KELL-E NEKÜNK BUZSIHISZ? —– avagy van-e jövője a BZSH-nak?

Ezen cikk eredetije a Szombat folyóirat on line változatában jelent meg.schwezoffAz elmúlt hetek zsidó sztárja: Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója.
Már a “nagy” Széles Gábor is az ő feljelentésén viccelődik.
A Heti Válasz már a kérdést is neki szegezi: „Ön most hányadik legfontosabb zsidóvezető Magyarországon?”

De mi is az a BZSH, amit az elmúlt hónapokban sokan összemosnak a magyar zsidósággal?
– Igazándiból semmi.

A wikipédia szerint a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) – 1950 óta – a magyarországi zsidóság budapesti „egyházkerülete”, hitközsége. Gyakorlatban alig fejt ki önálló tevékenységet. Alapítása óta az Állami Egyházügyi Hivatal által a zsidó vallási élet totális irányítására létrehozott Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK), a rendszerváltás óta pedig a MIOK-ból lett Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) kontrollja alatt áll, ám annak a legnagyobb tagszervezete.

Magyarul a kommunista rendszerben a budapesti zsinagógáktól megvonták az önrendelkezési jogot, és áthelyezték azt egy vízfejre, aki helyettük tárgyal és őket bölcsen képviseli, ingatlanjaikat karban tartja. Ez lett a BZSH, a Budapesti Zsidó Hitközség, ami gyakorlatilag a budapesti zsidó hitközségek szövetsége lenne, Buzsihisz. Ami akár lehetne egy budapesti érdekvédő szövetség is, ám az igazi érdekvédelem az, ha a Mazsihisszel karöltve dolgozik, hiszen nem a Mazsihisztől kell megvédenie magát a BZSH-nak!

Mert ne feledjük, az állami szerződéseket – szinte mindig – csak a ma már történelmi egyházként számon tartott MAZSIHISZ köthet meg, a BZSH a MAZSIHISZ nélkül csak egy egyesület, nem egyház..

Azaz a BZSH önmagában – önmagán kívül – nem képvisel senkit sem, ám mégis egy 2,5 milliárd forintos forgalmú vagyonkezelő „részvénytársaság”. Sőt az is bátran kimondható, hogy a BZSH-ra rendszertechnikai szempontból semmi szükség nincs, mert csak a vagyon (óvoda, iskola, szociális intézmények, bérbe adható ingatlanok stb.) elkülönített hasznosítására áll külön a Mazsihisztől.

Ám ezen struktúra miatt a BZSH intézményfenntartó lett, így a BZSH ügyvezető igazgatója közvetve vagy közvetlenül majd’ minden(!) budapesti zsidó intézményben dolgozó munkavállaló munkáltatója.

És ezt a céget igazgatja a BZSH igazgatója.
Ő Schwezoff Dávid.Deutsch-Schwezoff-1024x594

Mint az előbb láttuk, a BZSH valójában egy teljesen felesleges monstrum, hiszen az intézmények nyugodtan tartozhatnának közvetlenül a MAZSIHISZ alá (amiképpen pl. a budapesti zsidó kórház vagy a budapesti zsidó múzeum, a budapesti Rabbiképző vagy az Új Élet folyóirat is oda tartozik), és a zsinagógai körzetek lehetnének önálló jogi személyek a MAZSIHISZ alatt, amiképpen minden (!) vidéki hitközség önálló jogi személy.

Gyakorlatilag nem látok olyan indokot, ami alapján bármelyik intézmény vagy zsinagóga ragaszkodna a BZSH tagsághoz, legfeljebb a felelősségtől és az önállóságtól való félelem az.
Például az önálló döntéshozatal, az önálló költségvetés, az önálló pályázási lehetőség, a saját alapítvány létrehozása, mind-mind a körzetek kezébe kerülne.

Hogyan épül fel a BZSH?
Legmagasabb döntéshozói fóruma a közgyűlés, ahol a 14 budapesti zsinagóga küldöttei ülnek, szám szerint hetvenen, valamint a budapesti rabbik. Ez a közgyűlés választja meg az elnököt, az igazgatót és az elöljáróságot, illetve fogadja el (vagy nem fogadja el) az elöljáróság által elkészített költségvetést.

A kötelező feladatok mellett a BZSH osztja szét a MAZSIHISZ-től kapott pénz maradékát (kb. 730 millió forintot), a budapesti körzetek között.  Ennek sincs szabott rendje csak hagyománya, azaz nézd meg a tavalyit, és ismét adjál annyit. Ebben a szubjektív osztogatásban az igazgatónak döntő szava van, hiszen ő írja alá vagy sem.

És itt jön a jelenlegi probléma első része:
Amíg Zoltai diktatúrája élt, addig nem számított a körzeti küldöttek száma és aránya, hiszen az évente megtartott közgyűlés egyhangúan megszavazott mindent. Ezért a körzeti küldöttek számaránya és választási módja is lényegtelen volt, és éppen ezért változatlan immár mintegy 25 esztendeje.

Érdekességként az arányok:

1-2-3-12 kerület: 6 fő,
4-15-16 kerület: 2 fő
6. kerület: 9 fő,
7. kerület: 18 fő,
8. kerület: 9 fő,
9-10. kerület: 2 fő,
11-22 kerület: 4 fő,
13. kerület: 13 fő,
14. kerület: 6 fő ,
17-18-19-20-21 kerület: 1 fő.

Bátran ki lehet jelenteni, hogy ma már ezek az arányszámok egyáltalán nem fejezik ki a budapesti zsidók demográfiai, életmódbeli, szellemi és financiális arányát, sőt a zsinagógákba járók számát vagy a zsinagógák aktivitását sem. Azaz, a BZSH semmiképpen sem képviselheti a budapesti modern vallásos zsidóságot a maga valójában, legfeljebb a BZSH saját alapszabálya szerint.
(Ami rögtön szembeötlő: hogy Budáról mindösszesen 10 fő kerül be, szemben a 60 pestivel.)
Többek között éppen ezért vádolják azzal a BZSH-t, hogy teljesen eltávolodik a budapesti való világtól.

Általános vélemény, hogy néhány kivételtől eltekintve egy magára valamit is adó budapesti értelmiségi nem hajlandó semmiféle funkciót ellátni a BZSH-ban. Ennek az is oka, hogy a BZSH-ból alapban ki vannak zárva a zsidóságukat nem templomjáró ember módjára megélő zsidók.

Erre azt lehet mondani válaszként, hogy ez egy vallási szervezet, ezért delegáljanak csak a zsinagógák. Ám ezt az érvet könnyen cáfolhatja bárki is, aki elmegy egy péntek este bármelyik neológ közösségbe, láthatja, hogy ott sem a szigorú vallástartó emberek tolonganak. A mobiltelefon, az ott parkoló autó mindennapos látvány, a vegyes-házasságról és a nem kóser konyháról nem is beszélve. Ilyen zsidó emberből van bőven a zsinagógán kívül is.

Akik – még ha be is lépnek a neológ zsinagógák kapuin – akkor sem érdekli őket a Síp utca, és nem szívesen lesznek részeseivé az ottani szavazógépezetnek.mazsihisz1_uj_fekvo_lead

A BZSH sorsa nagyjából három lehet:
1)
Továbbra is fenntartja ezt a „zoltais” struktúrát, és a szavazásokat eldöntő alig 30 ember nagyon büszke arra, hogy neki milyen hatalma van, ám közben nem veszi észre, hogy hová is kormányozza ezt a szervezetet.
2)
A BZSH közgyűlése/vezetősége, stb. észreveszi, hogy a BZSH társadalmi elfogadottsága a zéróhoz konvergál, és változtat a közgyűlés arányain, majd valamilyen módon és jogon vagy beengedi azokat az öntudatos zsidó szervezeteket, amelyek szeretnének segíteni a modern vallásos közösség döntéshozatalaiban és működésében.
3)
A BZSH közgyűlése/vezetősége, stb. észreveszi, hogy a BZSH felesleges vízfej, pénzpazarlás és nem képviseli a budapesti zsidóságot, csakis önnönmagát, ezért feloszlatja önmagát, lehetőséget adva körzetek önálló fejlődésére.schwezoff 2