Szeretnék pár szót írni az áv hónap különleges szabályairól. Ennek az oka, hogy e hónap a zsidó hagyomány legellentmondásosabb hónapja. A halál és az élet hónapja.
Áv hónap „mázál”-ja, (zodiákus) az oroszlán, a hősiesség jelképe, annak ellenére, hogy mindkét jeruzsálemi Szentélyt áv hónap 9. (héberül: tisabeáv) napján rombolták le.
Elsőt a babilóniai birodalom (Nabukadnecár) ante 586-ban, míg a másodikat a római birodalom (Titus) post 70-ben.

Áv hónapnak rengeteg szabálya van. Ezek megtartása a mai napig összeköt bennünket a saját múltunkkal.

A hónap 3+1 részre választható.
1) a hónap első kilenc napja, jiddisül: „nájntég”
2) az azt követő néhány nap, egészen teliholdig, azaz „tu beáv”-ig, azaz áv 15-ig,
3) teliholdtól egészen a hónap végéig tartó két hét.
+1) Áv 9-től egészen a zsidó újévig tart a 7 vigasztaló hét.

Ebben az írásban az első kilenc nap gyászáról szeretnék írni.

Mindenekelőtt a zsidó hagyomány azt írja, hogy áv hónap első 10 napján lehetőség szerint ne örömködjünk.

Mit jelent ez?
Ételek:
Már támúz hónap 17. böjtnapjától elkezdődik a gyászidőszak. Ezt hívják „drájvohen”-nek, azaz „3 hétnek”, mert ebben a 3 hétben borzasztó események történtek a zsidó néppel.
Hogy szívünket és lelkünket a megtérés felé fordítsuk, több, a kényelmünket szolgáló szokást megtiltottak a rabbijaink.
Ebben a 3 hétben nem borotválkozunk és nem hallgatunk élő zenét.

Az utolsó 9 napban, áv hónap 1-től, szombat kivételével nem eszünk húst és nem iszunk alkoholt. (Ebbe a 9 napba, mindenképpen beleesik egy szombat esti hávdálá szertartás is, ahol bort szokás inni. Ezzel kapcsolatban, a szfárádiak megisszák ezt a bort, az askenázok ezzel szemben szigorítanak, és nem isszák meg még ezt a bort sem, hanem odaadják egy kisgyermeknek, hogy ő igya meg. (Sulhán Áruh OH. 551. fejezet)

Ékszerek:
Az ékszer csodás ajándék, éppen ezért ne vásároljunk gyűrűt, ékszert, hangsúlyosan a vőlegény a menyasszonyának, mert az egy későbbi micva felvezetése, ezért különleges örömet okozna ez a vásárlás mindkettőnek, így azt el szokás halasztani a böjt utánra.

Felvetődik a kérdés, hogy mit csináljon egy ortodox ékszerész vagy ékszerboltos ebben a 10 napban?
A válasz megengedő, hiszen a vásárlók nagy része valószínűleg nem érdekelt a zsidó gyászidőszakban így nem mindegyik vőlegényre vonatkozik ez a szigorú tilalom.

Hasonlóan könnyített Mose Iszerlesz (Remá) krakkói rabbi is, (SA – OH 303) miszerint napjai(nk)ban már az ékszer nem olyan értékes és ritka dolog, mint a korábbi generációkban, éppen ezért nincs különleges és rendhagyó élmény, amikor vásároljuk azokat.
Azaz az eladói oldalról annál inkább lehet könnyíteni.

Könyvek:
A vallásos zsidó ember másik nagy öröme a szent könyvek vásárlása. Ám mint korábban is írtam, egy micva, azaz Isteni parancsolat teljesítése (majd’) mindig felülírja a rabbinikus szigorításokat (és ez a böjt egy rabbinikus micva).

Ne feledjük el a zsidóság egyik alapvetését: szent könyvekből tanulni a legszebb és legtökéletesebb micva, azaz bátran vásároljunk ilyen könyveket!

Új ház vagy lakás:
Lakás és házfelújítás, illetve bővítés is megengedett ezekben a napokban, akkor, ha a család mérete, vagy a gyerekek száma miatt ez komfortosabb lesz a a család számára.
Ám „just for fun” ne kezdjünk bele ezekben a napokban lakásfelújításba.

Hasonlóan megengedett új, nagyobb és szebb lakásba költözni, ha a család erre rászorul.
Lehet tartani házavatót, ám csak azzal a feltétellel, hogy az avatáson hangozzék el Tóra szava és lehetőség szerint legyen minjen, hogy utána tudjanak „kádis derábánán”-t mondani. Így a tanulás micvája miatt lehet enni süteményeket, finomságokat is ezekben a gyászos napokban.
A házavatás zenés részét a család rendezze meg a böjtnap után, úgy hogy a házigazda vegyen majd egy új ruhát és arra mondja el a „sehehejánú” áldást, és közben gondoljon a lakására is.

Az ékszerészekhez hasonlóan az építési vállalkozóknak sem szükséges szüneteltetni a munkájukat, mert ez nem egy tiltott „örömteli építkezés”, hanem az építész az embereknek épít fedelet a fejük fölé.
(Ez kiemelten igaz a Szentföldre, ahol házat építeni az egyik legnagyobb micva! A jisuv sel erec Jiszráél – Izrael földjén lakni a Tóra talán legfontosabb üzenete az örökkévalóság számára!).

Nézzük meg magának áv hónap 9-nek a törvényeit!
Tisa-beáv (áv hónap 9.) a legnagyobb zsidó gyásznap. 25 órás teljes böjt.
Bölcseink általánosságban öt dolgot tiltottak meg teljes böjtnapokon:
– enni és inni,
– fürdeni,
– a testet olajjal (krémmel, olaj alapú szemfestékkel, stb) kenni,
– bőrcipőt felvenni,
– nemi életet élni.
A rabbik ezt az öt alapvetést kiegészítették még a Tóra tanulás megtiltásával, ami – mint korábban is írtam – maga a tökéletes öröm forrása egy zsidó ember számára.

Ám a hagyomány tgagédiával átsőtt könyvei, (pl. Jób könyve, Jeremiás próféciái a Szentély pusztulásáról), és ezen könyvek kommentárjai, illetve a gyász vallásjogi előírásai a megengedett szentírási és rabbinikus olvasmányok áv hónap 9-én is.

Ezenkívül megengedett a „muszár”, azaz feddő irodalom tanulmányozása, ami felébreszti az ember szívében a megtérés és a még jobbá válás vágyát.

A böjtnapot megelőző nap napnyugtája (héberül: skiá) után már nem szabad enni. Ez az időpont
2022-ben: augusztus 7. szombat este, 20:10.
2023-ben: július 26. szerda este 20:26
2024-ban: augusztus 12. hétfő este 19:59
Ettől az időponttól lép érvényben a fentebbi ötszörös tilalom is.

Kézmosás:
A böjtnap 25 órája alatt a testünk egy kicsiny részét sem lehet megmosni sem hideg, sem meleg vízben.
Kivételt képez ez alól a rituális reggeli és toalett utáni kézmosás, amikor is – ez esetben – az ujjak végét kell háromszor leöblíteni vízzel, (egyéb napokon az egész kézfejet) és erre a „hiányos” kézmosásra is ugyanazt az áldást mondjuk el.

A „többi” naptól abban is különbözik tisa beáv, hogy reggel nem mosunk arcot, mint minden nap, hanem a reggeli kézmosástól még nedves kézzel töröljük meg a szemünket. Ha valakinek reggelenként extrán csipás a szeme akkor „normálisan” megmoshatja a szeme azon részét.

Aki különlegesen kényes a tisztaságára, és ha nem kellően tiszta, akkor rosszullét fogja el, az megmoshatja az arcát áv 9-én reggel.

Menyasszony:
Esküvő után 30 napig a menyasszony arcot moshat, hogy kellően tessen a férjének.

Fogmosás:
Általános szabály, hogy aki nagyon-nagyon szenved a reggeli fogmosás hiányától, az könnyíthet, és a félnapos böjtökön (pl. támuz 17) reggel moshat fogat, de akkor különlegesen figyelni kell arra, hogy egyszerre ne vegyen a szájába egy „reviit”-nél több vizet. (81 ml) és egy csepp vizet sem nyeljen le.
Ám tisabeáv napján ez a könnyítés NEM alkalmazható!

Két esetben lehet könnyíteni a fogmosás tilalmát.
1) Annak akinek a fogmosás nélkül fizikai fájdalmai vannak, és
2) annak, akit annyira zavar a saját szájszaga, hogy nem merne emberek közé menni.
Ez esetben úgy moshat fogat, hogy a szája végig lefelé nézzen, hogy a torkába még véletlenül se folyjon be a víz. (Jom kipurkor, még ez a könnyítés sincs!)

Nem életveszélyes betegek, idősek és kismamák böjtje.
A „valóban” beteg ember, (ágyban fekszik, magas láza van, stb.) annak ellenére, hogy nem halálos a betegsége fel van mentve a tisabeávi böjt alól. Ha kérdéses a betegsége, akkor kérdezze meg a rabbiját és/vagy orvosát.
Értelemszerűen, kisebb betegségek (lábfájás, fejfájás, fülgyulladás, stb.) nem mentesítenek a böjt alól.

Az idős ember, akinek érezhetően elfogyna az ereje a böjt alatt, minden tekintetben – vallásjogilag – beteg embernek számít, azaz nem kell böjtölnie tisabeávkor.
Még akkor is ennie kell, ha neki nincs látható és érezhető betegsége a böjt előtt. Neki – vallásjogilag – az életkora a betegsége.

A kismamák tekintetében megoszlanak a rabbinikus vélemények.
A szülés utáni első héten – minden véleményező szerint – fel van mentve a böjt alól. A szülést követő 30 napos (a 7. napot követő 23 napról beszélünk most) időintervallumban vannak rabbik, akik szigorítanak és azt mondják böjtölni kell a kismamának, ám sokan azt mondják, hogy esetleges tejelapadás, vagy szülés utáni depresszió miatt a kismama ne böjtölje a tisabeávot, a szülést követő 30 napig.

Hasonló a – ne adj Isten – a legalább 40 napos embrióját elvetélő édesanya jogi státusza is. A vetélést követő 30 napig nem kell böjtölnie.

Terhes és szoptató nők böjtje:
Terhes és szoptató nők fel vannak mentve a „félböjtöktől”, ám a tisa beávi és a jom kipuri böjt alól általában (!) nincsenek felmentve.

És most egy érdekes vallásjogi előírás jön!
Amennyiben tisa beáv szombatra esik (mint pl. 2022, 2025,) és éppen ezért a áv 9-i böjtnapon nem lehet böjtölni (hiszen szombaton nincs rabbinikus böjt, csak a tórai jom kipur böjt, ami a szombatok szombatja, ezért nem lehet eltolni szombatról vasárnapra!), ezért a rabbik elrendelték, hogy a tisabeávi böjt tolódjék el másnapra, vasárnapra, azaz áv 10-re, ezért ezen a másnapi böjtön már több rabbi könnyít, hiszen ez már nem az „igazi” böjtnap, és felmenti a terhes és szoptató nőket (lásd: Jábiá Omer 5. kötet 40. fejezet.)
Ovádjá Joszef eme döntvényét – megengedő hangvétele matt – megjelenésekor sokan támadták, ám ő érvekkel és más bölcsekkel (pl. Jehuda Sako rabbi, és Ezra Átájá rabbi) alátámasztatta az írását, és Ovádjá Joszef rabbi később ezeket a beszélgetéseket is publikálta.

Ez persze nem azt jelenti, hogy akkor minden terhes és szoptató nő egyen és igyon, hanem azt, hogy ha nehezükre esik számukra ez a böjt, akkor könnyíthetnek, abban az esztendőben, amikor a böjt már áv hónap 10-én van.

Napjainkban még mindig nincs egyértelmű állásfoglalás, hogy általában a tisabeávi böjt melyik órájától lehet könnyíteni az állapotos, vagy a szoptató asszonyoknak. Ám ami fontos alapelv, hogy ezek a hölgyek ne váljanak el teljesen a böjtölő zsidó közösségtől.
Ha mindenképpen szeretnénk egy vonalat húzni, a legtöbb rabbi a böjtnap csillagászati delét (hácot) mondja. (Ez 2022-ben, Budapesten: augusztus 7. vasárnap. 12:50.).

Természetesen nem győzöm hangsúlyozni, hogy mindez csak akkor érvényes, hogy ha a terhes vagy szoptató nő rosszul érzi magát, kiszáradva érzi magát, mert akkor ennie kell!
Annál is inkább, hiszen, mint fentebb írtuk, ezen vasárnapi alkalmakkor több rabbi szerint egyáltalán nem is kellene böjtölniük.

Kisgyermekek böjtje:
A héber jog szerint gyermek az, aki még nem töltötte be a 13. életévét, lányoknál a 12. életévét (+1 nap).
A vallásjog szerint ők fel vannak mentve a böjt alól, mert egyrészt rájuk még nem vonatkoznak az időhöz kötött, tevőleges micvák, másrészt a kiskorúakra nem vonatkoznak a gyász törvényei (pl: kiskorúnak – a bevágáson kívül – a saját szülője után sem kell gyászt tartania).
Azaz bár és bát micva előtt a gyerekeknek nem kell böjtölniük.

Askenéz szokás szerint a gyermekeket szokás szoktatni a böjtre, azaz amíg a szülők böjtölnek, addig ők is egész nap szerényebb étkeket kapjanak. Pl. szörp vagy kóla helyett vizet és sajtos kenyér helyett vajas kenyeret kapjon a gyerek.

A gyász véget ér áv hónap 9-én napnyugtával és elkezdődik a felkészülés a 7 hét múlva kezdődő zsidó újévre. Éppen ezért nevezi a zsidó hagyomány ezt a hónapot „menáhem áv”-nak, azaz „vigasztaló áv hónap”-nak, mert megmutatja, hogy a legmélyebb pontról is van visszatérés. (Erről egy cikket is írtam 🙂

Tisa beáv után egy héttel van áv hónap a teliholdja, 15-e, ami a szerelem és a párválasztás ünnepévé vált.

Végezetül szeretném az olvasóknak azt kívánni, hogy
legyen a tisabeávi böjt könnyű, ám a hozzá tartozó megtérés átgondolt!
Legyen áv hónap 15-e, tu beáv, az őszinte érzelmek és a szerelem ünnepe!
Legyen a 7 vigasztaló hét, egy olyan felkészülési periódus a zsidó újévre, ahol a megbocsátás és az átgondolás domináns szerepet játszik.

Ez a dal, a tisa beávot követő szombat – a vigasztalás szombatja – prófétai részének (háftárá) első sora.