Egyszer hopp, máskor kopp. Az egyházi 1% megmutatja a “nép hangját”.

Kezdjük összeszedni magunkat a covidból. Ennek fényében kellett 2022 elején nyilatkozni az előző, covidos év adóbevételeiről, és annak 1%-áról.

Sok egyház nyert ezzel, ám néhány veszített. Elkezdett kinyílni egy olló. A zsidó közösségen belül is.
Spoiler jön!!
A zsidó ortodoxia (Emih és MAOIH) leszálló ágban, míg a modern vallásos zsidóság (Mazsihisz és reform) felszálló ágban van.

Most, a Covid után bő 1 évvel látjuk, hogy az on-line világ miképpen érintette az emberek hitét és támogatási kedvét. Kevesebben vagyunk a 3D zsinagógákban. Minjenek szűntek meg, mert sokan egyszerűen leszoktak a zsinagógába járásról, hiszen egy évig elvoltak otthon is, és már ahhoz rendezték be (rendezték át) az életüket.

Sokáig gondoltuk azt, hogy az egyik legerősebb feedback egy közösség vezetői részére, amikor megjelennek az 1+1%-os adatok, ám az elmúlt években megértettük, hogy az egyházaknak adott 1%-os támogatás csak szimbólum és nem jelent semmi mást. Az egyházak nagy része az anyagi forrásaikat közvetlenül a kormánytól szerzi be.
Ki így, ki úgy.

Az egyházak nem ebből élnek meg és már a kormányzat is letett arról a szándékáról, hogy ezen adatok alapján pontozza és osztályozza az egyházakat. Éppen ezért több egyház látványosan visszavett az 1%-os kampányából, mert rájöttek, hogy az többe került, mint maga a befolyt pénz, és semmi gyakorlati haszna nincs. Ám ezzel párhuzamosan más egyházak – ezt kihasználva – ilyen módon is próbálták láthatóságukat megerősíteni, hogy ezeket a számokat akár lobbierőként vagy hatalomfitogtatásként is lobogtassák bármily tárgyaláson.

Idén már 146 egyház tudott harcba indulni az adózók kegyeiért a tavalyi 135-höz képest.
Vicces nevű vicces egyházak. (Hadd ne idézzek…)
11 új egyház jelent meg, ami az egyházak számában 8,5%-os növekedés.
A sajt ugyanakkora, de az egerek száma folyton csak nő… (Vagy csökken?)

Ám a sok beszéd helyett nézzük meg a számokat!
2020-ban 1.396.727 adózó döntött a közösségek mellett és adta oda valakinek az 1%-át,
2021-ban már 1.515.263 adózó.

A kérdés, tovább növekedik-e ez a szám?
IGEN!
2022-BEN 1.613.413 ADÓZÓ (szeptember 14-i állapot)
Ez majd’ 100.000 fős emelkedés, ami 6,6%.

Ez azért is különösen érdekes, mert az alapítványok 1%-os felajánlása érezhetően csökkent. (ERRŐL KÜLÖN CIKKET ÍRTAM!)

Összegszerűségben
2020-ban 7.882.058.300 forintot, míg
2021-ben 8.990.800.233 forintot
2022-ben 10.912.231.241 Ft-t
kaptak az az egyházak együttesen.

1.921.431.008 Ft-tal nőtt az egyházak támogatása.
Ez egy nagyon komoly, 21.37%-os növekedés, azaz az emberek adóalapja brutálisan megnövekedett.

2021-ben 5933,5 Ft volt az adózók átlag 1%-a,
míg 2022-ben MÁR: 6763,5 ft.
Ez 830 Ft/fő emelkedés, ami 14%.
Ne feledjük, hogy az építkezési és lakásvásárlási boom illetve a kezdődő infláció felbolygatta a fizetési piacot!

Most nézzük meg, hogy a zsidó közösségek hogyan is teljesítettek ebben az esztendőben, illetve a belépő új egyházak miként borították fel az eddigi papírformát!

Mindekelőtt nézzük meg a top 11 egyházat!

I) A felajánlók száma szerint: (zárójelben: tavalyi adat)

  1. Magyar Katolikus Egyház: 767.673 (740.326) fő
  2. Magyarországi Református Egyház: 327.621 (309.825) fő
  3. Magyarországi Evangélikus Egyház: 86.598 (82.701) fő
  4. Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közössége: 77.874 (73.890) fő
  5. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség: 51.813 (39.815) fő
  6. Magyarországi Baptista Egyház: 51.704 (43.614) fő
  7. Hit Gyülekezete: 36.995 (37.772) fő
  8. A Tan Kapuja Buddhista Egyház: 29.497 (26.343) fő
  9. Gyémánt Út Buddhista Közösség: 19.632 (16.570) fő
  10. Magyarországi Jehova Tanúi Egyház: 13.845 (13.303) fő
  11. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége: 11.885 (11.158) fő

II) A felajánlott összeg szerint:

  1. Magyar Katolikus Egyház: 5.079.309.758 Ft. (4.303.883.238)
  2. Magyarországi Református Egyház: 2.192.580.173 Ft. (1.816.766.365)
  3. Magyarországi Evangélikus Egyház: 607.349.077 Ft. (508.118.968)
  4. Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közössége: 553.194.773 Ft. (472.065.366)
  5. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség: 454.074.942 Ft (315.344.974)
  6. Magyarországi Baptista Egyház: 369.169.922 Ft. (268.168.636)
  7. A Tan Kapuja Buddhista Egyház: 220.147.587 Ft (176.462.317)
  8. Hit Gyülekezete: 154.265.499 Ft. (136.224.540)
  9. Gyémánt Út Buddhista Közösség: 145.389.370 Ft. (109.190.466)
  10. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége: 109.897.354 Ft. (89.852.939)

Amit itt rögtön látni lehet, hogy Iványi Gábor egyháza (Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) stabilan tartja az 5. helyét, azaz a tavalyi bekerülése és fellendülése nem a véletlen műve volt.
Sőt a támogatói számát 30%-kal (!!!!!!), míg a támogatásának összegét 44%-kal tudta növelni.
A kérdés – örök kérdés marad – , hogy az Iványi Gábor mellé nyíltan beálló és őket anyagilag is támogató Mazsihisz mennyi felajánlót “adott át” eme gesztusának köszönhetően. Bár gyakorlatilag a „vesztett” szó lenne a pontos, de annak negatív konnotációja miatt nem szeretném ezt a kifejezést használni.

Illetve, azt is sejtjük, hogy sok ember, aki sehová sem adta volna az 1%-át, inkább odaadta Gábor közösségének, mintsem a kormány elvegye. Protestegyházzá vált a MET, és a Dankó utcai központja meg az „érzelmi ellenállás” egyik szimbolikus központja.

Szintén rögzítsünk le még egy tényt:
Láthatjuk, hogy egy „húzó névvel”, – pláne ha az hiteles – lehet választást nyerni és lehet kiugró 1%-ot elérni.
Biztos vagyok abban, hogy a 51.000 felajánló döntő többségének fogalma sincs arról, hogy milyen vallási irányzatban hisz Iványi Gábor közössége, ám azt tudják, hogy miben hisz Iványi Gábor. És ez már elég nekik, hogy támogassák őt.
(Remélem ezt olvassák a Mazsihisz és a Bzsh megfelelő tisztségviselői is.)

A következő tény, hogy „Mária országában” számszakilag 77.000 Krisna felajánló van és több mint 50.000, aki különböző buddhista közösségeknek adta az adója 1%-át.
És ha úgy vizsgálom, hogy a lakosság kb. 15%-a adózó, azaz a számokat 6,67-tel fel kell szorozni, hogy megkapjam a 10 milliós lakosságot, akkor kijön az „eredmény”: 510.000 Krisna hívő és 330.000 buddhista van (plusz egyéb kis buddhista egyházak).
Ami persze nem igaz.
Fináli Gábor rabbival pont ma reggel volt egy vitánk erről, hogy melyik a korrekt szám, a 16.000 zsidó vagy a 77.000 krisnás?
Tudjuk, hogy ezek trendek és nem valós számok, de a számok mégis valamit mutatnak, amin mindenkinek el kell gondolkodnia…

Én is nézem a számokat és hozzájuk képest a “zsidó” szám (15.695) olyan kevésnek tűnik…
Ám ha megnézzük, hogy a katolikus egyháznak 2021-ban 767.673 (tavaly: 740.326) fő ajánlotta fel az adója 1%-át, akkor rádöbbenünk, hogy az a 15.695 nem is olyan rossz… (a zsidó egyházak számára felajánlók száma 2%-a katolikus egyház számára felajánlók számával…)
És az összes, egyháznak adó ember (1.613.413 fő) majd’ 1%-a adta az 1%-át valamely zsidó közösségnek!

Nézzük meg az immáron 6 zsidó egyház számait!
(itt meg kell jegyezni, hogy ezek az első – szeptember 14-i – adatok, azaz a számok még valószínűleg nőni fognak…)

I)
Felajánlók a 6 zsidó egyháznak:
2020: 15.607 fő
2021: 14.643 fő
2022: 15.695 fő
Azaz 1052 adózót nyert a 6 zsidó egyház együttesen, ami 7,2%-os növekedés. Látjuk, visszatért a támogatási kedv a zsidó egyházat támogató adózók lelkébe. Már csak az a kérdés, hogy ez az 1000 fő miképpen oszlik meg!

II)
Összes felajánlott összeg az 6 zsidó egyháznak:
2020: 115.706.610 Ft
2021: 112.525.985 Ft
2022: 138.090.601 Ft
Azaz 25.564.616 adóforinttal nőtt a 6 zsidó egyház együttesen támogatása, ami több, mint 20%-os növekedés.

Báruh hásem! (Hál’ Istennek!)

A zsidó közösségek támogatásában a növekvő számok párhuzamosan mennek az országos trenddel! A tavalyi csökkenés után ez nagyon jó hír!

Emlékeztető:
A felajánlók száma 2020-ban:

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége       12.030 fő
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség          2.665 fő
Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesület               372 fő
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség   340 fő
Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyesület           200 fő

A felajánlók száma 2021-ben (végleges adatok)
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége:          11.213 fő
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség:             2.520 fő
Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség:                  400 fő
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség: 332 fő
Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyház:                 245 fő

A felajánlók száma 2022-ben (szeptember 14.)
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége:         11.885 fő
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség:            2.502 fő
Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség:                 459 fő
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség: 333 fő
Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyház:                283 fő
Kőszegi Zsidó Hitközség                                            233 fő

Néhány szubjektív megjegyzés I.:

  • Ami első pillanatban látszik, hogy az EMIH kivételével mindegyik közösség felajánlóinak száma jelentősen nőtt.
  • a Mezei Péter által vezetett „Kőszegi Zsidó Hitközség” repülőrajtot vett.
  • A Mazsihisz támogatottsága 672 fővel nőtt (6% növekedés a tavalyihoz képest),
    az EMIH 18 főt veszített (1% csökkenés a tavalyihoz képest), míg az ortodoxia 1 fővel nőtt
  • A két reform közösség támogatói a tavalyi 645 főről idén 742-re nőttek, (15%-os növekedés a tavalyihoz képest).
  • A reform közösségek együttes támogatóinak a száma lassan a duplája lesz a klasszikus ortodoxiának (MAOIH).
  • Az ortodox közösségek (EMIH + MAOIH) összesített támogatottsága minimálisan, de csökkent tavalyhoz képest, ami meglepő, hiszen minden közösség felszálló trendben van.

Emlékeztető II.
Az adó 1%-ok felajánlása összegszerűségben 2020-ban:
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége                93.190.119 Ft.
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség                   15.744.605 Ft.
Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesület                        2.589.985 Ft.
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség     2.467.588 Ft.
Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyesület                   1.714.313 Ft.

Az adó 1%-ok felajánlása összegszerűségben 2021-ben (végleges adatok!)
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége:              90.497.801 Ft.
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség:                 15.452.254 Ft.
Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség:                      2.785.785 Ft.
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség:   2.336.209 Ft.
Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyház:                     2.148.031 Ft.

Az adó 1%-ok felajánlása összegszerűségben 2022-ben (szeptember 14-i adatok)
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége:              109.897.354 Ft.

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség:                 17.306.608 Ft.
Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség:                      3.666.178 Ft.
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség:   2.585.774 Ft.
Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyház:                     2.529.391 Ft.
Kőszegi Zsidó Hitközség                                                 2.105.296 Ft

Az összegszerűségben ugyanazokat az irányvonalakat látjuk, mint a számszerűségben: emelkedést, ám itt is lesznek kiugró számok!

A 6 zsidó egyház (100%) támogatási aránya a felajánlók (15.695 fő) száma szerint:
Mazsihisz: 75.72% (11.885)
Emih: 15.94% (2.502)
Szim Sálom reform: 2,92% (459)
Autonóm ortodoxia: 2,12% (333)
Bét Orim reform: 1,8% (283)
Kőszeg 1.48% (233)

A 6 zsidó egyház (100%) támogatási aránya az összegszerűség (138.090.601 Ft) szerint:
Mazsihisz: 79.58% (109.897.354.-)
Emih: 12.53% (17.306.608.-)
Szim Sálom reform: 2,65% (3.666.178.-)
Autonóm ortodoxia: 1,87% (2.585.774.-)
Bét Orim reform: 1,83% (2.529.391.-)
Kőszeg: 1.52% (2.105.296.-)

Nézzük meg a növekedési arányt!
Számomra fontos kérdések voltak:
1) A Mazsihisz vissza tudja-e szerezni a tavaly elvesztett támogatóit?
A válasz: részben igen.
2018: 8.299 fő
2019: 11.072 fő (33%-os emelkedés)
2020: 12.030 fő (8%-os emelkedés)
2021: 11.213 fő (7%-os csökkenés)
2022: 11.885 fő (6%-os emelkedés)

2) Az Emih vissza tud-e állni emelkedő pályára?
A válasz: kategorikus nem.
2018: 2.060 fő
2019: 2.859 fő (39%-os emelkedés)
2020: 2.656 fő (7%-os csökkenés)
2021: 2.520 fő (5%-os csökkenés)
2022: 2.502 fő (1%-os csökkenés)

3) Hogy szerepel a két reformszervezet?
A válasz: száguld.
2020: 572 fő
2021: 645 fő (11%-os emelkedés)
2022: 742 fő (15%-os emelkedés)

Néhány szubjektív megjegyzés II.:

  • A Szim Sálom reformközösség immáron harmadik éve stabilan több támogatóval bír, mint a klasszikus magyar (autonóm) ortodoxia, és most már a Bét Orim is az ortodoxia nyakában liheg (333-283). A felajánlások összegszerűségében már a hibahatárhoz közeledő 56.383 Ft. a különbség.
  • Nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy ez a Ortodoxia-Bét Orim olló még inkább össze fog záródni, mivel a függetlenségét és egyediségét teljesen elveszítő ortodoxia egyre kevesebb támogatóval fog bírni, hiszen az új elnök – nemes egyszerűséggel – napról-napra kormányozza az ortodoxia hajóját az EMIH kikötője felé.
  • Mindeközben tavaly óta dr. Vári György rabbi által vezetett Bét Orim lelkesedéssel járja a saját útját, és látjuk Iványi Gábor személyét, hogy egy karizmatikus vezető mögé beállnak a támogatók.
  • Tudjuk, Vári Gyuri nem Iványi Gábor (és Iványi Gábor nem Vári Gyuri), ám ő is, a saját buborékjában megkérdőjelezhetetlen autoritás, olyannyira, hogy immáron kétnyelvű on line dvár tórával oktatja a követőit.
  • Hasonló módon, a nyugati határszélen Mezei Péter munkáját dicséri a közösségét támogató több, mint 200 ember.

De térjünk vissza a számokra és tegyük fel bátran a kérdéseket!

  • Hová tűnnek az Emih támogatói?
  • Meddig emelkedhet a két reform szervezet?

Megmondom őszintén, számomra az Emih felajánlóinak bármilyen csökkenése vagy növekedése teljesen érthető.
Mivel tény, hogy Magyarországon nincs 2.500 lubavicsi haszid hívő (amiképpen nincs 70.000 Krisna hívő se), így ez a 20 fő (vagy akár 100 fő) csökkenés lecsapódhatott bárhol, ugyanígy egy 100 fős növekedés is beléphet, a Hit gyülekezetétől kezdve a Mazsihiszon át egészen a katolikus egyházig, amiképpen a támogatók is a szélrózsa minden irányából jöttek össze, így arra is szálltak széjjel. Projekt alapon nehéz egyházat működtetni. (Értem ez alatt, hogy az állandó kötődés és eggyé válás élményét nehéz átélni egy haszid közösséggel, ám jót lehet enni egy sóletfesztiválon, vagy el lehet olvasni az ingyen küldött reklámújságot a rebbe szavával. (Ja és utána a többség nagy ívben dobja ki a szemetesbe.))

Másik oldalról, amikor az én szerény buborékomban szóba került az Emih, kevés olyan emberrel találkoztam, aki lelkesen támogatta volna az EMIH bárminemű kormányközeli aktivitását. Az ingyen átvett ingatlanokat, az irreális 8.000.000.000 forintos egyetemi támogatását. Minek ide az a zsebpénz mértékű és értékű 17 milla? Csak azért, hogy a listán fent legyen.

Így az Emih számára 1%-ot felajánlók motivációjának kutatása szakemberek feladatává vált, mert én csak megérzésekből és tapasztalásból dolgozom, nem pedig kifinomult elemzési technikákkal.

A reform egyházak támogatásának növekedése érdekesebb kérdés, mert sokkal öntudatosabb bázisa van a zsidóság eme szegmensének.
Véleményem szerint tavaly sok zsidó ember kezdte el támogatni Iványi Gábor közösségét, tették ezt leginkább szolidaritásból, humanizmusból és együttérzésből. A támogatók leginkább az urbánus, liberális közösségből kerültek ki, ezzel is gyöngítve a reform és a neológ zsidó közösség számarányát. Ám ebben az esztendőben – mindezek ellenére – mindhárom közösség igencsak erős pozitív fordulatot élt át.

A Mazsihisz túlélte a 2020-2021-es karaktergyilkos időszakot, amikor Heisler Andrásról, Horváth Jocóról, Deutsch Péterről, Szlukovinyi Petiről, Mezei Péterről (Kőszeg) és személyemről (és még tucatnyi emberről) több száz írás jelent meg, aminek csakis egy célja volt, hogy a Mazsihisz vezetőségét teljesen diszkvalifikálja és minket nevetségessé, elfogadhatatlanná tegyen a zsidó közösség és az kormányzat szemében.

Az ügyek jelentős része ma már bírósági szakban van rágalmazás és egyéb bűncselekmények miatt.

Én hiszek abban, hogy az elmúlt időszak, a Rumbach zsinagóga, a Szeretetkórház bővítése pozitív kommunikációja újból megmutatja a honi zsidóságnak, hogy a Mazsihisz az a szervezet, amelyik a legtöbbet teheti és a legtöbbet teszi a zsidóságért, és mindezt úgy cselekszi meg, hogy közben nem tereli el a magyar zsidó közösséget a politika által kijelölt útra.

Tényként kell kezelni, hogy a Mazsihisz folyamatosan és megkérdőjelezhetetlenül vezető szerepet játszik az 1 % felajánlás kapcsán a zsidó hitközségek között.
Pláne, ha hozzá vesszük a Mazsihiszben társult tagsággal bíró két reform közösséget és a kőszegi zsidó hitközséget, akkor majd’ 83%-os lefedettséggel bírnak a modern vallásos zsidó mozgalmak a honi zsidó palettán.

Szintén adatok támasztják alá a tényt, hogy a Mazsihisznek évek óta folyamatosan sikerül(t) a fiatalok (fiatal zsidó családok) megszólítása, hiszen az új adózók megjelenése és csatlakozása ezt jelenti.

Így kijelenthető, hogy a Mazsihisz az a dinamikusan növekvő zsidó egyház, amelyiknek nincs érdemi kihívója, ám hogy ez megmaradjon, a közös építő munka elengedhetetlen.

Évek óta ismétlem önmagam:
A Mazsihiszben minden potenciál meglenne, hogy a számok is megmutassák a társadalomban betöltött valód erejét, ám az az időnként felbukkanó fránya belső békétlenség nem engedi úgy fejlődni a szervezetet, ahogy az képes lenne.

És még valami…
Erről az akadályozó tényezőről eddig keveset írtam, de előbb-utóbb szembe kell vele nézni: az évtizedek óta változatlan vezetési struktúra, ami a demokrácia és a parlamentáris rendszer valami furcsa öszvér – szerintem ma már életképtelen – gyermeke. Azaz demokratikus is és mégsem. Parlamentáris és mégsem.
Amíg a Bzsh és a Mazsihisz közgyűlésbeli szavazati arányok még mindig a 2000-es évek arányaiban vannak szétosztva, addig nem kaphatnak valós szerepet azok a lelkes zsidó emberek, akik emiatt a torz rendszer miatt kiszorulnak a véleménynyilvánításból, és így önmegvalósításuk végett elmennek más zsidó közösségekbe.

Addig nem lehet fejlődés a Bzsh-ban, ameddig a szervezet közgyűlésébe olyan közösségek delegálják a közgyűlés összlétszámának 60-70%-át, amelyek napjainkra már a megfelelő számú küldöttet is képtelenek előteremteni. Vannak olyan zsinagógai körzetek, amelyek egyenként a teljes közgyűlés akár 10-15%-át is adják és van olyan zsinagógai körzet, amely – kis túlzással – már a titkárnőt küldi be a közgyűlésbe, hogy a saját kvótáját kitöltse, ahelyett, hogy azt a helyet átadná olyan személynek, aki tudásával és lelkesedésével képes lenne segíteni a közösség életét.

Így – az igen magas átlagéletkorú közgyűlés – sokszor szavazógéppé silányul. Oszt’ jónapot.
A fentebbi ténynek szerves következménye, hogy amikor a modern vallásos zsidó közösség szellemi és anyagi elitje találkozik ezzel a színvonallal, inkább úgy dönt, hogy távol marad a budapesti neológ zsidóság döntéshozó testületeitől, mert sem ideje, sem idege nincs hosszú órákat hallgatni a semmit. Majd szembesülni azzal, hogy az ő építő véleményét egyszerűen lesöpöri az asztalról a többség.

Ám a fejlődéshez, a személyi és strukturális változásokon felül kell még valami, amire már nagyon régen várunk, hogy végre definiáljuk, mi is a neológ mozgalom elsődleges feladata!

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk, nézzük meg, hogy mi volt a kialakulásának az oka!
Ami nem volt más, mint alapítani egy közösséget, amelyik minél szélesebbre nyitotta a kapuit a zsidóságukat nem ortodox módon megélő testvéreik felé. Pontosan ebben rejlett a neológ mozgalom 19. századi megszületése és sikere.
Ha ez nincs meg, akkor a mozgalom elveszíti célját és ezért okafogyottá válik a létezése.
Éppen ezért – napjainkban – elkerülhetetlen a vallási és a világi vezetés tökéletes és alázattal teli együttműködése és munkavégzése.

A szervezet választott vezetőinek és munkavállalóinak minden erejükkel (!) és közösen (!) azon kell dolgozniuk, hogy a neológiában mindenki otthon érezze magát.
Akár a Mazsihiszben, a Bzshban vagy bármelyik zsinagógai közösségben.

Az elmúlt esztendőkben több konstruktív vita zajlott le abban a kérdésben, hogy a neológia vajon egy monolit szervezet-e vagy sem?
Lehet-e adni egy kötelező útirányt, mint az ortodoxiában, amelyik egy rabbi- és háláhá-centrikus ortodox közösség?
Én hiszek abban, hogy a neológia ereje mindig is a pluralitásában volt, ám itt meg kell jegyezni, hogy ez a gyengéje is.

A Bzsh és a Mazsihisz önálló döntési jogkörrel bíró “zsinagógai közösségek” közössége (sic!). Minden közösségeknek van választott vezetése, elnöke és rabbija. Ezen közösségek önálló entitások, így a budapesti zsinagógák között van, amelyik inkább a reform közösségek irányába indul el, vannak centristák és vannak modern ortodox közösségek is.

Ám az egységes irányvonal hiánya magában hordozhatja a gyengülést és a konfliktust is, ezért kell kialakítani olyan pontokat, ahová mindenki odaférhet. Hinni kell abban, hogy a „zsidóság” egy vallási és világnézeti horizont gyűjtőneve, amiben az a közös, hogy akik benne élnek – öntudatos zsidónak tartják magukat.

Ha a Mazsihisz (Bzsh) sikeres akar lenni, akkor szolgáltatnia kell, hogy a világi emberek számára is vonzó legyen a gyakorló zsidóság és az Istenhit.
Ha ezt hitelesen teszi, akkor az emberek megbíznak majd benne.

Ilyen munkával lehet és kell megcáfolni azokat a karaktergyilkos próbálkozásokat, amelyekkel nem oly’ rég néhány „zsidó” „sajtóorgánum” a neológiát és a neológ zsidót szitokszóvá próbálta silányítani.

5783. esztendő köszönt ránk.
Én nagyon hiszek abban, hogy ez az esztendő az emelkedés esztendeje lesz. Olyan zsidó projektek fognak megszületni, amelyek az összzsidó érdeket szolgálják, mindenki örömére, a 3 évezredes történelem tiszteletére és az Egyisten megismerésére.

Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.