Egy modern rabbi, aki nagyon hitt a szép világban. – (Életmesék XXV.)

rajtamas021940 február 9-én született és rá 70 esztendőre 2010. március 8-án (5770. ádár 22-én) hunyt el rabbim és mesterem (morénu verábbénu), Raj Tamás.
Áldás legyen az emlékén!

Most, amikor Tamásról emlékezem, akkor inkább szubjektív módon kettőnk kapcsolatáról szeretnék mesélni, így örökítve meg ennek a fantasztikus embernek az emlékét, aki nemcsak nekem adott rengeteg élményt, tudást és zsidóságot, hanem annak a generációnak, amelyik a 80-as évek végén, a 90-es évek évek elején találta meg a saját zsidó öntudatát.

Lehet, hogy ezt a monológot néhányan önzésnek fogják gondolni, ám éppen az ellentettjének szánom.
264842_10150283488197780_584501_nTamás abban hitt, hogy a szellem és a tanítás, tovább él az emberekben, ahogy a talmudi legenda tanítja, a Tóra szent tekercseit akár el is lehet égetni, de a betűk mindig tovaszállnak, és.egyre több és több ember látja meg azokat.
Legyünk akár mindannyian apró kis szélfújás, akik továbbviszünk egy-egy betűt. És a világ csak ezen áll – mondja egy másik talmudi legenda – a betűket tanuló kisgyermekek lélegzetvételén.
Ő biztos ezt akarná…

Több, mint 20 esztendeje történt…
Őszintén bevallom, nem emlékszem minden pillanatra…
Emlékfoszlányok vannak az első pár hónapról…

0) A rabbi, aki a szavaival simogatott meg.

Még gimnáziumba jártam, amikor az egyik barátaim (Berkovics Gábor) elvitt a Dohányba Kol Nidrére. Életem első zsinagógai élménye. Meghatódva és megdöbbenve hallgattam Schőner rabbi csodálatos beszédét, hogy az ő édesapja, hogyan élte át és őrizte meg a zsidóságát még a lágerban is.

Deutsch-Landeszman-Lowy-Raj_Halljad_Izrael_-A_zsido_vallas_alapjai_1_175348Másnap vagy harmadnap megvettem a Magyarországon akkor kapható egyedüli könyvet, ami a zsidóságról szólt.
Raj Tamás szerkesztette. A címe: “Halljad Izrael”.
Az az 120 oldal lett a Bibliám. Emberi nyelven szólt halandó embereknek.
Szinte fejből tudtam.
És érettségi után elindultam Izraelbe…
Sokat gondolkodtam, hogyan alakulhatott ez így.

Minek köszönhettem ezt a sok-sok élményt, amit a zsidóság ma ad nekem… A beszédnek? A könyvnek? Nem tudom…

1) Az emberi rabbi

Édesapám betegsége miatt haza kellett jönnöm, és elkezdtem a Rabbiképzőt.
Talán másodéves voltam, amikor Kepets “Ulpius” Andris barátommal újból “felfedeztem” őt.

Attól a pillanattól kezdve minden pénteken – a rabbiképzős Istentisztelet előtt – csakis azért sétáltunk át a néhány száz méterre lévő Nagy Fuvaros utcai zsinagógába, hogy halljunk egy “modern”/ “másfajta” hitszónoklatot, mint amit Schweitzer professzor szokott volt mondani, a maga választékos és archaikus stílusában.

Raj Tamás mindig az aktuális tórai történettel kezdte a beszédét, majd egy hirtelen váltással jött az “ezen a héten találkoztam…” vagy az “ezen a héten olvastam…” mondat.
Ekkor elmondott valamit, ami nagyon fontos volt neki. És a beszéd végén összekapcsolta a kettőt.
Andrissal ittuk a szavait…
Nagyon modern volt és nagyon emberi.

2) A tanító rabbi

Feltűnik egy másik emlékkép a múltból.
22 esztendős gyerek vagyok és a Nagy Fuvaros utcai zsinagóga emeletén, a Talmud Tórában tanítok..
Hogyan kezdődött? — Talán kedd volt…

rajtamasRaj Tamás odalépett hozzám a Rabbiképző liftjénél, és egy dicsérő mondat után megkérdezte: olvastam-e már teljes szakaszt a Tórából.
Azt mondtam: “még nem”.
Erre ő azt válaszolta, hogy a hétvégén nem lesz itt, és elvállalnám-e a “Noé” szakasz “lejnolás“-át.
Én szabadkoztam, időt kértem.

Csütörtökön csöngött a telefonom.
Raj Tamás volt, és a saját szeretetteljes, ám ellentmondást nem tűrő hangján közölte, hogy egy Streit nevű úr vár majd szombat reggel 8 órakor.
És sok sikert. – Két napom volt, hogy megtanuljam.
Megtanultam.
Köszönöm, Tamás…

Így kezdődött…
Aztán megbízott a fél Talmud Tóra csoport oktatásával, majd a héber nyelv tanításával.
És én ekkor még csak nem is sejtettem, ki is ez az ember, aki bizalmába fogadott…

Azt nagyon jól tudtam, hogy szívügye a héber nyelv.
Ahogy kezdtem megismerni, úgy kezdtek előtűnni az ő fiatalságának pillanatai.

Fiatalon, 24 évesen már Szeged város rabbija volt.
Lőw Immánuel rabbiszékébe hívta meg a város zsidó közössége, ez számára rangot és célt jelentett.

Augusztus 30-án Scheiber Sándor a következő gondolatokat mondta a fiatalembernek:

Sandor_Scheiber“Szívünk szerint való pásztort adunk tinéktek. Tanítványt, akiben szellem és jellem harmonikusan egyesül. Akit áldott emlékű barátom (ti. dr. Schindler József előző szegedi rabbi) gondolatban utódjául szemelt ki és vezetett. Minden emberi problémára érzékenyen rezdülő lélek. A zsidó múlt és jelen szakértője, a magyar zsidó tudomány reménysége.
Szeressétek, ahogyan mi szeretjük. Segítsétek munkáját, támogassátok terveit és törekvéseit.
Édes fiam! Nőjj feladataiddal, az örökség terhe emeljen. Tartsd meg e nagyhírű gyülekezetet a régi szinten, adj fényéhez újabb fénysugarat. Régi hagyományait éltesd tovább és vonj föléjük újabb, élő évgyűrűket. Légy hazánknak s e városnak munkás, hű fia.”

Az avató rabbi szavai és áldása pontos volt.
Raj Tamás a szegedi pulpitust nem emelkedésre használta, hanem meg akart felelni a kihívásnak, az elődök szellemi és erkölcsi szintjének.
Elvégezte a Szegedi Tudományegyetem történész szakát.
Ám ekkor már a modern héber nyelv egyik legjobb hazai ismerője és talán egyedüli tanítója volt még azokban az években is, amikor a magyar-izraeli viszony a mélyponton volt.
Ez lett a veszte.

A “hatóság” kereste a fogást rajta.
1967-ben letartóztatták.
A héber nyelvoktatás miatt cionista propaganda és disszidálásra való felkészítés volt ellene a “vád”.
Az inzulin megvonása megtörte a fiatalembert.
Zaklatása éveken keresztül tartott, végül 1970-ben, – a zsidó hitközségi vezetés hathatós segítségével – Raj Tamást, 15 évre leparancsolták a rabbiszékről,

45 esztendősen térhetett vissza a zsidó közéletbe.
Volt mit bepótolnia…
(Kőbányai János 1985-ben készült fényképén feleségével Majával és lányával Ráhellal sétál:) 24059_354465509639_1771214_n3) A lelkiismeretes rabbi

Emlékszem ott álltam és olvastam a Tórát.
Hibáztam a szövegben.
Megállított.
És ott – a Tóraolvasás közepén – elmagyarázta mit is hibáztam és miért olyan fontos ezt vagy azt a nyelvtant ismerni.
Majd felsóhajtott és saját mesterét Richtmann Mózest emlegette, aki a korabeli zsidóság legnagyobb tudósa volt.

Egyszer fent voltam Tamás lakásán. Richtmann fényképe ott volt a bejárati ajtóval majdnem szemben, a könyvespolcon.
Amikor Tamás hazajött, mindig látta és rá gondolt. A mesterére.

Élete volt a tanítás.
Személyében megismertem a klasszikus zsidó mestert, aki soha nem engedett a saját maga által vallott intellektuális és erkölcsi szintből.
Büszke voltam rá, hogy találkoztam azzal az emberrel, aki nemcsak tudósa, de megvallója és tanítója is volt a zsidó hitnek, a zsidó kultúrának és a zsidó identitásnak.

rajtamasportre1985-ban belevetette magát a tudományba, bár súlyos cukorbetegsége sok mindenben hátráltatta, mégis 22 könyvet írt vagy volt a társszerzője.

A lelke diktálta az iramot…

Egyetemi oktató volt a Pécsi Tudományegyetemen, az Országos Rabbiképző Intézetben, és a Miskolci Bölcsész Egyetemen.
A Keresztény-Zsidó Társaság elnökségi tagja, a Kőrösi Csoma Társaság és az Ókortudományi Társaság tagja.

Az általa alapított Makabbi könyvkiadó könyvei mindig kuriózumok voltak a honi könyvpiacon. Érzékeny és finom szellemével megérezte mit kell adni a felebarátainak.
Védte és szavakba illetve betűkbe öntötte közössége minden szépségét.

4) Az idealista rabbi

Annyi szép és hasznos dolgot próbált tenni, hogy a sokak által titokzatosnak gondolt zsidó vallást közelebb hozza és megismertesse a más vallású emberekkel.

Ennek az idealizmusának egyik non plus ultrája, hogy 1990-ben – az első szabad választás alkalmával – parlamenti képviselő lett.

A három lelkész, akik emberek és barátok is voltak, együtt ültek a parlamentben: Iványi Gábor (SZDSZ), Donáth László (MSZP) és Raj Tamás (SZDSZ).

Ám szomorúan tapasztalta, hogy nem tudott – még onnan sem – annyit segíteni a honi zsidó közösségnek, amennyit szeretett volna. Fájt a kudarc, és bár a párt vezetése kérte, hogy vállaljon még egy ciklust, ő még egyszer nem akart a “Tisztelt Ház” tagja lenni.

Ezzel szemben 55 esztendősen elvállalta a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola vallási igazgatását.
Ez lemondással járt.
Abban az esztendőben elhagyta a “Nagyfuvaros” rabbiszékét, mert pontosan tudta, hogy két felelősségteljes pozíciót nem lehet párhuzamosan csinálni. Túl sok lenne a teher és túl sok a támadási felület.
Nem akart már konfrontálódni. 10 esztendőn át békésen vezette a vallásoktatást és az Istentiszteleteket a Lauderben.

Amikor 1995-ben, a rendszerváltás hajnalán ezt a döntését meghozta, pontosan tudta, hogy lemond arról a lehetőségről, hogy egyszer országos zsidó vezető legyen.

Ennek az oka nem csak a Lauder volt, hanem az is, hogy a “Hitközség” már akkor sem szerette az ellenzékiséget és a megmondóembereket.

Ma már nehéz elképzelni, de a 90-es évek elején Raj Tamás ismertebb és népszerűbb volt mind a zsidó, mind a világi körökben, mint a 80-as évek közepén Pécsről felkerült szinte ismeretlen vidéki rabbi, dr. Schweitzer József.
Ám Schweitzer mindenkivel szót értő és békeszerető viselkedése jobban beleillett az akkori MAZSIHISZ arculatába, mint a politizáló, magán-iskolát igazgató és az üzleti életbe is belekóstoló örökös ellenzéki Raj Tamás.

200455_10150199530552780_2116168_nŐ is pontosan tudta önmagáról, hogy bizonyos helyzetekben képtelen megalkudni.
Éppen ezért az utolsó 15 esztendejét inkább két gyermekének Ráhelnak és Rafinak, unokájának: Leónak (a második unokája, Nátán már a halála után született meg), illetve a könyvkiadásnak szentelte.

Még súlyos betegen is, az utolsó percig dolgozott
A halála előtt néhány hónappal még készültek fotók egy könyvbemutatón.

Búcsúzóul álljon itt az a prófétai vers, amit családja a sírkövére vésetett, ami Raj Tamás rabbi hitvallása volt:
„És visszatérítem az apák szívét fiaikhoz, a gyermekek szívét szüleikhez, nehogy elpusztuljon az egész föld”. (Maleáhi 3:24)

!זכרונו לברכה
Emlékéből fakadjon áldás!421092_10150630672952780_2097497402_n