachikusan).

    Ez olyan, mint a kettős állampolgárság: állampolgár attól valaki, hogy az adott állam a saját polgárának tekinti. Ez az adott állam és az adott egyén közötti reláció, amit az egyén más államokhoz való relációja általában nem befolyásol.

    Ortodox zsidók számára vélhetően a saját tórai hovatartozásuk jóval fontosabb, de úgy vélem, nem sérti meg egyik szabályt sem, ha emellett ez a nem tórai kategória is az identitásuk részét képezik.

    A “mózeshitű” az talán nem teljesen pontos, mivel elvileg az összes keresztény és muszlim is mózeshitű, mivel a Tórát ők is elismerik, habár némiképp eltérően értelmezik. Mindazonáltal én itt inkább egy próbálkozást érzek arra, hogy az abban a környezetben negatív asszociációkat is tartalmazó “zsidó” szó helyett egy egyértelműen, mindenki számára pozitív jelzőt használjanak és ezért szerintem, noha a 20-as évekből származik, annyira talán nem rossz a cél.

  • elli

    lehet azt tudni, hogy Mózes mikor élt?

  • Laci István Ács

    Olvasd el David Rohl:Fáraók és királyok,illetve Az elveszett testamentum c.könyveit,és meglátod,hogy a Tóra és az egész Ószövetség valós történelmi alapon nyugszik,még ha nem is lehet benne mindent szó szerint elhinni.Zseniális könyvek,függetlenül az olvasó felekezeti hovatartozásától.

  • Aranyi Gábor

    IV. Amonhotep/Ekhnaton “találta föl” az egyistenhitet. Ő és a fővárosa (Akhet-Aton) szerepel a Bibliában. Mózes neve egyiptomi – “gyerek”-et jelent. A “Vízből kihúzott” szándékos ferdítés. Miért hazudnának maguknak egyiptomi eredetű egyistenhitet és egyiptomi származású vezetőt, ha nem ez lenne a valóság “égi mása”?? Egyiptomi nyomai vannak a körülmetélésnek: sírképek, múmiák, de Hérodotosz is megerősítik e szertartás egyiptomi eredetét, melyet a semiták, babiloniak és sumerek nem ismertek.
    Más kérdés, hogy a vizes mese valójában jó ezer évvel korábban Szárgonnal történt meg.