Furcsa héber betűs felirat a sírkövön, ami mégsem halandzsa, hanem egy őszinte és tiszta próbálkozás – a saját múltunkhoz való kapcsolódásra

Ez a cikk egy olyan korszak szinte pontos lenyomata, amikor a klasszikus zsidó műveltség hiánya együtt jár a zsidó vallás iránti alázattal és az irányába való őszinte és naiv lelkesedéssel.
Korábban már írtam egy cikket egy újonnan felfedezett síremlékről, most is arról fogok, csak teljesen más oldalról.
2008
Van egy vidéki város, ahol napjainkban csak néhány zsidó ember él.
Ahol 63 esztendeje nincs rabbi, nincs hittantanár, és nincs zsinagóga sem.
Csak egy temető.
Ennek a temetőnek egy távoli – gazzal benőtt – sarkában találták ezt a sírkövet.
Furcsa, értelmetlen felirat.
Aki megtalálta, nem tudta megfejteni, ezért elküldte egy rabbinak, aki szintén nem találta a megoldást, és ő továbbküldte az összes rabbinak. (Így kaptam meg én is.)
Csóváltuk a fejünket. Próbálkoztunk sok-sok úton és módon, ám se kép, se hang…
Ilyen krikszkrakszot még egyikünk sem látott.
Szóvégi betű a szó közepén, két néma betű egymás után stb.
Totális nyelvtani és nyelvi káosz.
Én személy szerint láttam már sok hibás feliratú sírkövet.
Láttam tükörírást, visszafelé írást, vagy amikor összekeverik a hasonló betűket, pl.:
ב és כ betűket
ת és ח betűket
ה és ח betűket
צ és ע betűket
ו és ן betűket
ר és ד betűket
Ezen a sírkövön minden általam ismert „technikát” kipróbáltam, de nem jutottam egyről a kettőre.
Majd arra gondoltam, hogy egy vidéki sírköves simán átverte a családot, és jó nagy pénzért odaírt valami héber betűtengert. Ha ez így van, akkor kutathatunk éjjel és nappal, sosem jutunk el a megoldáshoz, mert az nincs is.
Ám ezt a teóriát – csupán a megérzésemre hagyatkozva – elvetettem, mert úgy éreztem, ahhoz túl szervezett ez a betűrendszer, hogy egy vidéki sírköves csak úgy beütögesse a kőbe.
Ráadásul utána is néztem az elhunyt – általam kitakart – nevének, és a néni temetése teljesen a vallási előírások szerint zajlott.
Sőt, a gyászoló család még arra is figyelt, hogy a fővárosban készítsék elő a testet minden élők végső útjára.
Tanácstalan voltam, ám egyre jobban érdekelt, mit is akart üzenni ez a család.
„Kínomban” a nyilvánossághoz fordultam (Facebook), a posztban megjelölve (azóta már kijelölve) az általam ismert legjobb hebraistákat, rabbikat stb. itthonról és a Szentföldről, hogy segítsenek nekem.
Sokan próbálkoztak, ám senki sem találta meg az igazi választ.
Egész addig, amíg meg nem jelent egy teljesen „civil” ember, Marosi Imre, aki mellesleg a Bét Sálomba jár és – megelőzve a „profikat” – csodásan és csöndesen megfejtette a héber „titkosírást”.
A technikája nagyon egyszerű volt, mondhatnám paraszti, amiképpen a kőfaragóé is. (És ezen ő nem fog megsértődni…)
Azaz
1) létezik két ábécé.
2) a héber és a magyar.
Induljunk ki abból,
3) hogy a két ábécé hangjai ugyanazok,
4) de a betűk formája különböző.
5) Akkor nosza! Feleltessük meg a két ábécé-t – a legegyszerűbb módon.
6) Így:
7) Ja, és mindkettő „természetesen” balról jobbra ír.
Érdekesség, hogy a magyar ábécéből a kőfaragó kihagyta az ékezetes magánhangzókat, mintha ez egy idegen nyelv lenne, ám a héberbe belerakta a szóvégi betűket, hiszen nem ismerte a nyelvet, hanem csak letöltötte valahonnan a teljes héber betűsort, amely így magában foglalta a szóvégieket is. És ez jó is, mert számban megfelel a magyar ábécé-nek.
És Imre kreativitása és leleményessége arra is kiterjedt, hogy milyen héber és magyar ábécét használt, amikor szinkronba hozta a két betűsort.

Az első látható szó (bal oldalon):
סהפשעה

És ha ezzel a módszerrel szeretném azt leírni, akkor egyszerűen átírom a táblázatból:
ה —> E
ע  —> S
ש —> Z
פ —> T
ה —> E
ס —> R
És hirtelen meglátjuk a sírkő első értelmes szavát: ESZTER!!!! Innen kezdve már egyszerű a feladat: szóról szóra visszabontjuk a feliratot:

második szó:
ב – b
א – a
ע – s
ש – z

harmadik szó:
י – j
א – a
א – a
כ – k
א – a
י – j
צ – v

negyedik szó:
ח – h
א – a
א – a

ötödik szó:
כ – k
א – a
ף – u
ח – h
ה – e
מ – n

Azaz a hölgy héber neve: Eszter basz Jaakajv hakauhen volt.
(Vagy izraeli kiejtéssel: Eszter bát Jákov hákohén.)

Maga, a nagy titok: ennyi – nem több és nem kevesebb.
A néni héber nevét írták fel a kőre. Igaz, totálisan hibás rendszerben, mind irányultságában, mind betűiben. Egyező hang csak véletlenül van az eredeti helyesírás és sírkő felirata között.

Ám ez az 5 szó számomra teljesen mást jelent!
Nem a hibát hibára halmozó kőfaragót és nem a  rabbitól segítséget nem kérő családot, hanem azt az őszinte alázatot, ahogyan ők – a maguk módján próbálták a hagyományt megőrizni.

Még 2008-ban is – magányosságra ítélve – próbálták megkeresni a megoldást, és előremenekülni.
Próbálták megőrizni a héber nevet és azt tovább is adni.
Most így sikerült, hogy nem sikerült.
Ám az általuk kidolgozott technika fontos pont a magyar zsidó közösség életében. Mint rabbi, egyre jobban látom, hogy az igény megvolna, már csak nekünk, „profiknak” kell cselekednünk.

Ahogy az elején is mondtam, ez az igazi lenyomat a korszakról, a holokauszt utáni vidéki zsidóság helyzetéről, sorsáról és/vagy sorstalanságáról.

Következő feladvány: mi a furcsa ezen a tóraszekrényfüggönyön?

Megosztás

One thought on “Furcsa héber betűs felirat a sírkövön, ami mégsem halandzsa, hanem egy őszinte és tiszta próbálkozás – a saját múltunkhoz való kapcsolódásra

  1. nem is furcsa, konnyu – nem heber a legtobb
    visszafele alulrol
    az utolso sor : פה קק סאבאדסאללאש = itt szabadszallas szent kozosseg
    a 4. sor: 673 -as evben (1913) a kis idoszamitas szerint
    3.sor : goldene hochzeit
    2.sor : שזכו ליום אפריונס = akik kierdemeltek a hordszeket
    1. sor : egyszeru heber, talan az elso szo כד mint כאשר
    mi itt a furcsa, ez meg a fules ujsagban is konnyu lenne

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük