1% Adóparadicsom, 1% egyházparadicsom, 1% vírusparadicsom?

Itt a szeptember… Azaz megjelentek az 1%+1%-os adatok…
A 2020-2021-as „covid év” után természetes a kérdés: a járvány csapása és az on-line világ átalakulása miképpen érintette az emberek hitét és támogatási kedvét.

Az elmúlt években megértettük, hogy az egyházaknak adott 1%-os támogatás csak szimbólum és nem jelent semmi mást. Az egyházak nem ebből élnek meg és már a kormányzat is letett arról a szándékáról, hogy ezen adatok alapján pontozza és osztályozza az egyházakat. Éppen ezért több egyház látványosan visszavett az 1%-os kampányából, mert rájöttek, hogy az többe került, mint maga a befolyt pénz, és semmi gyakorlati haszna nincs. Ám más egyházak ezt kihasználva ilyen módon is próbálták láthatóságukat megerősíteni, hogy ezeket a számokat akár lobbierőként vagy hatalomfitogtatás képpen is lobogtatni bármily tárgyaláson.

Arra most nincs kapacitásom, hogy megnézzem melyik egyházaknak milyen átlagjövedelmű emberek ajánlották fel a támogatásukat (pedig csak 135 osztás lenne az egész), de ha ezt megcsinálnám, akkor rögtön látható lenne, hogy mely csoportokat lehet megszólítani egy egyszerű kampánnyal, ha bármelyik egyház szeretne kiugróbb eredményeket elérni.

Idén már 135 egyház tudott harcba indulni az adózók kegyeiért a tavalyi 114-hez képest. Vicces nevű vicces egyházak.
21 új egyház jelent meg, ami az egyházak számában 18,4%-os növekedés.
A sajt ugyanakkora, de az egerek száma folyton csak nő…

Ám a sok beszéd helyett nézzük meg a számokat!
2020-ban 1.396.727 adózó döntött a közösségek mellett és adta oda valakinek az 1%-át, 2021-ban már 1.515.263 (szeptember 9-i állapot).
Ez 118.536 fős emelkedés, ami 8,5%.

Összegszerűségben 2020-ban 7.882.058.300 forintot, míg 2021-ben 8.990.800.233 forintot kaptak az egyházak együttesen.
Ez 1.108.741.933.- forintos összegszerű növekedés, ami 14%-os emelkedést jelent.
Azaz az egyházi növekedés számát nem követte a bevételek növekedése. Ez nem jó jel. Bár ilyenkor a nagy egyházak járnak jobban…

Egy gyors osztás után azt tapasztaljuk, hogy a covid év alatt, az egy főre vetített 1%-os befizetés, azaz maga az emberek fizetése nőtt!
2020-ban 5643,2 Ft volt az adózók átlag 1%-a, míg 2021-ben 5933,5 Ft.
Ez 290 forintos/fő emelkedés, ami 5,14%-os emelkedés.
Infláció rulez…
(Bár itt se feledjük, hogy az építkezési boom felbolygatta a fizetési piacot…)

Most nézzük meg, hogy a zsidó közösségek hogyan is teljesítettek ebben az esztendőben, illetve a belépő új egyházak miként borították fel az eddigi papírformát!

Mindekelőtt nézzük meg a top 11 egyházat!

I) A felajánlók száma szerint:

  1. Magyar Katolikus Egyház: 740.326 fő
  2. Magyarországi Református Egyház: 309.825 fő
  3. Magyarországi Evangélikus Egyház: 82.701 fő
  4. Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közössége: 73.890 fő
  5. Magyarországi Baptista Egyház: 43 614 fő
  6. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség: 39.815 fő
  7. Hit Gyülekezete: 37.772 fő
  8. A Tan Kapuja Buddhista Egyház: 26.343 fő
  9. Gyémánt Út Buddhista Közösség: 16.570 fő
  10. Magyarországi Jehova Tanúi Egyház: 13.303 fő
  11. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége: 11.158 fő

II) A felajánlott összeg szerint:

  1. Magyar Katolikus Egyház: 4.303.883.238 Ft.
  2. Magyarországi Református Egyház: 1.816.766.365 Ft.
  3. Magyarországi Evangélikus Egyház: 508.118.968 Ft.
  4. Magyarországi Krisna-Tudatú Hívők Közössége: 472.065.366 Ft.
  5. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség: 315.344.974 Ft.
  6. Magyarországi Baptista Egyház: 268.168.636 Ft.
  7. A Tan Kapuja Buddhista Egyház: 176.462.317 Ft.
  8. Hit Gyülekezete: 136.224.540 Ft.
  9. Gyémánt Út Buddhista Közösség: 109.190.466 Ft.
  10. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége: 89.852.939 Ft.
  11. Erdélyi Gyülekezet: 59.751.839 Ft.

Amit itt rögtön látni lehet, hogy Iványi Gábor egyháza (Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) rögtön a felajánlók száma szerint a 6. helyen, míg összegszerűségben az 5. helyen indította az első „legális” évét.

A kérdés – örök kérdés marad – , hogy a Iványi Gábor mellé nyíltan beálló és őket anyagilag is támogató Mazsihisz mennyi felajánlót „adott át” eme gesztusának köszönhetően. Bár gyakorlatilag a „vesztett” szó lenne a pontos, de annak negatív konnotációja miatt nem szeretném ezt a kifejezést használni.

Szintén rögzítsük le még egy tényt:
Láthatjuk, hogy egy „húzó névvel”, – pláne ha az hiteles – lehet választást nyerni és lehet kiugró 1%-ot elérni.
Biztos vagyok abban, hogy a 40.000 felajánló döntő többségének fogalma sincs arról, hogy milyen vallási irányzatban is hisz Iványi Gábor közössége, ám azt tudják, hogy miben hisz Iványi Gábor. És ez már elég nekik, hogy támogassák őt.
(Remélem ezt olvassák a Mazsihisz és a Bzsh megfelelő tisztségviselői is.)

A harmadik tény, hogy mindig mosolyogva nézem ezt a listát, amikor azt látom, hogy számszakilag 73.000 Krisna felajánló van és több mint 50.000 buddhista. És ha úgy vizsgálom, hogy a lakosság kb. 15%-a adózó, azaz a számokat 6,67-el fel kell szorozni, hogy megkapjam a 10 milliós lakosságot, akkor kijön az „eredmény”: fél millió Krisna hívő és 330.000 buddhista van (plusz egyéb kis buddhista egyházak).
Ami persze nem teljesen igaz, és tudjuk hogy ezek trendek és nem valós számok, de a számok mégis valamit mutatnak, amin mindenkinek el kell gondolkodnia…

Én is nézem a számokat és hozzájuk képest a „zsidó” szám (14.643) olyan kevésnek tűnik…
Ám ha megnézzük, hogy a katolikus egyháznak 2020-ben 712.321 fő, míg 2021-ban 740.326 fő ajánlotta fel az adója 1%-át, akkor rádöbbenünk, hogy az a 14.643 nem is olyan rossz…(az ő 2%-uk)
És az összes, egyháznak adó ember (1.515.263 fő) majd’ 1%-a adta az 1%-át valamely zsidó közösségnek!
És igy már picit jobban mosolygunk! Hiszen ez meg egy csodás arány, még akkor is, ha idén az adózók száma nőtt, és a zsidó adózóknak adott 1% árnyalatnyit csökkent.

(A cikk megjelenése után pár órával kaptam egy magánlevelet, ami ad egy értelmezést a fentebbi kérdésemre. Ezt írja egy olvasóm:)
Mindig felajánlottam egyházi 1%-ot, én is nekik (Krisnásoknak) ajánlottam és megvolt rá az okom.
Azelőtt vallástalan voltam és kifejezetten irritáltak az egyházak, természetesen egyházként a katolikus egyházat láttam magam előtt negatív példaként, és emiatt a többiről sem gondoltam túl jókat. Ezért évekig csak a civil felajánlásomat tettem meg.
A zsidók mindig is szimpatikusak voltak, de élt bennem egy sztereotípia, hogy ők úgyis tehetősek és megoldják maguknak, a Mazsihisznek pedig ezért nem ajánlottam fel.
Viszont nagyon zavart, hogy az egyháznak bent hagyott 1% meg lenyúlható ajándék marad a Fidesz köreinek. Megkérdeztem egy tök okos barátnőmet, hogy ő mit tenne a helyemben. Kiderült, hogy ő ugyanilyen megfontolásból a krisnásoknak ajánlja fel mindig, mondván, elvannak magukban, nem agitálnak, nem erőltetnek ideológiát, kapirgálnak és ingyen ebédet osztogatnak, szóval olyan rossz helyre nem mehet a pénz. Hogy ez így volt-e valóban, azt persze nem tudhattam, de jobb híján onnantól ők kapták az én felajánlásomat is.”

De ne fussunk előre, hanem most nézzük meg az 5 zsidó egyház számait!
(itt meg kell jegyezni, hogy ezek az első (szeptember 9-i) adatok, azaz a számok még valószínűleg nőni fognak…)

I)
Felajánlók az 5 zsidó egyháznak
2020: 15.607 fő
2021: 14.643 fő
Azaz 964 adózót veszített az 5 zsidó egyház együttesen, ami 6,18%-os csökkenés.

II)
Felajánlott összeg az 5 zsidó egyháznak:
2020: 115.706.610 Ft
2021: 112.525.985 Ft
Azaz 3.180.625 adóforintot veszített az 5 zsidó egyház együttesen, ami 2,75%-os csökkenés.

Ajvé…
A zsidó közösségek csökkenő számai szembe mennek az országos trenddel!
Már maga a tény megállapítása is szomorú.

Emlékeztető: a felajánlók száma tavaly (2020):
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége                   12 030
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség                        2 665
Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesület                                372
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség             340
Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyesület                            200

A FELAJÁNLÓK SZÁMA IDÉN: 2021:
MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE:               11 158
EGYSÉGES MAGYARORSZÁGI IZRAELITA HITKÖZSÉG:                  2 513
SZIM SALOM PROGRESSZÍV ZSIDÓ HITKÖZSÉG:                                397
MAGYARORSZÁGI AUTONÓM ORTHODOX IZRAELITA HITKÖZSÉG: 331
BÉT ORIM REFORM ZSIDÓ HITKÖZSÉG EGYHÁZ:                               244

Ami első pillanatban látszik, hogy a 3 konzervatív közösség felajánlóinak száma jelentősen csökkent, míg a 2 reform közösségnek felajánlók száma nőtt

A Mazsihisz 872 főt (7,25% csökkenés a tavalyihoz képest),
az EMIH 152 főt (5,7% csökkenés a tavalyihoz képest), míg
az ortodoxia 9 főt (2,65% csökkenés a tavalyihoz képest) veszített
A két reform közösség támogatói a tavalyi 572 főről idén 641-re nőttek, (12,1%-os növekedés a tavalyihoz képest).

Persze lehet azt mondani, hogy egy másfél milliós adományozói körben egy 25 főnyi növekedés (Szim Sálom) vagy a 9 fő csökkenés (Ortodoxia) nem jelentős, még akkor is, hogy ha ezeknél a számoknál ez komoly %-ot is jelenthet, mint például a Bét Orim 44 fős növekedése, 200 főről indulva 22%-os növekedést mutat!

Emlékeztető: az adó 1%-ok felajánlása összegszerűségben tavaly (2020):
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége                        93 190 119
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség                           15 744 605
Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesület                                  2 589 985
Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség               2 467 588
Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyesület                              1 714 313

AZ ADÓ 1%-OK FELAJÁNLÁSA ÖSSZEGSZERŰSÉGBEN IDÉN (2021)
MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE      89 852 939
EGYSÉGES MAGYARORSZÁGI IZRAELITA HITKÖZSÉG         15 432 530
SZIM SALOM PROGRESSZÍV ZSIDÓ HITKÖZSÉG                     2 761 751
MAGYARORSZÁGI AUTONÓM ORTHODOX IZRAELITA HTK     2 330 752
BÉT ORIM REFORM ZSIDÓ HITKÖZSÉG EGYHÁZ                     2 148 013

Az összegszerűségben ugyanazokat az irányvonalakat látjuk, mint a számszerűségben.
Bár itt is ki kell emelni a Bét Orim 433.700.- Ft-os emelkedését, ami 25,3%-os növekedés.

Az 5 zsidó egyház (100%) támogatási aránya a felajánlók (14.643 fő) száma szerint:
Mazsihisz: 76.2% (11.158)
Emih: 17.16% (2.513)
Szim Sálom reform: 2,71% (397)
Autonóm ortodoxia: 2,26% (331)
Bét Orim reform: 1,67% (244)

Az 5 zsidó egyház (100%) támogatási aránya az összegszerűség (112.525.985.- ft) szerint:
Mazsihisz: 79.85% (89 852 939.-)
Emih: 13.71% (15 432 530.-)
Szim Sálom reform: 2,45% (2 761 751.-)
Autonóm ortodoxia: 2,07% (2 330 752.-)
Bét Orim reform: 1,91% (2 148 013.-)

Nézzük meg a növekedési arányt!
Számomra fontos kérdések voltak:
1) A Mazsihisz tudja-e tartani a tavalyi az évek óta tartó növekedését?
A válasz nem.
2018: 8.299 fő
2019: 11.072 fő
2020: 12.030 fő
2021: 11.158 fő

2) Az Emih vissza tud-e állni emelkedő pályára?
A válasz: nem.
2018: 2.060 fő
2019: 2.859 fő
2020: 2.656 fő
2021: 2.513 fő

3) Hogy szerepel a két reformszervezet?
A válasz: száguld.
2020: 572 fő
2021: 641 fő

A Szim Sálom reformközösség már második éve stabilan több támogatóval bír, mint a klasszikus magyar (autonóm) ortodoxia, és most már a Bét Orim is az ortodoxia nyakában liheg (331-244)
Nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy ez a Ortodoxia-Bét Orim olló még inkább össze fog húzódni, mivel a függetlenségét és egyediségét teljesen elveszítő ortodoxia egyre kevesebb támogatóval fog bírni, hiszen az új elnök – nemes egyszerűséggel – belekormányozza az ortodoxia hajóját az EMIH kikötőjébe.
(Lásd Vörösmarty utcai ortodox zsinagóga teljes átadása (hivatalosan: használatra ajánlotta fel) az EMIH-nek, amelyik idéntől EMIH logó alatt, lubavicsi rabbival tart hétvégi programokat).

Mindeközben tavaly óta dr. Vári György rabbijelölt által vezetett Bét Orim lelkesedéssel és biztonsággal járja a saját útját, és látjuk Iványi Gábor személyét, hogy egy karizmatikus és hiteles vezető mögé beállnak a támogatók.
Tudjuk, Vári Gyuri nem Iványi Gábor, ám ő is, a saját buborékjában megkérdőjelezhetetlen autoritás.

De térjünk vissza saját magunkra és tegyük fel bátran a kínzó kérdést!
1) Hová tűnt az a 872 fő, aki tavaly még a Mazsihisznek adta az 1%-át, és idén már nem?
2) És hová tűnt az a 152 fő, aki tavaly még az Emihnek adta az 1%-át, és idén már nem?

Kezdem a másodikkal!
Megmondom őszintén, számomra az Emih felajánlóinak bármilyen csökkenése vagy növekedése teljesen érthető.
Kezeljük száraz tényként, hogy Magyarországon nincs 2500 lubavicsi haszid hívő (amiképpen nincs 70.000 Krisna hívő se), így ez a 152 fő csökkenés lecsapódhatott bárhol, a Hit gyülekezetétől kezdve a Mazsihiszon át egészen a katolikus egyházig, amiképpen a támogatók is a szélrózsa minden irányából jöttek össze, így arra is szálltak széjjel.
Amikor az én szerény buborékomban szóba került az Emih, nem nagyon találkoztam olyan emberrel, aki lelkesen támogatta volna a Puskás Stadion megáldását, irredenta emlékmű újraavatásán való aktív részvételt, és azon komcsizós beszéd elmondását, vagy az állami milliárdok kiszivattyúzását patyomkin projektekre.
Így az Emih számára 1%-ot felajánlók motivációjának kutatása szakemberek feladatává vált, mert én csak megérzésekből és tapasztalásból dolgozom, nem pedig kifinomult elemzési technikákkal.

A Mazsihisz támogatásának csökkenése érdekesebb kérdés, mert sokkal öntudatosabb bázisa van a zsidóság eme szegmensének.
Véleményem szerint a távozók nagy részben – szolidaritásból – ott vannak Iványi Gábor 40.000-es közösségében, másrészt a reform közösségek egyre növekvő táborát is gyarapíthatják.
Ám miért „álltak át” oda?
Amikor a csökkenésről beszélünk, ne feledjük el, hogy 2020-2021 nem volt egy felívelő szakasza a Mazsihisz „brand”-nek.
Tucatnyi lejárató cikk jelent meg a Mazsihiszről, néhol névtelenül, néhol Róna Tamás nevével fémjelezve.
Heisler Andrásról, Horváth Jocóról, Deutsch Péterről, Szlukovinyi Petiről, személyemről (és még tucatnyi emberről) több száz írás jelent meg, aminek csakis egy célja volt, hogy a Mazsihisz vezetőségét teljesen diszkvalifikálja és minket nevetségessé, elfogadhatatlanná tegyen a zsidó közösség és az kormányzat szemében.

Bár az ügyek jelentős része ma már bírósági szakban van rágalmazás és egyéb bűncselekmények miatt, ám az adóbevallás időszaka az pont arra az idősávra esett, amikor ez a szőnyegbombázás zajlott.
Érthetően ez sem tett jót a Mazsihisz image-nak.

Én hiszek abban, hogy az elmúlt időszak, a Rumbach zsinagóga, a Szeretetkórház bővítése vagy akár a pápalátogatás pozitív kommunikációja tudta ellensúlyozni azt a borzasztó esztendőt, így magát a közösséget és a közösség vezetőit (beleértve engem is) teljes mértékben rehabilitálták minden ember szemében.

Mindezen megingás ellenére tényként kell kezelni, hogy a Mazsihisz folyamatosan és megkérdőjelezhetetlenül vezető szerepet játszik az 1 % felajánlás kapcsán a zsidó hitközségek között.
Pláne, ha hozzá vesszük a Mazsihiszben társult tagsággal bíró két reform közösséget, akkor majd’ 85%-os lefedettséggel bírnak a modern vallásos zsidó mozgalmak a honi zsidó palettán.

Szintén adatok támasztják alá a tényt, hogy a Mazsihisznek évek óta folyamatosan sikerül(t) a fiatalok (fiatal zsidó családok) megszólítása, így kijelenthető, hogy a Mazsihisz az a dinamikusan növekvő zsidó egyház, amelyiknek nincs érdemi kihívója, ám hogy ez megmaradjon, a közös építő munka elengedhetetlen.

Évek óta ismétlem magam:
A Mazsihiszben minden potenciál meglenne, hogy a számok is megmutassák a társadalomban betöltött valód erejét, ám az a fránya belső békétlenség nem engedi úgy fejlődni a szervezetet, ahogy az képes lenne.

És még valami…
erről az akadályozó tényezőről eddig keveset írtam, de előbb-utóbb szembe kell vele nézni: az évtizedek óta változatlan vezetési struktúra, ami a demokrácia és a parlamentáris rendszer valami furcsa öszvér – szerintem ma már életképtelen – gyermeke.
Amíg a közgyűlésbeli szavazati arányok még mindig a 2000-es évek arányaiban vannak szétosztva, addig nem kaphatnak valós szerepet azok a lelkes zsidó emberek, akik emiatt a torz rendszer miatt kiszorulnak a véleménynyilvánításból, és így önmegvalósításuk végett elmennek más zsidó közösségekbe.

Addig nem lehet fejlődés a Bzsh-ban, ameddig a szervezet közgyűlésébe olyan közösségek delegálják a közgyűlés összlétszámának 60-70%-át (körzetenként akár a teljes közgyűlés 10-15%-át!!), amelyek napjainkra már a megfelelő számú küldöttet is képtelenek előteremteni. Van olyan zsinagógai körzet, amely – kis túlzással – már a titkárnőt küldi be a közgyűlésbe, hogy a saját kvótáját kitöltse, ahelyett, hogy azt a helyet átadná olyan személynek, aki tudásával és lelkesedésével képes lenne segíteni a közösség életét.
Így, – az igen magas átlagéletkorú közgyűlés – sokszor szavazógéppé silányul. Oszt’ jónapot.
A fentebbi ténynek szerves következménye, hogy amikor a modern vallásos zsidó közösség szellemi és anyagi elitje találkozik azzal a színvonallal inkább úgy dönt, hogy távol marad a budapesti neológ zsidó zsidóság döntéshozó testületeitől, mert sem ideje, sem idege nincs hosszú órákat hallgatni a semmit, és hogy az ő építő véleményét egyszerűen lesöpörjék az asztalról.

Ám a fejlődéshez, a személyi és strukturális változásokon felül kell még valami, amire már nagyon régen várunk, hogy végre definiáljuk, mi is a neológ mozgalom elsődleges feladata!

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk, nézzük meg, hogy mi volt a kialakulásának az oka!
Ami nem volt más, mint hogy alapítani egy közösséget, amelyik minél szélesebbre nyitotta a kapuit a zsidóságukat nem ortodox módon megélő testvéreik felé. Pontosan ebben rejlett a neológ mozgalom 19. századi megszületése és sikere.
Ha ez nincs meg, akkor a mozgalom elveszíti célját és ezért okafogyottá válik a létezése.
Éppen ezért – napjainkban – elkerülhetetlen a vallási és a világi vezetés tökéletes és alázattal teli együttműködése és munkavégzése.

A szervezet választott vezetőinek és munkavállalóinak minden erejükkel (!) és közösen (!) azon kell dolgozniuk, hogy a neológiában mindenki otthon érezze magát.
Akár a Mazsihiszben, a Bzshban vagy bármelyik zsinagógai közösségben.

Az elmúlt esztendőkben több konstruktív vita zajlott le abban a kérdésben, hogy a neológia vajon egy monolit szervezet-e vagy sem?
Lehet-e adni egy kötelező útirányt, mint az Emihben, amelyik egy rabbi- és háláhá-centrikus ortodox közösség?
Én hiszek abban, hogy a neológia ereje mindig is a pluralitásában volt, ám itt meg kell jegyezni, hogy ez a gyengéje is.

A Bzsh és a Mazsihisz önálló döntési jogkörrel bíró zsinagógai közösségek közössége. Minden közösségeknek van választott vezetése, elnöke és rabbija. Ezen közösségek önálló entitások, így a budapesti zsinagógák között van, amelyik inkább a reform közösségek irányába indul el, vannak centristák és vannak modern ortodox közösségek is.
Ám az egységes irányvonal hiánya magában hordozhatja a gyengülést és a konfliktust is, ezért kell kialakítani olyan pontokat, ahová mindenki odaférhet. Hinni kell abban, hogy a „zsidóság” egy vallási és világnézeti horizont gyűjtőneve, amiben az a közös, hogy akik benne élnek – öntudatos zsidónak tartják magukat.

Ha a Mazsihisz (Bzsh) sikeres akar lenni, akkor szolgáltatnia kell, hogy a világi emberek számára is vonzó legyen a gyakorló zsidóság és az Istenhit.
Ha ezt hitelesen teszi, akkor az emberek megbíznak majd benne.

Ilyen munkával lehet és kell megcáfolni azokat a karaktergyilkos próbálkozásokat, amelyekkel tavaly és idén néhány zsidó „sajtóorgánum” a neológiát és a neológ zsidót szitokszóvá próbálta silányítani.

Minden szempontból nehéz év volt a 5781-es, a 2020-2021.
Én nagyon hiszek abban, hogy ez az esztendő az emelkedés esztendeje lesz. Olyan zsidó projektek fognak megszületni, amelyek az összzsidó érdeket szolgálják, mindenki örömére, a 3 évezredes történelem tiszteletére és az Egyisten megismerésére.

Megosztás

2 thoughts on “1% Adóparadicsom, 1% egyházparadicsom, 1% vírusparadicsom?

  1. A reform közösségek csak tavaly nyerték vissza 2011-be igazságtalanul elvett egyházi státuszukat. Addig a reform zsidóság a MAZSIHISZ számára ajánlotta fel az egyházi 1%-ot. Most már lehetséges az 1% gyűjtése a reformok számára is, tehát a tagok vissza vándoroltak, ami persze a MAZSIHISZ-nél némi csökkenést jelent. Ehhez járul hozzá a Bét Orim és kisebb mértékben a Szim Salom taglétszámának fejlődése.
    Ugyanakkor a reform zsidó hitközségek sem az Örökjárulékból, sem MAZSÖK működési támogatásból nem részesülnek, infrastruktúrájuk nincs, ráadásul esetükben a kormányzat nem egészíti ki az 1% felajánlásokat, mint a bevett egyházak esetében. Ezért ez a mások számára szerény összeg valóságos mentőöv. Fejlődésük a tagok és egyes vezetők, mint Vári György áldozatos munkájának és lelkesedésének köszönhető.
    Itt kell megemlíteni és megköszönni a MAZSIHISZ segítségét és támogatását is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük