Merre induljak? Mit egyek? Hogyan maradjak törvényeinkhez hű a diaszpórában? — és a kérdések napról-napra gyűlnek és gyűlnek…
Ebben a kis gyűjteményben próbálok választ adni felmerült kérdésekre.
Ez a cikk naponta bővül, mert a kérdések feldolgozásához elég sok idő kell, és ezáltal köszönöm meg annak a néhány embernek, akik segítettek nekem ennek a gyűjteménynek az összehozásában.

Fontos megjegyezni, hogy a válaszok az ortodox döntvényhozók véleményét tükrözik.

Olvassátok szeretettel ezt a gyűjteményt és tanuljátok alázattal a zsidó vallásjogot!

1. Kérdés:
Ha nincs kóser étterem a közelben, bemehetek-e egy nem kóser étterembe kávét inni?
Válasz:
Ez a kérdés elvileg 3 problémát hordoz:
A: lehetséges hogy nem kóser italt isznak abból a pohárból, amiben a kávét szolgálják fel
B: az emberek azt gondolják, hogy nem kóser ételt-italt fogyasztasz („máárit ájin” – látó szem – elve)
C: az étel nem zsidó által lett megfőzve („bisul akum” – nem zsidó főzés)
Milyen lehetőségek vannak a problémákra?
A:
1, Meg kell bizonyosodni arról, hogy a kávéfőzőt másra nem használják. (Rema JD. 96.2)
2, Papír pohárból lehet kávét inni. Ha semmi más nincs, akkor lehet üveg pohárból is. (Mert az nem adja vissza a tiltott ételek szagát – „noten táám”)
3, Műanyag és kerámia poharat nem szabad használni, szintúgy a fém evőeszközök használata is mellőzendő.
4, Ha a forró kávét hideg pohárba öntjük, a folyadék csak egy kis mértékben szivárog be a pohár porózusain. Miután a pohárban lévő folyadék legalább hatvanszorosa ennek a rétegnek, a tiltott szint elenyésző.
(Erre a háláhára hivatkozva nem lehet nem kóser pohárba beleönteni a kávét szándékosan, hogy az úgyis kevesebb, mint 1/60-ad rész!)
(Ne használj olyan kávé automatát, amelyekben nem kóser ital is van, mert ugyanazon a csövön jön ki belőle a nem kóser ital is!)
B:
Ez a tilalom sokkal szigorúbb az éttermeknél, mint a kávézóknál, hiszen az emberek az étterembe járnak enni, míg kávézni pedig kávézókba.
C:
Általános konszenzus, hogy a „bisul akum” nem érvényes a kávéra. (Pri Hadas JD 114/1)
Összefoglalás:
Ha nincs kóser lehetőség a közelben, akkor lehet kávét inni nem kóser kávézóban figyelve arra, hogy papír vagy üveg poharat használj, és ne használj fém kiskanalat.

2. Kérdés:
Van-e probléma azzal, ha olyan vegetáriánus étteremben eszem, amely nincs rabbinikus felügyelet alatt?
Válasz:
Hat alap probléma van:
1, Nem tudjuk, hogy minden termék vegetáriánus-e. (Pl. margarinok tartalmazhatnak állati eredetű összetevőket) Az ottani edények nem kóserek, így az abban készített ételek sem lesznek kóserek.
2, A sajtokban előfordulhatnak nem kóser állatból származó összetevők, ezért bölcseink megtiltották a nem zsidók által készített sajtok fogyasztását.
3, Az étel nem zsidó által lett megfőzve (bisul akum – nem zsidó főzés)
4, Ha retket, hagymát olyan késsel vágunk amelyet már használtak nem kóser étel vágására, akkor a hagyma vagy retek nem kóserré válik.
5, Leveles zöldségekben gyakoriak az apró bogarak.
6, A szőlőlé vagy bor, amelyet néha gyümölcs salátákra tesznek, csakis rabbinikus felügyelet alatt fogyasztható. (Ez vonatkozik az borecetre is)

3. Kérdés:
Ha nagyon éhes vagyok, és nincs kóser étterem a közelben, ehetek-e hideg gyümölcs salátát, vagy zöldség salátát vegetáriánus étteremben.
Válasz:
Igen, de bizonyosodj meg arról, hogy:
• a vágó eszközök amelyekkel az ételt (elő)készítik legyenek tiszták
• a tányér és az evőeszköz amivel eszel, legyenek tiszták (TAZ, JD 91/2)
• a zöldségeken ne legyenek bogarak
• ne legyen benne szőlőlé vagy borecet
• ne legyen benne hagyma vagy retek

4. Kérdés:
Vehetek-e kóser (rituálisan tiszta) halat nem kóser halboltban?
Válasz:
Ha nincs kóser halbolt a környéken akkor vehetsz kóser halat (legyen úszószárnya és pikkelye!) egy nem kóser halboltban, feltéve ha megfelel a következő 5 feltételnek:
• a halat fel kell tudni ismerni, hogy az kóser,
• ha a hal le van pikkelyezve, és ezért nem felismerhető, akkor nem veheted meg, még akkor sem, ha az eladó azt mondja, hogy az kóser hal,
• nem lehet besózott a hal,
• Ha a hal feldolgozását kéred, akkor lehetőség szerint vidd a saját késed, hogy a halat felvágják, mert a bolti kést használhatták nem kóser halak szeletelésére is. És ha nem tudod vinni, akkor a kóser halad a nem kóser késsel lenne felpucolva.
• Legyél biztos abban, hogy a pikkelyek, amelyek a halon vannak tiszták, vagy pedig tegyenek tiszta papírt a pultra, amikor a halat felvágják.

5. Kérdés:
Vehetek-e szeletelt dinnyét?
Válasz:
Igen, háláhikusan nem probléma, ha a dinnyét nem kóser késsel vágják fel.

6. Kérdés:
Vehetek–e frissen csavart narancslevet?
Válasz:
Igen, minden fajta frissen facsart gyümölcslevet meg lehet venni.

7. Kérdés:
Kell-e külön mosogatógép a tejes és húsos edényeknek?
Válasz:
– Rav Henkin: külön mosogatógépet kell használni
– Rav Moshe Feintstein: csak a rácsot kell kicserélni, és egyszer le kell futtatni egy üres, forró vizes programot mielőtt az új edényeket bele tesszük (Igrot Mose JD 2:28-29)

8. Kérdés:
Hogyan tudom „kikóserolni” a nem kóser mosogatógépemet?
Válasz:
Ha a mosogatógép fémből van, takarítsd ki jól, várj 24 órát, és futtasd át a legmagasabb hőfokon.
Ha porcelánból van (nagyon ritka!!), takarítsd ki jól, várj egy évet, és utána a legmagasabb hőfokon futtasd át háromszor.
(A későbbiekben lesz még néhány kérdés ebben a témában!)

9. Kérdés:
Miután használtam a mosogatógépemet húsos ételre, és teljesen kiszárítottam a vizet belőle, beletettem a tejes edényeket, beletettem a mosogatószert, és bekapcsoltam a gépet, azonban elfelejtettem kicserélni az a rácsot, a tejes edényeim tréflivé váltak?
Válasz:
Nem, viszont a rácsokat nem lehet használni az elkövetkező 24 órában.

10. Kérdés:
Elmosogathatom-e mosogatógépben a párve edényeimet közvetlenül tejes vagy húsos edények mosogatása után?
Válasz:
Igen, és nem kell a rácsot sem kicserélni benne, viszont vigyázz arra, hogy nem mosogasd együtt őket – sem tejes sem húsos edényekkel.
Ha egy mosogató gépet használunk minden fajta edényre, akkor a szűrőt ki kell cserélni minden mosogatás előtt.

11. Kérdés:
Kell-e külön platni, tűzhely, gázrózsa, főzőlap, stb a tejes és húsos edénynek?
Válasz:
Ajánlott, de nem kötelező, mivel a tűz önmagában már kiégeti a rácsra ragadt ételt, ezáltal önmagát kóserolja ki.

12. Kérdés:
Főzhetek-e nem kóser tűzhelyen?
Válasz:
Igen, de ajánlott, egy fémlapot tenni a tűzhelyre, a láng és az edény közé.
Ha ez nincs, akkor lehetőség szerint először kapcsold be a lángot, mielőtt ráteszed az edényt.
Ha ezt sem lehet, akkor direktben is ráteheted, mert abból indulunk ki, hogy a tűz kiégeti a nem kóser dolgokat.

13. Kérdés:
Hogyan tudom kikóserolni a tűzhelyemet?
Válasz:
Takarítsd le sütőtisztítóval, majd fordítsd meg a tűzlapokat és tartsd a láng fölé tetejüket is kiégetve, amíg nem lesz (lehetőleg) vörös színű.
Ha elektromos tűzhelyed van, izzítsd addig, amíg nem lesz vörös színű.

14. Kérdés:
Lehet-e egy sütőt tejesre és húsosra is használni?
Válasz:
Néhányan úgy tartják, hogy lehet használni húsos és tejesre egymás után, de nem egyszerre.
A legelfogadottabb döntés, hogy miután használtam húsra, utána ki kell tisztítani, ki kell cserélni a rácsot, és utána lehet tejesre használni.
Másik vélemény, hogy ez nem elég, hanem 24 órát kell várni, vagy a húsosnak és a tejesnek is be kell lennie fedve.
Néhányan még ajánlják hogy a sütőt kapcsoljuk be a legmagasabb hőmérsékletre egy órára a kétféle étel között.

15. Kérdés:
Használhatom a toaster és pirítós-sütőt tejesre és húsosra egyaránt?
Válasz:
Nem.

16. Kérdés:
Hogyan tudom kikóserolni azt a sütőt, amelyben nem kóser étel volt készítve?
Válasz:
Erről, illetve a konyha kikóserolásáról már egy teljes cikket írtam, de egy rövid összefoglalást szeretnék itt is adni:
Kimossuk alaposan. A legmagasabb hőmérsékleten menjen 1 órán keresztül (Libun Kál). Egy szigorúbb módszer szerint, “lángszóróval” kell kiégetni.
Vagy pedig forró faszénnel vagy öntisztító rendszerben.(libun hamur)!
(Vigyázz, nehogy megégesd magad!)
Vagy vásárolj új rácsokat, vagy kóserold ki a régit a következő módon:
Futtasd végig az öntisztító programot, vagy használj kézi lángszórót (libun hamur). Ha sosem volt étel közvetlenül a rácson néhányan azt mondják, hogy elégséges bekapcsolni a legmagasabb hőfokra egy óra hosszára.
(Megjegyzés: ha használod a lángszórót, mindenképpen olvassad el a leírását!)

17. Kérdés:
Egy motelben/hotelben, stb. használhatom-e a sütőt, úgy, hogy nem akarom az egészet kikóserolni?
Válasz:
Az ételt duplán alufóliába csavarva – igen.

18. Kérdés:
Lehet-e egy mikrót használni húsos és tejes ételekre is?
Válasz:
Bizonyos szaktekintélyek szerint nem.
Mások szerint, ha tejes ételek melegítése után nagyon alaposan kitisztítod a mikrosütőt és új forgó tányért teszel bele, akkor használható a mikrosütőt húsos ételekhez is.
Nem szükséges a tejes vagy húsos étel letakarni a mikróban mindaddig, amíg a mikrosütő fala nem melegedik 50 Celsius fok fölé.

19. Kérdés:
Hogyan kóserolható a mikrosütő?
Válasz:
Tisztítsad meg, a legutolsó használatot követően várj 24 órát, majd melegíts fel benne egy pohár vizet. Ezek után tegyél bele egy új forgótányért.

20. Kérdés:
Melegíthető-e kóser étel tiszta, de nem kóser mikrosütőben (például munkahelyen)?
Válasz:
Néhány szaktekintély szerint tilos.
Mások megengedik, ám azzal a feltétellel, miszerint a sütő tiszta és az étel melegítése papír tányéron történik – műanyaggal lefedve (vagy zárt műanyag dobozban)

21. Kérdés:
Mi az a Háláv Jiszráél (zsidó tej)? (Cháláv Yisrael, Cholov Yisroel, stb)
Válasz:
A kóser tej olyan tejet jelent, ami kóser állatból származik.
A „zsidó tej”, meg ennek a szigorítása, azaz az a tej, aminek fejése zsidó ember felügyelete mellett történt.
Áldott emlékű bölcseink (חז”ל) megtiltották az olyan tej fogyasztását, amelynek fejését nem ellenőrizte egy zsidó ember, nehogy belekeveredjen egy nem kóser állat teje. Akár a fejés közben, akár a fejés után. Létezik egy méltányosabb szabály (könnyítés), miszerint ha nincsenek nem kóser állatok a közelben, szomszédságban, akkor a rabbanikus tiltást nem kell alkalmazni.
A néhai Moshe Feinstein rabbi szerint abban az országban, ahol a kormány tiltja a sertések vagy szamarak tejének összekeverését a tehén- és kecsketejjel, a törvény megsértéséért járó büntetés elrettenti a gazdákat a tej összekeverésétől, ezért annak a tejnek a fogyasztása, aminek fejését nem ellenőrizte egy zsidó ember, az is megengedett.
Bár számos szaktekintély azon a véleményen van, hogy a rabbanikus tiltás még ebben az esetben is él. (Pl. általában a haszid közösségek is ezen a véleményen vannak). Rav Feinstein szerint, aki a méltányosabb utat választja, annak sem szabad könnyen kezelni a szabályelveket.
Ajánlása szerint, mégis a kóser tejet kell vásárolni lehetőség szerint.
Bizonyos szaktekintélyek szerint a kóser tej szabálya nem vonatkozik a kóser túróra, kóser vajra és a kóser tejporra.

22. Kérdés:
Ha valaki a szigorúbb szabályozást követi a kóser tej esetében, azaz kizárólag „háláv jiszráél”-t fogyaszt, akkor ha meglátogatja pl. egy „kóser” barátját, aki viszont az állami felügyelet készült szokványos tejet használja, használhatja-e a szigorúbb rendszert követő zsidó a barátja csészéjét pl. teaivásra?
Válasz:
Igen, feltéve, hogy a forralóból a forró vizet egy parve (se nem tejes, se nem húsos) kancsóba öntötték a csészébe kitöltés előtt (lásd 92. kérdés).

23. Kérdés:
Szükséges-e a kenyér esetében szigorú ortodox rabbanikus felügyelet még akkor is, ha a sütést zsidó ember végzi?
Válasz:
Igen.
Bár Franciaországban, Oroszországban és Olaszországban bizonyos típusú kereskedelmi forgalomban lévő kenyerek felügyeleti engedély nélkül is fogyaszthatóak. Éppen ezért ezt a kérdést vitassa meg a helyi rabbinátussal.

24. Kérdés:
Mi a „chállá” (challa, challah) elválasztásának szabálya?
Válasz:
Erről korábban egy hosszabb cikket is írtam, ám most néhány mondatban szeretném összefoglalni.
Amikor a kenyér sütését zsidó ember végzi, akkor a chállá-t – a tészta egy darabját, vagy a megsütött termék egy darabját – el kell választani és el kell égetni.
Ha nem ég el teljesen, akkor csomagolja be két műanyag zacskóba és dobja ki a szemétbe.
Ha egy kenyér vagy sütemény tésztája, amely vízzel van dagasztva, pont vagy több, mint 2250 gramm búzát, rozst, zabot, tönkölyt vagy árpát tartalmaz, áldást kell rá mondani a chállá leválasztása során.
Ebben az esetben kötelező egy olajbogyónyit (kezájit, kb 28 gramm) leválasztani.
Ha kevesebb, mint 1200 gramm (más vélemény szerint 900 gramm) liszt kerül felhasználásra, akkor nem szükséges elválasztani a chállá-t.
Ha a folyadék mennyiség nagy része nem víz, akkor a challat áldás nélkül kell elválasztani – még akkor is, ha nagy mennyiségű lisztről van szó.
(A tészta dagasztását mindig legalább egy kis mennyiségű vízzel kell elvégezni.)

25. Kérdés:
Fogyasztható-e a nem zsidó ember által sütött kenyér (pát ákum)?
Válasz:
A legméltányosabb vélemény megengedi a nem zsidó által sütött – de kóser kereskedelmi forgalomban lévő kenyér fogyasztását.
Egy szigorúbb vélemény szerint az ilyen kenyér fogyasztását csak akkor engedi meg, ha nincs kóser zsidó pékség.
Bizonyos szaktekintélyek csak akkor engedélyezik, ha a kenyér különlegesen jó minőségű.
A bölcseink azt mondják, hogy a zsidó újév (Ros Hásáná) és az engesztelés napja (Jom Kippur) közötti 10 napos bűnbánati időszak alatt, ha lehetséges minden esetben csak zsidók által sütött kenyeret fogyasszon.
(Részletesebben erről a problémáról)

26. Kérdés:
Mit kell tudni a kenyérpirító kikóserolásáról?
Válasz:
A legtöbb új kenyérpirítót megvizsgálják egy „próba-kenyérpirítás”-sal eladás előtt, így ezért azokat kóserolni kell.
A használt kenyérpirítót, melyben nem kóser kenyeret pirítottak kóserolni kell a bennragadt morzsák eltávolítása után.
Ennek a módja a következő: a kenyérpirító kóserolásához kapcsolja be azt egyszer, hogy kiégjen. (Más szaktekintélyek véleménye szerint háromszor.)
(Bár ha véletlenül egy kóser kenyér egy nem kóser pirítóban pirult meg, attól még a kenyér kóser marad.)

27. Kérdés:
Miért szükséges a szigorú ortodox rabbanátusi felügyelet a sajt esetében?
Válasz:
Két probléma van (lehet) a sajttal:
1. Sok sajt „oltó”-t tartalmaz, ami a borjú gyomrának egy részét jelenti, amit a tej megalvasztásához használnak.
Még akkor is, ha a sajt – az oltó mennyiségének a hatvanszorosát teszi ki -, a sajt még ekkor sem használható, mert az oltó elengedhetetlen a sajt készítéséhez. (botel básisim törvénye)
2. A bölcsek egyszerűen megtiltották a nem zsidók által készített sajt fogyasztását (gevinát akum) még akkor is, ha minden összetevő kóser, hogy így zárják ki annak a lehetőségét, hogy a zsidó ember olyan sajtot fogyasszon, amely esetleg nem kóser oltót tartalmaz.

28. Kérdés:
Mit jelent a „nemzsidó főzés” a „bisul ákum”?
Válasz:
Erről, már az első kérdésben pár szót szoltunk, ám a „bisul ákum” lényegében azt jelenti, hogy „nem zsidók által készített étel”.
A kifejezés egy rabbanikus tiltásra vonatkozik, amely az ilyen ételek fogyasztása ellen szól. A nyersen fogyasztott ételek nem tartoznak ezen tiltás alá.

29. Kérdés:
Ha nem zsidó ember készített kóser ételt, akkor szükséges-e kóserolni az edényt?
(Akár az én konyhámban – a távollétemben, akár egy szigorúan vegetáriánus társaságban)
Válasz:
Ajánlatosabb kikóserolni.
Ha az edény nem kóserolható, várjon 24 órát főzés után mielőtt megint ételt készít benne.
Bár abban az esetben, ha mégis 24 órán belül készült étel abban az edényben, az étel fogyasztása megengedett.
Tudjuk, hogy a porcelán általában nem kóserolható, ám ha egy porcelánedényben kóser ételt készített egy nem zsidó ember, akkor az edény úgy kóserolható, hogy gázon lévő forrásban lévő vízbe mártja háromszor.
(Lásd 33. kérdés.)

30. Kérdés:
Ha egy zsidó ember részt vesz a főzés folyamatában, de nem zsidó emberek végzik a munka nagy részét, akkor az étel a „bisul ákum” tilalma alá esik?
Válasz:
Nem.
Számos szaktekintély szerint ha egy zsidó ember csak a kezdő lángot gyújtja meg, akkor az étel már engedélyezett lesz.
Bár a legtöbb szefárd Bét Joszef (Joszef Káró/Sulhán Áruh) döntését követik miszerint egy zsidó embernek részt kell vennie a tényleges főzésben is.

31. Kérdés:
Dolgozhat-e nem zsidó ember egy kóser konyhában vagy készíthet-e ételt zsidó ember felügyelet nélkül?
Válasz:
Erről korábban egy hosszabb cikket is írtam, kérlek olvasd el!
32. Kérdés:
Mitől lesz egy edény „nem kóser”?
Válasz:
Többek között az alábbi dolgoktól lesz egy edény „nem kóser”:
– Nem kóser étel főzése vagy sütése kóser edényben.
– Hús főzése vagy sütése tejes edényben. (És fordítva, azaz tej főzése húsos edényben.)
– Nem kóser folyadék tárolása 24 órán át kóser edényben.
– Húsos leves tárolása 24 órán át tejes edényben. (Ebben az esetben a húsos leves még fogyasztható, de az edény elveszíti a kóserságát). (És fordítva.)
– Különlegesen sós, hideg tejes étel elhelyezése húsos edényben. (És fordítva.)
– Tejes étel, amelyik annyira meleg, hogy nem tudja az ujját rajta tartani, ennek elhelyezése húsos edényben. (És fordítva.)
33. Kérdés:
Hogyan tudok konyhai eszközt kóserolni?
Válasz:
Erről korábban egy hosszabb cikket is írtam, ám most néhány mondatban szeretném összefoglalni.
Tisztítsa meg az eszközöket és várjon 24 órát.
Ezután kóserolja ki őket ugyanúgy, ahogy azok nem kóserrá váltak.
Ez mit jelent?
– Ha egy serpenyő pörkölés-sütés miatt lett nem kóser, kóserolja tűzzel.
Például használjon gázlángszórót, vagy valamit, ami nyílt tüzet generál, vagy tegye be a sütő öntisztító programjába (még akár 24 órán belül). Bár ajánlatosabb 24 órát várni.
– Ha egy edény folyadékkal történő főzés miatt lett nem kóser, akkor folyadékkal lehet ismét kóserolni. Töltse meg az edényt vízzel és melegítse forrásig. Legyen benne biztos, hogy a forrásban lévő víz kibuggyan az edény szélén.
– Ha egy darab evőeszköz – mondjuk kanál – lett nem kóser, forraljon vizet bármilyen tiszta edényben (kóser vagy nem kóser), amely nem volt 24 órája használva és tegye bele a kanalat a forrásban lévő vízbe. A forrásban lévő víznek érintenie kell a kanál teljes felületét, nem szükségszerűen ugyanabban a pillanatban.
– Ha nagyon forró tej belecsöppent egy hideg, húshoz használatos fémedénybe, akkor töltsön forró vizet az edénybe addig, amíg a víz túlfut az edény szélén.
– Ha forró tej csöppent a húshoz használatos fémedény, fémcsésze vagy tányér külső felére, akkor öntsön forró vizet az edény, csésze vagy tányér külső felületére.
– Ha a tej benne maradt több, mint 24 órára egy húshoz használatos edényben, vagy nagyon sós sajt került húshoz használatos tányérra, akkor forraljon vizet olyan edényben, ami nem volt használva 24 órája, és merítse bele a csészét vagy tányért. (lásd előző kérdést)
(Megjegyzés:
Ha vannak olyan repedések, amelyekbe ételmaradék kerülhetett a kóserolásra szánt edényben, akkor tegyen mosogatószert a repedésbe és tegye fel a tűzre a repedéseket kóserolás előtt – ha kibírják….)
34. Kérdés:
Kóserolható-e
– az egész évben használt edény Pészáhra?
– tejes edény hús számára?
Válasz:
– Igen, de szép szokás új edényt vásárolni kifejezetten Pészáhi használatra.
– Az a szokás, hogy nem kóseroljuk ki (kóseroljuk át) a tejes edényt húsosra, (és fordítva se).
35. Kérdés:
Kóserolható-e a porcelán?
Válasz:
Általában nem, mert porózus anyagot nem kóserolunk ki.
Ám ha a porcelán nagyon drága és általában nem tűzön használták a nem kóser ételek készítésére, akkor bizonyos szaktekintélyek szerint kóserolható úgy, hogy 12 hónapot vár és nem használja, majd háromszor belemártja a tűzön lévő forrásban lévő vízbe.
36. Kérdés:
Ha konyhai eszközöket vásárolok meg kell-e merítenem őket egy kóser mikvében?
Válasz:
A fém és üveg konyhai eszközöket, melyeket evésre vagy főzésre használ és nem zsidók gyártották vagy birtokolták akkor (áldás elmondásának kíséretében) meg kell merítenie. Az áldás:
BÁ-RUH Á-TÁ ADO-NÁJ ELO-HÉ-NU ME-LEH HÁO-LÁM,
A-SER KID-SÁ-NU BE-MIC-VO-TÁV,
VECI-VÁ-NU AL TE-VI-LÁT KLI (ha több edény merít: KÉ-LIM). 
Megjegyzés: Ha a konyhai eszközöket szükséges kóserolni és megmeríteni, akkor kóserolja a megmerítés előtt.
37. Kérdés:
Ha olyan edényben főztem ételt, amely még nem volt megmerítve, akkor tilos az étel fogyasztása?
Válasz:
Nem.
38. Kérdés:
Ehetek olyan edényből, ami nem volt megmerítve és nem zsidó ember tulajdonában van?
Válasz:
Igen, hiszen a nem zsidó embernek nem kell megmerítenie az edényeit.
(Megjegyzés: a kóserságra ilyen esetekben fokozottan figyelni kell!)
39. Kérdés:
Ehetek-e olyan edényből, ami nem volt megmerítve, ha annak tulajdonosa egy másik zsidó ember?
Válasz:
Bizonyos szaktekintélyek szerint ne egyen az edényből.
Bár enyhítő körülmények között, ha hideg, szilárd étel kerül egy ilyen tányérra, akkor kézzel elveheti az ételt és megeheti.
Más vélemény szerint, ha italt töltenek ilyen edénybe, az szabadon fogyasztható.
A legenyhébb vélemény szerint csak az edény tulajdonosának kötelessége megmeríteni az edényeket, így mások számára szabadon használható még akkor is, ha nem voltak megmerítve.
Általános vélemény, hogy nem használható egy zsidótól kölcsönkért edény, amely nem volt megmerítve.
40. Kérdés:
Hús vásárlása esetén hogyan tudom megmondani, hogy kóser?
Válasz:
A kérdésre a válasz elég egyszerű:
Ha nem előre csomagolt hús, akkor bizonyosodjon meg róla, hogy a hentes üzlet szigorú rabbanátusi felügyelet alatt áll.
Ha a hús előcsomagolását szigorú rabbanátusi felügyelet alatt végezték, akkor ezt a rabbiságnak kötelessége jelezni a csomagoláson, és ezért megvásárolhatja még a nem zsidók tulajdonában lévő boltban is.
41. Kérdés:
Elküldhetek-e egy nem zsidót a kóser henteshez, hogy húst vegyen nekem? (például egy idős ember a bejárónőjét)
Válasz:
Csomagolás nélküli húst nem vehet nem zsidó ember. Csakis akkor marad a hús kóser, ha rendelkezik hermetikusan zárt „kóser” csomagolással és kóser pecséttel.
(Megjegyzés: Ha kimért hús szeretne ilyen módon vásárolni, kérje meg a hentest, hogy pl. zárja le a húst egy nylon zsacskóba, és pecsételje le)
42. Kérdés:
Vannak olyan termékek, mint például a cukor vagy a kávé, amelyeket rabbanátusi felügyelet nélkül vásárolhatóak?
Válasz:
Az alapvető élelmiszereken kívül a azok az élelmiszerek vásárolhatóak, amelyek az adott ország rabbisága által összeállított listán található.
Pl: Az Egyesült Államokban kérjen tanácsot az OU-tól, az OK-tól vagy egyéb kósersági szervezettől, hogy választ kapjon erre a kérdésre.
Angliában szerezze be a „London Béit Din” által kiadott „Really Jewish Food Guide” könyvet.
Továbbá ajánlott könyv még a „The Jewish Chronicle Travel Guide”.
Bizonyos kósersági szervezetek véleménye szerint „bishul akum” törvényei nem érvényesek a kereskedelmi forgalomban lévő konzerv ételekre.
43. Kérdés:
Milyen információt biztosítanak a különböző országok kósersági szervezetei?
Válasz:
Meg tudják mondani, hogy milyen élelmiszerekben kell megvizsgálni a rovar
fertőzöttséget és hogyan lehet eltávolítani a rovarokat.
Információt nyújtanak még az Izraelben termett gyümölcsökről és zöldségekről, amelyek a smita, trumot és máászerot illetve orlá törvényei alá tartoznak.
44. Kérdés:
Mit jelent a glatt kóser? Az jobb?
Válasz:
A glatt jelentése: nyilvánvalóan, tisztán kóser.
Az állat „tisztán kóser”, ha az állat tüdeje – első látásra – teljesen tiszta minden letapadástól. Ha hiba vagy letapadás található, de nem eltávolítható a szövet megsértése nélkül, akkor az állat „csak” kóser, és nem „glatt” (tisztán) kóser.
Amerikában a glatt szó lényegében azt jelenti, hogy egy vagy két sérülés még lehet az állaton, amelyeket könnyen el lehet távolítani.
A tisztán (glatt) kóser kifejezés csak húsra vonatkozik.
A halaknak nincsen tüdejük, a csirkék tüdejét pedig nehéz megvizsgálni.
45. Kérdés:
A kóserságban mit jelent a „jásán” és a „hádás”?
Válasz:
Az új aratású búzából, rozsból, zabból, tönkölyből vagy árpából készült ételek fogyasztása tilos pészáh harmadik napjáig.
A szabadon fogyasztható gabonát „jásán”-nak (yoshon) hívják, lényegi jelentése: régi.
A tiltott gabona neve „hádás” (chodos), lényegi jelentése: új.
A „tavaszi gabona” a problémás, amely pészáh után kerül vetésre és késő nyáron pedig aratásra.
Bizonyos országokban létezik „téli gabona”, amely pészáh után kerül aratásra, ez a gabona problémamentes.
A legtöbb vélemény szerint a „régi” és „új” törvénye érvényes Izraelen belül és Izraelen kívül is.
Bár bizonyos szaktekintélyek szabálya szerint ezek a törvények nem érvényesek Izraelen kívül, ahol a földek nagy része nem zsidó emberek tulajdonában van.
Az emberek többsége a legenyhébb vélemény útmutatását követi.
(Megjegyzés: Ha valaki a szigorúbb szabályt követi, akkor is használhat pészáhkor olyan konyhai eszközöket, melyek az enyhébb utat választó embertől származik, betartva a 24 órás várakozási szabályt.)
46. kérdés:
Ma a hús és tej elválasztásának alapvető szabályai?
Válasz:
A Tórában három helyen áll, hogy tilos a gödölyét (kecskegidát) anyjának tejében megfőzni.
Rabbijaink ággádikus tanítása szerint ez 3 tilalmat jelent, ami a húsra vonatkozik:
– kóser állat (nem baromfi) húsát tilos egy kóser állat tejével együtt főzni,
– tilos ennek a keveréknek az elfogyasztására,
– tilos az ebből történő haszonszerzés.
Itt a „tej” kifejezés magában foglalja a „tejtermékeket” is.
Bölcsek megtiltották a marhahús és tej együttes fogyasztását még abban az esetben is, ha ez a keverék nem volt megfőzve. Szintén megtiltották a baromfi (pl.: csirke, kacsa) fogyasztását tejjel.
Továbbá elrendelték, hogy várni kell marhahús vagy baromfi fogyasztása után (egy és hat óra közötti időtartamot, a hagyománytól függően) a tejtermék fogyasztásával, hogy még a gyomorban se találkozzanak.
(Megjegyzés: A Talmud korában megoszlottak a vélemények, hogy a szárnyasok húsa valóban „hús”-e, amiképpen napjainkban nem tekintik húsnak a hal „húsát”.)
47. kérdés:
Rendelhetek-e nem kóser ételt zsidó munkavállaló vagy beosztott számára?
Válasz:
Nem, mert tilos egy másik zsidó ember bármilyen módon is olyan helyzetbe hozni, hogy ő megszegjen egy tilalmat.
48. Kérdés:
Rendelhetek-e egy zsidó cégtulajdonos nem kóser ételt a nem zsidó munkavállaló vagy beosztott számára?
Válasz:
Igen.
Kivételt képez a tiszta állat húsa, amit tejjel együtt főztek, mivel tilos profitálni egy ilyen keverékből.
Pl: Rendelhet sonkás-sajtos melegszendvicset, mert a hús nem kóser állattól származik, vagy csirkés-sajtos melegszendvicset, mert a csirkére ez nem vonatkozik.
49. Kérdés:
Főzhetek-e marhahúst és tejet együtt egy főző tanfolyamon anélkül, hogy szándékomban állna megenni?
Válasz:
Nem, mivel tilos kóser állat húsát tejjel együtt főzni.
Szintén tilos húst főzni 24 órán belül olyan edényben, amiben tejes étel készült.
50. Kérdés:
Főzhetek-e csirkét és tejet együtt főző tanfolyamon anélkül, hogy szándékomban állna megenni?
Válasz:
Igen. A Tórában háromszor szereplő, húsra és tejre vonatkozó tiltása nem terjed ki a baromfira, mivel a Tóra nem kezeli a baromfit húsként.
A csirkére és tejre vonatkozó tiltást a bölcseink alkották meg, akik nem tiltották meg a főzést illetve az ebből a keverékből történő haszonszerzést.
Ezért főzőtanfolyam esetében főzhet csirkét és tejet, majd átadhatja egy nem zsidó embernek, hogy megegye ezt a keveréket, vagy odaadhatja egy állatnak.
51. Kérdés:
Vásárolhatok-e olyan kutya vagy macska eledelt, amely marhahús és tej keverékét tartalmazza?
Válasz:
Nem, mivel tilos az ilyen keverékből történő haszonszerzés.
Igazából még kóbor kutyával vagy macskával sem etetheti meg, mivel az embereknek örömet okoz, ha egy állat megeszi az ételüket, és ez a lelki haszon is „haszon” a maga nemében.
52. Kérdés:
Egyértelműen külön kell-e választanom a húshoz és a tejes ételekhez használt edényeket?
Válasz:
Igen.
53. Kérdés:
Használhatok-e húsos edényt tejtermékekhez vagy nem kóser edényt kóser ételekhez, ha az edény teljesen tiszta és az étel hideg?
Válasz:
Elvileg igen.
Ideiglenesen beletehet hideg, nem fűszeres tejterméket húsos edénybe vagy kóser ételt nem kóser edénybe, ha az edény tiszta és hideg illetve egyéb edény nem hozzáférhető.
Ám ebből tilos „rendszert csinálni”, és állandó jelleggel így étkezni, mert egyszer véletlenül meleg ételhez is használhatja az edényt, elfelejti alaposan elmosni az edényt, vagy 24 órára bennfelejti a tejet húsos csészében.
(Megjegyzés: Étkezés után mossa le a tejterméket a húsos edényről egy tejtermékekhez használatos szivaccsal hideg vízben.)
54. Kérdés:
Azt hallottam, hogy amikor ugyanolyan fajtájú/formájú, vagy nagyon hasonló húsos és tejes tányérja volt valakinek, akkor az a szokás, hogy a tejes tányérokat megjelölték.
Van bármi oka annak, hogy inkább a tejes tányérok kerüljenek megjelölésre, mint a húsos tányérok?
Válasz:
Képzeljünk el egy szituációt!
Tegyük fel, hogy valaki a húsos tányérokat jelölné meg, és valamelyiknél ezt elfelejtené megtenni.
Jön hozzá egy vendég, és eszik valamit.
Mivel nincs megjelölve a tányér, ezért nem is tudja, hogy éppen húst eszik, és tejesnek gondolja. Majd hazamegy és otthon is eszik sajtot anélkül, hogy kivárná a hús és tejtermék evése közötti megfelelő várakozási időt (pl 6 órát). Ezzel megszegi a törvényt.
Éppen ezért alakult ki az a szokás, hogy a tejes tányérok kerülnek megjelölésre, így ha valaki elfelejtette megjelölni és a vendég abban a hiszemben van, hogy éppen húst eszik, és hazamegy és belekezd még egy nagy húsos vacsorába, akkor sem szeg meg semmilyen tilalmat, mert tej után fél órával már szabad húst enni.
Szintén a tejes tányérok megjelölésének szokása megtanulható Sámuel első könyve 17/18. ból „..és vidd el ezt a tíz sajtos „edényt” a kapitánynak..”.
55. Kérdés:
A konyhai asztalomat tejtermékek tálalására használom.
Fel kell-e tennem asztalterítőt, ha húsos ételt szeretnék tálalni ezen az asztalon?
Válasz:
Ha a tejtermékeket közvetlenül az asztalara teszi, akkor terítőt kell tennie az asztalra hús tálalása előtt.
Ha a tejtermékeket mindig tányéron tálalja, akkor csak az asztallapot kell letisztítania, bár a terítő használata ez esetben is ajánlott.
56. Kérdés:
Ha húsos ételből szeletelt kenyér maradt meg (pl a sábeszi bárhesz), akkor megehetem-e ezt a kenyeret tejes étkezésnél?
Válasz:
Nem, mivel valószínűleg valaki húsos kézzel megfoghatta a kenyeret és nehéz a „húsrészecskéket” kikaparni vagy kivágni a kenyérszeletekből.
57. Kérdés:
Süthetek kenyeret olyan tésztából, amelyet tejjel vagy húslével dagasztottak?
Válasz:
Nem! Ez egy nagyon fontos tiltás!
Egy kivétel van, hogyha valamilyen feltűnő jelet a kenyérre, hogy ezzel is jelezze ez nem parve, és ezzel meg tudja előzni, hogy az emberek húst egyenek tejtermékkel.
58. Kérdés:
Marhahús vagy baromfi fogyasztása után mennyi időt kell várni tejtermék fogyasztásáig?
Válasz:
Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz
Mindenképpen várni kell a két étkezés között.
A szokás egy és hat óra között változik, közösségtől függően.
A magyar szokás: marhahús után a 6 órát ki kell várni, csirkehús után már a 6. órában lehet enni.
59. Kérdés:
Mikortól kell számolni a két étkezés között eltelt időt? – Az étkezés kezdetétől vagy végétől?
Válasz:
A többségvéleménye az, hogy a hús evésének befejezte után kezdjük mérni az időt, de van olyan vélemény is, hogy az egész étkezés végétől kell. (pl desszert van a végén)
Abban mindenki egyetért, hogy „egy étkezés” alatt nem ehetünk húsosat és tejeset is, még akkor sem, ha a kettő között eltelt 6 óra. (pl. képzeljünk el egy maratoni lakodalmat, amit egy capuccinoval szeretnénk reggel lezárni…) Bár ez visszafelé sokkal sűrűbben előfordulhat, hogy a tejes után ennénk fél órával húsosat. (de erről a következő kérdés fog szólni)
Továbbá még a 6 óra eltelte után is el kell távolítani bármilyen húsmaradékot is a fogaink közül.
Ha ezután tejeset akarnánk enni – a húsdarabok eltávolítása után –, ki kell öblíteni a szánkat, és ennünk kell valami párvét, azaz se nem tejes, se nem húsos ételt.
60. Kérdés:
Tejes étel után kell várnom, mielőtt húst eszem?
Válasz:
Érdekes módon az angolszász országokban nem szoktak várna, hanem kezet mosnak, öblögetnek, esznek valami párvét, ami nem tapad az ínyhez (mint pl. a kenyér), és már eszik is a húst.
Magyarországon az a szokás, hogy várnak 30 percet, de vannak akik egy órát is. Azonban ha kemény sajtot eszel, amit legalább 6 hónapig érleltek, akkor ajánlott várni 1-6 órát, mert annyira erős az íze, hogy az bennmarad a szánkban. (lásd korábban a „notén tám” törvényét.)
61. Kérdés:
Akkor is várnom kell tejes étel fogyasztása előtt, ha megrágom a húst, de azt nem nyelem le? (pl megkóstolom a húslevest)
Válasz:
Igen. Ugyanúgy várni kell, mintha lenyelnénk, mert az íz ott marad a szájban.
62. Kérdés:
Egészségügyi okokból ennem kell tejterméket. Ilyenkor mennyi időt kell várnom húsos és tejes étel  között?
Válasz:
Bár normál esetben 6 órát kell várni, ilyen „vészesetben” elég csak 1 órát várni, de azt ki kell várni mindig!
63. Kérdés:
Felszolgálhatok ugyanannál az asztalnál az egyik embernek húsos, míg a másiknak tejes ételt?
Válasz:
Igen!
Ám ilyen esetben, tenni kell valamit az asztalra emlékeztetőül, hogy ne vegyenek egymás ételéből.
Ha ezek az emberek nem ismerik egymást, vagy távol ülnek egymástól, az emlékeztető nem szükséges, mivel feltételezzük, hogy nem fogják egymással megosztani az ételt. 🙂
Egyesek szerint ha az egyik ember mindkettőjük ételére áldást mond (pl közösen mondják el a kenyérre az áldást péntek este), akkor már kapcsolat alakul ki köztük, ezáltal már egy emlékeztető sem elég, és külön asztalhoz kell ülniük.
64. Kérdés:
Ha kóser ételt eszem, és az asztalomnál más ember nem-kóser ételt eszik, kell valamiféle elválasztó tárgyat kitennem?
Válasz:
Nem!
Mivel a nem-kóser ételek fogyasztása nem megengedett, (kivéve, ha életmentésről van szó), és aki kósert eszik biztosan kellő figyelmet fordít arra, hogy ne vegyen más ételéből, még akkor sem, ha nincs az asztalon emlékeztető tárgy.
Kivétel a nem-kóser kenyér, mert a kenyér az ember egyik alapvető eledele, és hajlamos öntudatlanul is odanyúlni. Azaz ha az is van az asztalon, akkor el kell választani.
65. Kérdés:
Tehetek tejet és húst ugyanarra a polcra a hűtőben?
Válasz:
Igen. Nem tanácsos a tejet a hús fölé helyezni, nehogy esetleg ráömöljön.
A következő kérdésekben megkülönböztetünk „sérült” húst, amely magába szívja a ráöntött folyadékot, és „sérülésmentes” húst, amely nem.
Annak érdekében, hogy biztosan meg tudd állapítani a húsról, melyik csoportba tartozik, konzultálj egy hozzáértő ortodox rabbival.
A 66-69-es kérdések azt az esetet boncolgatják, amikor is folyékony halmazállapotú tej érintkezik hússal, ami magába szívja.
66. Kérdés:
Mi történik akkor, ha hideg tejet öntünk hideg sérülésmentes húsra?
Válasz:
A kérdés bonyolultabb, mint gondolnánk…
Ha a tej 24 óránál kevesebb ideig érintkezett a hússal, egyszerűen mossuk le hideg vízzel és a hús ezután felhasználható fogyasztásra.
Néhányan úgy vélik, el kell távolítani egy vékony réteget a felszínről, amellyel a tej érintkezett.
Ha a tej 24 órán át, vagy tovább érintkezett a hússal, akkor a hús nem fogyasztható, hacsak a hús nem haladja meg a tej mennyiségének 60-szorosát.
Ha a hús mennyisége meghaladja a tej mennyiségének 60-szorosát, távolítsuk el a vékony külső réteget, amely érintkezett a tejjel, ezután a húst felhasználhatjuk.
67. Kérdés:
Mi történik akkor, ha hideg tej ömlik sérült húsra?
Válasz:
Ha a hús nyers, és 24 óránál kevesebb időre került kapcsolatba a tejjel, öblítsük le hideg vízzel, majd távolítsuk el a külső réteget, amely érintkezett a tejjel. A hús többi része fogyasztható.
Ha a hús 24 óránál tovább érintkezett a tejjel, abban az esetben a fogyasztása tilos.
Ha főtt húsról van szó, mindenképpen tilos megennünk (még akkor is, ha mennyisége meghaladja a tej 60-szorosát), mert a főtt „sérült” hús könnyebben felszívja a folyadékot, mint nyersen.
Jelentős veszteség esetén a főtt hús fogyasztható, ha eltávolítjuk a tejjel kapcsolatba került réteget.
68. kérdés:
Tejet találtam darálatlan húson a hűtőben, és nem tudom, hogy a tej már 24 órája érintkezik-e a hússal. Mi a teendő?
Válasz:
Ha a húst megfőzték, öblítsd le hideg vízzel. Ezután megeheted, de csak akkor, ha nem melegíted újra fel.
Ha a hús nyers, nem eheted meg, mert ekkor a húst később meg kell főzni.
A kérdés itt az, hogy érintkezésben volt-e 24 óráig a hús a tejjel.
Ha igen, akkor a hús magába szívta a tejet. Ha meg akarnád főzni, áthágnád a Tóra azon parancsolatát, mely szerint nem szabad húst tejjel együtt főzni.
Azonban ha a húst főzés nélkül eszed meg, a Bölcsek előírását hágod át, mely szerint nem lehet olyan húst és tejet enni, melyeket nem együtt főztek meg.
Általánosságban, ha kétség merül fel a Tóra egy törvényének áthágásával kapcsolatban, a szabályok szigorúak, de amikor rabbinikus parancsolatok áthágásáról van szó, bizonyos esetekben megengedőbbek vagyunk.
69. kérdés
Mi történik, ha forró tej kerül hideg húsra?
válasz:
Ha a hús darált. akkor tilos megenni, még akkor is ha jelentős rész is veszik el belőle, azaz komoly anyagi veszteségünk van.
Ha a hús nem darált és a tej kevesebb mint 24 óráig volt rajta a húson, mosd le hideg vízzel, távolítsd el róla a külső vékony rétegét a húsnak, ahol a tejjel érintkezett; a hús többi részét meg szabad enni.
Ha a tej több mint 24 óráig érintkezett a hússal, nem szabad megenni azt.
70. kérdés
Mi történik, ha forró húsdarab kerül hideg sajtra?
válasz:
Távolítsd el a hús és a sajt azon külső rétegét, ahol érintkeztek!
A maradék hús és sajt ehető.
Ez azon az elven alapul, hogy az alul levő étel melegíti meg vagy hűti le a felül levőt. Ebben az esetben az alul levő hideg sajt lehűti a ráesett húst.
71. kérdés:
Mi történik, ha forró hús kerül hideg, nem kóser felületre (pl. mosogató)?
válasz:
A legtöbb esetben az egész hús fogyasztható.
Ha forró, nem kóser étel vagy forró tej a mosogatóba került a megelőző 24 órában, a hús külső vékony rétege eltávolítandó, a maradék viszont fogyasztható.
72. kérdés
Mi történik, ha hideg hús kerül forró sajtra?
válasz:
Az alul levő forró sajt felmelegíti a hideg húst, ezáltal mind a sajt, mind a hús fogyasztása tilos, kivéve a következő esetben: ha bármelyik térfogata eléri a másik térfogatának hatvanszorosát, akkor a nagyobbik ezután is fogyasztható, csak a kisebbik tiltott.
Ekkor le kell vágni egy hüvelykujjnyit a nagyobbikból ott, ahol az a kisebbel érintkezett.
73. kérdés:
Mi történik, ha hideg hús kerül hideg sajtra?
válasz:
Különítsd el a húst és a sajtot, majd öblítsd le a helyet hideg vízzel, ahol érintkeztek, és fogyasztható
A 74-es és 75-ös kérdések az olyan ételre vonatkoznak, amelyek annyira sósak, hogy már nem lehet őket megenni.
A háláhá azt mondja, hogy amiképpen a só áthatol egy edény vékony külső rétegén, akképpen a sós étel belehatol azon az ételekbe, amelyekkel érintkezésbe kerül.
74. kérdés:
Mit kell tenni, ha nedves, sós hús érintkezik nedves, sós sajttal?
válasz:
Mindkettőt tilos megenni, mert mindkettő magába szívja a másik ízét.
A kivétel az, ha az egyik térfogata eléri a másik térfogatának hatvanszorosát: ekkor csak a kisebbet tilos megenni, és a nagyobb elfogyasztaható, azzal a feltétellel, hogy el kell távolítani a nagyobbikból azt a részt, ahol érintkeztek, és ekkor a maradék fogyasztható.
75. kérdés:
Mit kell tenni, ha sós hús kerül nem sós sajtra?
válasz:
A sajtot tilos megenni, mert – mint tanultuk – magába szívta a sós hús ízét.
A húst le kell mosni hideg vízben, és utána fogyasztható.
76. kérdés:
Sokszor előforduló kérdés:
Tévedésből egy tiszta húsosfazékban tejeset főztem meg.
Mit kell tenni?
válasz:
A fazekat ki kell kóserolni.
A benne megfőzött tejes étel elfogyaszthatósága attól függ, hogy az előző 24 órában főztek-e húst a fazékban.
Ha főztek, akkor a tejes étel NEM fogyasztható.
Ha nem főztek, akkor a tejes étel fogyasztható.
Ennek oka, hogy mikor ételt főznek a fazékban, a fazék magába szívja a benne főzött étel ízét.
Mikor egy következő étel készül ugyanabban a fazékban, a második étel magába szívja az első étel ízét.
Ha a második főzés az elsőtől számítva 24 órán belül történik, akkor az első étel íze fokozza a másodikét.
Ha 24 óra elmúlt, akkor az első étel ottmaradt íze már elgyengül, és ezáltal már nem változtatja a második étel ízét.
(erről lesz még szó)
77. kérdés:
Ha véletlenül kóser ételt – tiszta, de nem kóser fazékban készítettem el, melyet 24 órája nem használtak, szabad-e elfogyasztani az ételt?
válasz:
Igen!
Kivéve ha az étel nem túl fűszeres vagy csípős, mely esetben az ételt tilos fogyasztani.
78. kérdés
Szabad-e szándékosan tiszta, de nem-kóser fazekat használnom kóser étel elkészítéséhez, akkor, ha tudom, hogy a fazék utolsó használata óta már eltelt 24 óra?
válasz:
Nem!
Mert ha ebből rendszert csinálsz, akkor – tévedésből – kóser ételt főzhetsz akár 24 órán belül. És a tiltott ételek felszívódásának és ízátadásának tilalmát – szándékosan – semmilyen módon nem lehet semmissé tenni.
79. kérdés:
Hideg sajtot vágtam húsos késsel.
Mit tegyek?
válasz:
Az egyéb evőeszközöktől eltérően, a késen valószínűleg rajtamaradnak kis ételdarabok, az előző étkezésről – még azután is, hogy lemostuk.
Ezért távolítsuk el a sajt külső, vékony rétegét, ahol az a késsel érintkezett, a többi fogyasztható.
A kést kétféleképpen tudjuk letisztítani:
1) tízszer kemény földbe szúrjuk különböző helyeken,
2) lesúroljuk fémforgáccsal.
(Megjegyzés:
Szükséges esetben szabad húsos késsel hideg sajtot vagy nem-kóser-késsel hideg, kóser ételt vágni.
Ám a kést, a használata előtt tízszer kemény földbe kell szúrni vagy fémforgáccsal le kell súrolni.)
80. kérdés:
Ha párve ételt, – pl. uborkát vágok az uborkasalátához – húsos késsel, akkor megehetem-e/ összekeverhetem-e ezt az uborkát pl. tejföllel?
válasz:
Igen. Ha a kés nem volt tiszta, távolítsd el az uborka azon részét, ahol érintkezett a késsel.
DE!
A jövőben azonban muszáj megbizonyosodnod arról, hogy a húsos kés tiszta (vagy akár tejes), mielőtt avval valamilyen párve ételt vágsz fel, amit lehetséges, hogy a későbbiekben tejjel (vagy hússal) fogsz fogyasztani.
81. kérdés:
Tej ömlött ki forró húsosfazék közelében, de nem vagyok biztos, hogy a tej érintkezett-e a fazékkal. Szabad-e használnom a fazekat?
válasz:
Igen, hacsak nem látsz tejet a fazékon.
82. kérdés:
Mi történik, ha tej kerül (pl. odafröccsen) egy főzésben lévő húsosfazék belső oldalára?
Válasz:
Ha a tej olyan helyre kerül, ami nagyjából egy szintben van a húsos edényben készülő étellel és a húsos étel térfogata legalább hatvanszor nagyobb az odakerült tejénél, akkor tej „semmissé válik”, és a fazék használható.
Ám a legjobb, ha átöntjük a fazékban készülő ételt egy tiszta edénybe. (Természetesen azon az oldalon, ahol nem ért a tej a fazékhoz).
Ha a tej olyan helyre kerül, amely a fazékban készülő étel szintje felett van és az étel térfogata legalább hatvanszorosa a tejének, akkor az étel elfogyasztható abban az esetben, ha vagy kiöntik a fazékból (azon az oldalán, amelyikhez nem ért hozzá a tej), vagy megvárják, hogy a fazék kihűljön, és csak azután öntik ki belőle.
Van egy nagyon fontos vallásjogi kommentátor (Pri hádás), aki azt mondja, hogy az ilyen esetben az ételt – ha közben a fazékon nem volt fedő – tilos elfogyasztani,.
Bármely esetben azonban (több a tej, mint az 1/60, a tej beleesik a levesbe, és nem tudjuk mennyi az, stb), a fazekat ki kell kóserolni, és az étel természetesen nem fogyasztható.
83. kérdés:
Mi történik, ha tej kerül kivűlről egy üres, forró, „parve” fazékra (azaz eddig még sose volt benne se tej, se hús)?
Válasz:
A fazék parve marad.
Azonban ahhoz, hogy hússal fogyasztható parve ételt készítsünk benne, legalább 24 óráig várni kell a fazék használatával.
84. kérdés:
Mi történik, ha egy tejesfazék tiszta forró fedője egy üres és tiszta de forró húsos fazékra kerül.
Válasz:
Mivel mindkét tárgy tiszta és száraz, mindkettő használható.
85 .kérdés:
Mi történik, ha egy éppen használatban lévő és forró tejesfazékról levesszük a fedőt, és az véletlenül egy hideg húsosfazékra kerül?
Válasz:
Az alul levő edény vagy étel lehűti a felül levőt, így a hús szabadon fogyasztható, miután eltávolították a külső rétegét.
A fedőt és a fazekat meg kell tisztítani, várni kell 24 órát, majd ki kell kóserolni a kiforrázás módon, azaz forró vizet kell önteni mind a fedőre, mind a fazékra; ezáltal a fedő és a fazék újra kóser lesz.
Ha ez a kikóserolás valami miatt nehézségekbe ütközik, akkor egy 24 órás várakozás is elegendő, és nem kell kikóserolni.
(Ám lehetőség szerint a kóserolás tekintetében mindig szigorítsunk magunkra nézve.)
86. kérdés:
Mi történik, ha egy tejes fazék hideg teteje (melyet az előző 24 órában használtak) egy forró húsosfazékra kerül?
válasz:
Mivel az alul levő étel vagy edény felmelegíti a rajta levő tetőt, ezért kóserré kell tenned mind a fedőt, mind a fazekat.
A húst ki kell dobni! (még kóbor kutyának sem adhatod!)
Azonban ha tej csöppen egy forró húsosfazék tetejére, sokak szerint el szabad fogyasztani a benne levő húst, ha annak térfogata a tejének legalább hatvanszorosa. Ebben az esetben azonban muszáj egy független edényben (kli rison-ban) kikóserolni a fedőt (lásd 33-as kérdés).
87. kérdés:
Mi történik, ha egy húsosfazék van egy tűzön levő tejeslábas tetején?
válasz:
Ha a tej gőze hozzáér a húsos edényhez, akkor hús és a fazék tiltottá válik, hacsak nincs hatvanszor annyi étel a húsosfazékban, mint amennyi tej a lábasban.
Sokak szerint még ekkor is újra kóserré kell tenni a fazekat.
Az alul fővő tej(es étel) és a tejes lábas szabadon használhatóak maradnak, bár vannak, akik szerint ezek is tiltottá váltak.
88. kérdés: (bónusz)
Mit tegyek, ha egy madár esik forró tejesfazékba és meg is hal?
válasz:
A fazékból tilos enni, mert a madár íze elegyedett a tejjel. Háláhá szerint egy tejbe esett élőlénynek, vagy akár csak egy kis részének is a megkóstolása tiltott mind a zsidóknak, mind a nem-zsidóknak. Ezért egy nem-zsidónak sem adhatod oda ezt a tejet. (földre kell önteni, stb..)
A fazekat pedig természetesen újból kóserré kell tenni.
89. kérdés:
Miért szabad tejet innunk, amikor az egy élő állatból származik?
Válasz:
A Tóra (Mózes V. 6:3) konkrétan említi a tejet, amivel dicsérik a Szentföldet „egy tejjel és mézzel folyó földre”. Hogy lehetne egy nem kóser – megkostolhatatlan étellel dicsérni Izrael földjét?
90. kérdés:
Miért szabad tojást ennünk, amikor az egy élő állatból származik?
Válasz:
A Tóra azt írja, (Mózes V. 22:6.), hogy csak azután lehet egy tojást a fészkéből elvenni, hogy az anyamadarat elzavarták. Innen tudjuk, hogy egyáltalán szabad a tojást fogyasztani.
91. kérdés:
Minden tojás kóser?
Válasz:
Nem, csak a kóser madarak tojásai kóserek
92 kérdés:
Mit jelentenek az első-, második- és harmadik edények? (kli rison, – séni, – slisi)?
válasz:
Az első edény az, amelyiket közvetlenül a tűzön melegítettek fel.
Ha a tartalmát ezután egy másik edénybe öntik, az az edény második edénnyé válik.
Ha ezután ezt továbböntik egy másik edénybe öntik, az lesz a harmadik edény.
Gyakorlatban
Ha tűzön főzök teát, akkor a melegített fazék lesz az első edény.
Ha ebből a teát kiöntjük egy csészébe, akkor a csésze lesz a második edény.
Ám ha a fazékból előbb egy kancsóba, és csak utána öntöm egy csészébe, akkor a csésze már csak a harmadik edény lesz.
Miért is fontos ez a kérdés?
A „sábáti főzés” törvényeiben sokszor fordul elő ez a kérdés.
Amikor egy folyadékot egy második, majd onnan egy harmadik edénybe töltenek, az edény fala mindig lehűti a benne levő folyadékot.
Szilárd étel esetében azonban az edény nem hűti le jelentősen az ételt.
93. kérdés:
Egy tejes-kanállal tűzön levő tejet kavartak, majd elmosták.
Egy idő után tévedésből egy húsosfazékba került a kanál. Mi a teendő?
válasz:
1) Ha kevesebb mint 24 óra telt el, a következő a teendő:
– a) ha a húsos étel térfogata nem éri el a bele merült kanál térfogatának hatvanszorosát, akkor húst ki kell dobni, mert az magába szívta a tej ízét; még kutyának sem szabad odaadni. A fazekat és a kanalat kóserré kell tenni.
– b) Ha a húsos étel legalább hatvanszor akkora, mint a kanál belekerült része, akkor a fazék és a hús engedélyezett, de a kanalat kóserré kell tenni.
2) Ha több mint 24 óra telt el, a hús és a fazék szabadon használható, de a kanalat azonban kóserré kell tenni.
(Megjegyzés:
A vallásjogi „forró” jelentése `annyira meleg, hogy nem tudod rajtatartani az ujjadat. Azaz legalább 45 °C.)
94. kérdés:
Tejeskanállal forró tejet (tejeskávét, stb) kevertek egy csészében, majd elmosták. Ezután, 24 órán belül, tévedésből egy tűzön lévő forró húsosfazékba került. Mi a teendő?
Válasz:
A hús és a fazék szabadon használható, de a kanalat kóserré kell tenni.
Az előző és a jelenlegi kérdésre adott különböző válaszok oka az, hogy míg az első esetben a forró tej a tűzön levő fazékban volt (ez az „első edény”), a második esetben a tej egy „második edény”-ben (pl. a csészében) volt, mivel abba egy fazékból öntötték bele a tartalmát.
95. kérdés:
Tévedésből egy forró húsdarabot olyan késsel vágtam fel, melyet a megelőző 24 órában forró sajt felvágására használtak. Mi történt a késsel és a hússal?
válasz:
A kést kóserré kell tenni.
Ha a hús nem éri el a kés térfogatának hatvanszorosát (a kés nyelét leszámítva), a húst tilos fogyasztani, még kutyáknak sem szabad odaadni.
Ha azonban a hús eléri a kés térfogatának legalább hatvanszorosát, a hús legkülső rétegének eltávolítása után szabadon fogyasztható.
96. kérdés:
Véletlenül nem kóser étel kerül forró, kóser ételbe (pl belesett egy katicabogár, valaki véletlenül beleejtett valamit, stb), mikor fogyasztható a keletkezett keverék?
válasz:
– Ha a kóser étel térfogata legalább hatvanszor akkor, mint a nem kóser ételéé, a nem kóser étel „semmissé válik”, tehát az az étel szabadon fogyasztható.
– Ha a nem kóser étel még felismerhető (katicabogár), el kell távolítani a kóser ételből.
– Ha a kóser étel térfogata nem éri el a nem kóser ételének hatvanszorosát, az egész keverék fogyasztása tiltott.
– Azonban ha ez a keverék belekerül egy kóser ételbe, (pl. katicabogaras pressokávém – tejbe) csak akkor válik semmissé ebben a „nagy keverékben” lévő nem kóser étel (azaz a katicabogaras kávém), ha a később hozzáadott kóser étel (azaz a tej) tárfogata legalább hatvanszorosa a belekerült keverékének. (Azaz ha a kávé fél deci, akkor 3 liter tejjel lehet semmissé tenni.)
Néhány kivétel azonban létezik.
1. Ha a nem kóser étel nagyon fűszeres, az íze nem válik semmissé, mert az még mindig érezhető.
2. Ha nem kóser összetevőt használtak az étel sűrítéséhez vagy ehetővé tételéhez (pl. nem kóser tejoltó a sajtkészítéshez), a semmissé válás nem történik meg.
97. kérdés:
Ha teljesen feloldódó – eredetileg kóser anyag, (pl tiltottá vált só, ami vért szívott magába) olyan fazékba kerül, amiben legalább ezen só térfogatának hatvanszorosának megfelelő mennyiségű étel készül, de a só íze még mindig érezhető (azaz sós az étel), akkor az étel még elfogyasztható?
válasz:
Igen, mert a só lényegében nem tiltott (csak a nem kóser anyag magába szívásával vált azzá), a nála hatvanszor több étel semmissé teszi az ízét.
98. kérdés:
Ha nem kóser színezőanyag (pl. karmin – E-120, E-132)) olyan kóser ételbe kerül, aminek térfogata legalább hatvanszor több, de a színezék még mindig látszik, el szabad-e fogyasztani az ételt?
válasz:
Néhányak szerint igen, néhányak szerint a fogyasztás tilos. (lásd Jore Dea 102.6 kommentárjait! – pl. a Pri Hadas tiltja)
99. kérdés:
Beleönthetek-e szándékosan nem kóser gyümölcslevet (pl nem ellenőrzött kukacos gyümölcsből készült) nála hatvanszor több kóser gyümölcslébe, azzal a szándékkal, hogy semmissé tegyem a nem kóser italt, és így elfogyaszthassam?
válasz:
Nem!
Tilos szándékosan semmissé tenni nem kóser ételt vagy italt.
Azonban a nem kóser szőlőlé semmissé válik, ha az legfeljebb egy hatodában vízből vagy más gyümölcs levéből áll.
(Példa:
Saját tapasztalatomból tudom, hogy a mai borkészítéshez, a bor minőségének javítása érdekében a borászok előszeretettel használnak zselatint, ami állati eredetű zselésítő anyag. Ha én – mint borkészítő – szándékosan rakok bele zselatint, hogy az úgyis semmissé válik a borban, hiszen megsemmisül a hatvanszoros szorzó miatt, akkor a bor nem lesz kóser, mert szándékosan nem lehet semmissé tenni a nem kóser dolgokat)
100. kérdés:
Ha egy nem zsidó cég, nem kóser összetevőt használt egy termékhez, ami nem éri el a teljes termék hatvanadát, el szabad-e fogyasztani?
válasz:
Ez egy igen összetett kérdés…
Az alapvető válasz: Igen, feltéve ha a nem kóser összetevő rögtön semmissé vált és nem alapanyaga a terméknek.
Azért megengedett a fogyasztása, mert a cég a terméket az egész piac számára készítette, nem csak a zsidóknak.
Azonban, ha a nem kóser összetevő hozzáadásakor – annak térfogatának hatvanszorosát nem érték el a kóser összetevők, akkor az egész keverék tiltottá vált. Ám ha ezután ezt a keveréket más 100%-ban kóser ételhez adták, akkor ez keverék csak akkor válik semmissé (azaz tűnik el, mint nem kóser összetevő), ha a hozzáadott kóser étel térfogata legalább hatvanszor akkora, mint a keveréké.(lásd korábbi kérdésben)
101. kérdés:
Egy csésze tejes kávé egy fazék csirkehúslevesbe ömlött. Ahhoz, hogy a leves fogyasztható lehessen, elég-e, ha leves térfogata a beleömlött tejnek legalább hatvanszorosa, vagy valami mást is kell csinálni?
válasz:
Igen, ennyi elég hozzá, hiszen önmagában mindegyik étel kóser.
102. kérdés:
Mi az a hámec/hómec/”peszáhkor tiltott kovászos étel” definíciója?
válasz:
A hámec kovászos kenyér vagy bármilyen, kovászos gabonát (búza, zab, rozs, árpa vagy tönkölybúza) tartalmazó étel..
Egy zsidónak tilos hámecet enni, vagy akár csak magánál tartania pészáh ünnepe alatt.
A hámec eladható akár személyesen, akár egy rabbin keresztül. – A Bét Sálom honlapján található egy ilyen kovászeladási szerződésminta.
103. kérdés
A hatvanban való semmissé válás szabálya érvényes-e a pészáh idején is? (Azaz egy kis kenyér véletlenül beleeshet-e a maceszgombóclevesbe?)
Válasz:
Nem!!!
Két okból sem:
1.
Bármi, ami tiltott, és később fogyaszthatóvá válik, még a legkisebb mennyiségben is tiltott.
Annak ellenére, hogy a kovászos csak pészáh ideje alatt tiltott, az év többi részében nem, pészáh ideje alatt még a legkisebb mennyiség fogyasztása is tilos! (Rambam véleménye)
2.
A szabályok szigorúbbak a kovászossal pészáh idején, mint általában a nem kóser étellel. Ennek egyik oka az akaratlan szabályszegés elkerülése.
Mivel egész évben kovászosat fogyasztasz, véletlenül pészáh idején is megtennéd azt. Ennél sokkal valószínűtlenebb, hogy akaratlanul nem kóser ételt eszel, ami egyébként mindig tiltott. (Ros véleménye)
104. kérdés:
Mi történik, ha egy zsidók által tulajdonolt bolt nem adja el az ott tartott kovászosát a pészáh idejére?
válasz:
Tilos ebből a boltból még pészáh után is kovászosat vásárolni mindaddig, amíg a tiltott készlet raktáron van, és azt nem töltötték fel újjal.
105. kérdés:
Hús és burgonya főzése után bogarakat találtam a fazékban. Mi a teendő?
válasz:
Ha három vagy több bogarat találsz a fazékban, valószínűleg több is volt.
Mosd le és ellenőrizd a húst és a burgonyát; ezután szabadon fogyaszthatóak.
A folyékony ételekkel (pl. húsleves, pörkölt) azonban nem lehet ezt megtenni, mert míg szilárd ételt könnyű leellenőrizni, folyadékoknál ez nem lehetséges. A fazék azonban továbbra is használható.
106. kérdés:
Egy légy esett a levesbe. Mit tegyek?
Válasz:
Egy kanállal halászd ki a legyet a levesből. A leves ezután fogyasztható, a kanál pedig használható
Ha viszont nem találod meg a legyet, a levest nem szabad elfogyasztani, mert egy egész bogár íze nem válik semmissé.
107. kérdés:
Szabad-e üvegből készült eszközöket használnom húshoz és tejtermékekhez?
válasz:
Nem.
Ennek egyik oka, hogy ha elfelejtik alaposan letisztítani az eszközt, véletlenül a kanálon maradt tej kerülhet abba a húsba, amiben a kanál is volt.
A másik ok pedig az, hogy néhány neves rabbi szerint az üveg is magába szívja az ételek ízét.
108. kérdés:
Nem kóser ételt főztek üveg edényben. Tiltott-e ekkor az edény?
válasz:
A Sulhán Áruh-ban a szerző Joszef Káro még úgy tartja, hogy az üveg nem szívja magába az ételek ízét, ezért az üveg soha nem válik „nem kóser”-ré (hiszen sem a hús, sem a tej íze nem marad rajta).
Az askenáz döntvényhozó Remo – rabbi Mose Iszerlesz, azonban szigorúbb ebben a kérdésben. Ezért ha nem kóser ételt főztek egy üveg edényben, várj legalább 24 órát, míg újra használnád.
109. kérdés:
Szabad-e olyan üveg edényeket használni pészáhkor, melyeket egész évben más ételek készítésére használtak?
válasz:
Az askenázi zsidók körében az az uralkodó szokás – mint fentebb is láttuk –  hogy olyan üveg edényeket nem szabad használni pészáh idején, amelyekben forró ételt főztek az év többi részében.
Megjegyzés: Ha pészáh idejére új edények beszerzése nehézségekbe ütközik, hideg folyadékokhoz használt üveg edényeket (pl poharat) kóserré lehet tenni. Ehhez az edényt legalább 24 óráig langyos/hideg vízbe kell áztatni, majd ezt még kétszer meg kell ismételni (tehát összesen háromszor 24 óráig kell vízben áznia.
A vizet minden esetben ki kell cserélni!
110. kérdés:
Mi a „nat bar nat” elve?
válasz:
A „nat” a „notén táám” rövidítése, amelynek már korábban sokszor idéztünk. Jelentése „ízt átadni valaminek”.
Amikor egy ételt egy fazékban elkészítik, a fazék magába szívja az étel ízét.
Éppen ezért még a fazék kitisztítása után is a fazékban készülő másik étel magába szívja az első étel ízét, azaz átadja az ízét.
1)
Ha kevesebb mint 24 óra telt el a két étel főzése között, akkor az első étel íze erősíti a második étel ízét.
– Ha ekkor az első étel tiltott étel volt, akkor a „nat bar nat leiszura” elve szerint a második étel is tiltottá válik.
Sőt, ha ezt a második ételt átrakták egy másik edénybe, akkor az az edény is tiltottá válik. És ez a folyamat vég nélkül folytatódik.
– Ha az első ételt szabad volt fogyasztani, akkor a „nat bar nat lehetéra” elve szerint a második étel is fogyasztható.
(Kivéve ha az első kóser étel húsos és a második tejtermék volt, vagy fordítva).
2)
Ha több, mint 24 óra telt el, akkor az első étel íze már „csak” gyengíti a második étel ízét, így egyik étel sem válik tiltottá.
111. kérdés:
Tévedésből burgonyát készítettem egy olyan tiszta fazékban, amelyben nem kóser ételt főztek előtte. Meg lehet-e enni a burgonyát?
Válasz:
Ha legalább 24 óra telt el a nem kóser étel és a burgonya főzése között, akkor a burgonya megehető. Ha viszont kevesebb idő telt el, mint 24 óra, akkor a „nat bar nat leiszura” elve miatt a burgonya elfogyasztása tilos.
112. kérdés:
Burgonyát főztem tiszta húsosfazékban. Megehetem-e a burgonyát tejtermékekkel?
válasz:
Ha legalább 24 óra telt el azóta, hogy húst főztél a fazékban, a burgonya fogyasztható tejtermékkel.
Ha nem telt el ennyi idő, akkor közvetlenül nem fogyasztható tejtermék a burgonyával, de tejet inni a burgonya után szabad.
Ha véletlenül mégis vaj került a burgonyára, a burgonya fogyasztható, a „nat bar nat lehetéra” elve miatt.
113. kérdés:
Főzhetek-e burgonyát tiszta húsosfazékban, amelyet nem használtam az előző 24 órában, ha a burgonyát vajjal akarom megenni?
Válasz:
Nem, kivéve, ha nincs tejes vagy párve fazekad…
Ha azonban a burgonya már elkészült, vajat hozzá lehet adni a feltálalt burgonyához.
(Azonban ajánlatos beszerezni egyet, későbbi használatra).
114. kérdés:
Szabad-e halat és húst együtt fogyasztani?
Válasz:
Nem!
Hal és hús fogyasztása között ajánlott szájat öblíteni és kevés párve ételt enni.
Szombaton – az ebédnél – ezért szoktak egy kis pálinkát inni az előétel gefiltefish és a húsos főétel között.
115. kérdés:
Szabad-e halat főznöm tiszta húsosfazékban?
Válasz:
Igen.
Ám több, mint ajánlott egy külön a hal készítésére használt fazék beszerzése, mert a húsosfazék nem biztos, hogy mindig teljesen tiszta.
116. kérdés:
Halat főztem egy tiszta fazékban, amiben a megelőző 24 órában húst készítettek.
Szabad-e újra felmelegíteni a halat egy párve fazékban, vagy egy olyan tejes fazékban, amit az előtte való 24 órában használtak?
Válasz:
A halat szabad párve fazékban újramelegíteni, és a fazék párve marad, a „nat bar nat lehetéra” elvvel összhangban.
Egy 24 órán belül használt tejes fazékban viszont nem szabad a halat újramelegíteni, kivéve nagyon indokolt esetekben.
Ha azonban ez megtörtént, a fazék és a hal szabadon nem vált tiltottá, ám igyekezzünk megtartani a szigorításokat!
117. kérdés:
Szabad-e halat tejjel együtt enni?
válasz:
A legtöbbek szerint igen. Pl az askenáz zsidók, ám néhányan tilosnak tartják. Sok szefárdi zsidó és a hábád mozgalom tagjai sem esznek halat tejjel.
118. kérdés:
Csípős/fűszeres párve ételt főztem egy tiszta húsosfazékban, amit az előző 24 órában nem használtak.
Megehetem-e a csípős/fűszeres ételt tejtermékekkel?
válasz:
Nem, még akkor sem, ha a csípős/fűszeres étel tejbe esett.
Tejet azonban szabad inni a csípős/fűszeres étel elfogyasztása után.
119. kérdés:
Csípős/fűszeres párve ételt egy tiszta, legalább 24 órája nem használt húsosfazékban főztem.
Kevesebb mint 24 óra elteltével tévedésből tejterméket is készítettem abban a párve fazékban.
Tiltottak-e a fazék és a benne készült tejes étel?
(azaz a csípős továbbviszi-e a tiltást?)
Válasz:
Az étel szabadon fogyasztható, de a fazekat ki kell kóserolni.
120. kérdés:
Éppen zöldség készül egy fazékban, melyet a megelőző 24 órában hús készítésére használtak, és véletlenül egy tejes kanállal keverik meg az ételt, és utána benne hagyják a lábasban.
Mi a zöldség, a fazék és a kanál halahikus állapota?
válasz:
1)
Ha a kanál egy (első edényben lévő) forró tejbe került az előző 24 órában, akkor a zöldség, a fazék és a kanál használata tiltott lesz, hacsak a zöldség térfogata nem éri el a kanál belemerült részének hatvanszorosát.
Ha az étel mennyisége nagyobb, mint a kanál térfogatának 60x-a, akkor ebben az esetben a zöldség, a fazék és a kanál használata megengedett, de szokás a kanalat előbb kikóserolni..
2)
Ha a kanalat nem használták forró tejben a megelőző 24 órában, akkor a zöldség, a fazék és a kanál nem válnak tiltottá.
Szokás azonban a zöldséget egy húsos tányérról elfogyasztani és a kanalat kóserré tenni.
121. kérdés:
Kóser húst készítettem egy fazékban, amelyben az előző 24 órában nem kóser ételt főztek.
A húst később újramelegítettem egy kóser fazékban.
Kóserré kell-e tenni ezt a második edényt?
Válasz:
Igen.
Továbbá mindent, amit a második edényben készítettek.
A hús készítése után eltelt 24 órában, tilos elfogyasztani a „nat bar nat leiszura” miatt.
122. kérdés:
Muszáj-e külön mosogatót használnom tejes eszközök és húsos eszközök mosására?
Válasz:
Nem feltétlenül. Megoldható eggyel is, azonban ha csak egy mosogatód van, a tányérokat külön mosdótálakban (lavor, stb) és szárítókban kell tartani és mindkét esetben kötelező a külön mosogatószivacsok használata.
123. kérdés:
Tévedésből tejes eszközöket és húsos eszközöket ugyanazon mosogatótálba tettem, majd forró vizet tettem rájuk. Szabad-e használni a mosogatót és az eszközöket?
Válasz:
Ha a tányérokon nem volt ételmaradék, akkor azok és a mosogató is használható.
Ha azonban a tányérok koszosak voltak, akkor a mosogatót újra kóserré kell tenni a következő módon:
– várj 24 órát,
– majd önts forrásban levő vizet az egész mosogatóba.
Lehetőség szerint a tányérokat is újra kóserré kell tenni; ha ez nem lehetséges, és nagyon nagy szükség van rájuk, 24 óra elteltével újra használhatod őket, a „Remo” megengedő szabályának értelmében.
Ha a korábban tanult elvek szerint nem lehet kikóserolni azokat (pl porózus anyag), és nincs is szükséged rájuk, akkor egy évig ne használd őket.
Ezek ellenére, ha mosogatószer került a mosogatóba, mielőtt a forrásban levő vizet beleöntötted volna, akkor az ételmaradék íze eltűnhetett a mosogatóból.
Ha a mosogatószer gyengébb (hígabb, stb) volt, a tányérok és a mosogató 24 óra múlva már használhatóak, ha viszont erős mosogatószert használtak, akár azonnal is szabad használni őket.
124. kérdés:
Forró vizet öntöttem egy mosogatótálba, majd tévedésből piszkos húsos és tejes tányérokat raktam bele. Szabad-e használni a mosogatót és a tányérokat?
Válasz:
A mosogatótál, ami már „kli séni” (92-es kérdés), lehűti a belekerült vizet, mielőtt az a tányérokhoz ér. A tányérok és a mosogató ezért használhatóak. Néhányak azonban szigorúbbak ebben a kérdésben, ezért ajánlatos 24 órát várni a tányérok és a mosogató használata előtt.
125. kérdés:
Ha tévedésből piszkos, tejes tányérok kerültek egy üres húsos mosogatóba és forró víz került rájuk, szabad-e használni a mosogatót és a tejes tányérokat?
Válasz:
A tányérok nem tiltottak, a mosogatót azonban kóserré kell tenni: várj 24 órát, majd önts forrásban lévő vizet az egész mosogatóba.
126. kérdés:
Tejes kanalat találtam a húsos kanalak között a fiókban. Mi a teendő?
Válasz:
A legismertebb kérdések egyike 🙂
Vedd ki a tejes kanalat és rakd a helyére; nem szükséges kóserré tenni.
Megjegyzés:
A következő kérdések olyan ételekkel foglalkoznak, amelyek „erős ízűek”, például csípős paprika, hagyma, retek vagy savanyúságok. Ezek az ételek a vallásjog szerint „forrónak” számítanak és sokkal inkább átviszik ízüket, mint a hideg ételek.
Az olyan ételek, melyek nagyon sósak vagy fűszeresek, ugyanebbe a háláhikus kategóriába tartoznak.
A háláhikus problémák elkerülése végett ajánlatos párve kést és alátétet használni az ilyen zöldségek szeleteléséhez.
127. kérdés:
Mi a teendő, ha hagymát húsos késsel vágtak fel?
Válasz:
Ilyenkor a hagyma – egy bizonyos mértékig – húsosnak fog számítani! (Még akkor is, ha a kést az előző 24 órában nem használták).
Mit jelent ez gyakorlatban?
1.
Tejterméket tilos ezzel a hagymával együtt fogyasztani, utána azonban megengedett (lásd: 118-as kérdés).
2.
Ha a hagymát utána tévedésből (vagy tudatlanságból) tejtermékkel együtt megfőzték, akkor mind a hagyma mind a tejes étel tiltott lesz, hacsak a tejtermék térfogata nem éri el a belevágott hagyma, vágás menti ujjnyi vastagságú része méretének hatvanszorosát.
Ebben az esetben mindkét étel fogyasztható.
3.
Ha ez a hagyma darálóba kerül, a daráló utána nem válik húsossá, a `”nat bar nat lehetéra” elve miatt (lásd 110-es kérdés).
De mint korábban írtam mindig ajánlatos azonban párve kést használni az erős ízű zöldségek vágásához, mert néhány rabbi szerint még a daráló is húsossá válik.
128. kérdés:
Hagymát tejes késsel vágtak fel, majd tévedésből csirkelevesbe főzték. Szabad-e megenni a levest?
Válasz:
Igen, de csak akkor, ha a leves térfogata eléri legalább az egész hagyma térfogatának hatvanszorosát. Ebben az esetben a hagyma a levessel együtt is megehető.
129. kérdés:
Mi a teendő akkor, ha egy hagyma akár egyszer is nem kóser késsel lett felvágva?
Válasz:
1) A hagymát tilos elfogyasztani! (Még akkor is, ha a kést nem használták nem kóser ételhez az előző 24 órában).
2) Ha azonban nincs több hagyma és muszáj felhasználni a kérdéseset, egy kóser késsel vágj le legalább egy ujjnyit ott, ahol a nem kóser kés a hagymához ért és a maradék hagyma fogyasztható.
3) Ha egy nem kóser késsel vágott hagymát tévedésből mégis megfőztek kóser ételben, akkor a kóser étel csak abban az esetben fogyasztható el, ha térfogata legalább hatvanszorosa a hagyma vágás mentén levágott darabjának ujjnyi részének. A hagymát azonban el kell távolítani.
130. kérdés:
Nem kóser késsel vágott hagymát tévedésből kóser ételbe főztek. Meg szabad-e enni az ételt?
Válasz:
Igen, de csak abban az esetben, ha a kóser étel térfogata legalább hatvanszorosa a teljes hagymáénak. A hagymát viszont el kell távolítani.
131. kérdés:
Fűszereket daráltak egy tiszta, legalább 24 órája nem használt húsdarálóban. Szabad-e megennem ezeket a fűszereket tejtermékkel?
Válasz:
Nem. Ha pedig a fűszerek tejtermékbe kerülnének, az egész keverék tiltottá válna.
132. kérdés:
Tiszta, nem kóser kanalat (amely az előző 24 órában nem kóser étellel érintkezett) használtak tormához. Meg szabad-e enni a tormát?
Válasz:
Ha a kanalat 24 órán belül eltávolították a tormából, fogyasztható. Egy szigorúbb vélemény azonban tiltja a torma használatát, ha a kanál 18 percél tovább volt benne, (kivéve súlyos anyagi veszteség esetén).
133. kérdés:
Hideg hús került száraz tormába. A húst ezután eltávolították belőle. Húsos-e ekkor a torma?
Válasz:
1) Ha a hús nem maradt 18 percnél tovább a tormában, távolítsd el a torma külső, a hússal érintkező rétegét, ezután a torma fogyasztható tejtermékkel.
2) Ha a hús tovább maradt a tormában, mint 18 perc, akkor az egész torma húsossá vált. (Csak azért volt száraz tormáról szó, mert nem száraz tormából nem lehet húsmaradványokat eltávolítani.)
134. kérdés:
Muszáj-e külön só- és borstartókat tartanom húshoz és tejtermékekhez?
Válasz:
Igen, mert könnyen hús- vagy tejmaradék kerülhet a sóba és a borsba.
Ha só- vagy bors-szórót (törőt, stb) használsz, ajánlott szintén külön darabokat tartani húsokhoz és tejtermékekhez, mert forró leves ízesítésekor könnyen belemehet a leves gőze a szórókba.
135. kérdés:
Ha vasárnap délután pl.
– 13.00-kor befejeztem egy hús elkészítését, és azt eltávolítottam a fazékból.
– 17.00-kor sima vizet forraltam ugyanabban a fazékban.
Hétfőn, délután
– 14.00-kor valaki tévedésből tejterméket főzött a fazékban.
Mi a helyzet a tejtermékkel és a fazékkal?
Válasz:
A tejtermék szabadon fogyasztható, mivel több mint 24 óra telt el a hús készítése óta. A víz forralása ebben az esetben lényegtelen. A fazekat azonban kóserré kell tenni.
Várj kedd délután 14.00 óráig (azaz 24 órát a tejtermék készítésétől számítva), majd tedd kóserré a fazekat egy „kli rison”-ban, egy közvetlen tűzön lévő forró vízban (lásd 92-es kérdés).
136. kérdés:
Ha vasárnap délután
– 13.00-kor befejeztem egy hús elkészítését, és eltávolítottam a fazékból.
– 17.00-kor a fazékban tejet forraltam, majd rögtön
– 18.00-kor vizet forraltam.
Tiltottá vált-e a víz?
Mikor tehetem kóserré a fazekat?
Válasz:
A víz tiltottá vált (nat bar nat leiszura).
Ezért muszáj hétfő délután 18.00-ig várni a fazék kóserré tételével (ekkor telik le 24 óra a víz forralásától számítva).
137. kérdés:
Ha vasárnap délután
– 13.00-kor befejeztem egy hús elkészítését, és eltávolítottam a fazékból.
– 17.00-kor valaki tejet forralt a fazékban.
– Hétfő délután 15.00-kor vizet forraltam a fazékban.
Tiltottá vált-e a víz? Mikor tehetem kóserré a fazekat?
Válasz:
A víz tilossá vált.
Azonban, mivel az éjszaka már elmúlt, már engedékenyebbek lehetünk, ezért a fazék kóserré tehető
hétfő délután 17.00 után (a tej készítése óta eltelt 24 óra miatt).