https://www.youtube.com/watch?v=618IKgQ2wys&t=1
Ha létezik népszerű jelkép a vallásos zsidóságban, akkor a péntek esti két gyertyatartó és maga a gyertyagyújtás, biztos az; annak ellenére, hogy a Tóra egyetlen egy szót sem ír erről a hagyományról, nemhogy megparancsolná azt.
A Tóra lezárása után mintegy két évezreddel a Talmud bölcsei (Bávli – sábát 25b) írják elő, hogy péntek este, a zsidó házakban (lehetőség szerint a hölgyeknek) gyertyákat kell gyújtaniuk. Utólagos elemzésekben a rabbik négy okot említettek meg, ami miatt a Talmud ezt a kötelezettséget „tórai szintű”-re emelte, azaz áldást kell rá mondani:
- A szombat tisztelete. (Kávod)
A szombati gyertyák meggyújtása mindig a szombat beköszönte, (azaz a sötétedés előtt) történik, és minden szombati előkészület, így ez is, a szombat megtiszteléséről szól. (Rási uo.) - Szombat gyönyörűsége. (Oneg)
A Tóra szigorúan megtiltja a szombati tűzgyújtást (M.II. 35:3). Így abban az időben, (amikor még nem volt állandó éjjeli világítás), gyertyákat gyújtottak szombat előtt, és azokat a szombati, ünnepi asztalra illetve a lakás különböző pontjaira helyezték el, hogy az este folyamán fény legyen a házban (és nem sötétség).
A bölcsek szerint a fény, a gyönyörűség és a szombat egymással szinonim szavak. (Toszfot uo.) - A ház békéje. (Sálom)
Ha péntek este sötétben mennének fel és alá a lakásban, akkor akaratlanul is összetörnének dolgokat, véletlenül is egymásra öntenék a péntek esti vacsorát, vagy megennék a sábáti levesbe esetlegesen beleesett (nem kóser) bogarat, vagy ne adj’ Isten elesnének és megsérülnének.Mindezen dolgok viszályt, haragot generálnának a házaspárok között, ami maga a békétlenség… És egy pár szál gyertyával ez mind kikerülhető. Házi-békét teremt a fény. - Engesztelés. (Kápárá)
Az édenkertben, miután Éva evett a tiltott fából, ezt mondta Isten Ádámnak: „mert por vagy te és a porba térsz vissza”.
A Zohár szerint „Éva akkor kioltotta a világ mécsesét”, ám Éva leszármazottjai, a hölgyek hétről – hétre újra tudják gyújtani ezt a tüzet..
Miért éppen két gyertyát?
A válasz már nem is meglepő: sehol sincs előírva a két gyertya!
A vallási parancsolat (micva) végett akármennyi gyertyát lehet gyújtani. Ám szép szokás, hogy minden családtag után gyújtunk 1 gyertyát, ám minimum kettő gyertya az előírás.
A legismertebb magyarázat, hogy a Tórában kétszer olvasható Tízparancsolat két egyébként egyszerre elhangzó felszólítására emlékezve gyújtjuk a két gyertyát. (Záhor! – Emlékezz! és Sámor! – Őrizd meg!)
Ráávjáh egy másik logikus magyarázatot ír le: Egyik gyertya a puszta fényről szól, ám a második és mindegyik, utána következő gyertya már a szombat szentségét emeli.
Miért kell a szemeket eltakarni?
Mint a filmrészletben, vagy a szinte bármelyik képen láthatjuk, hogy a gyújtás utáni pillanatokban a gyertya-gyújtók eltakarják a szemüket.
Ennek a szokásnak egyszerű vallásjogi (háláhikus) háttere van: hogy ne szegjék meg a szombatot.
A hölgyek számára a szombati pihenőnap – a gyertyára elmondott áldás elmondásának pillanatában kezdődik. (sic!)
Ám ha a hölgyek csak az áldás elmondása után kezdenék a gyertyákat meggyújtogatni, akkor megszegnék a szombatot, hiszen tilos a tűzgyújtás!
Éppen ezért a gyertyagyújtás egyike a kevés olyan parancsolatnak, amikor előbb teszik meg a micvát, (azaz gyújtják meg a gyertyát) és csak utána mondják el – kvázi utólagosan – az áldást. (Pedig logikusan fordítva lenne: előbb az áldásmondás kell, majd jön a tett.)
A bölcsek rendelete alapján ez esetben a gyertyagyújtás folyamatát fordították meg azzal a tevőlegességgel, hogy az áldás elmondása közben a szemet a tenyérrel eltakarják, és csak az áldás után néznek rá a már égő gyertyára, és bár korábban meggyújtják a gyertyát, ám a fényét csak az áldás mondás után élvezik.
Más rabbi azt mondja, hogy ez a szem eltakarása a maximális lelki intencióra utal, hogy a gyertyagyújtás áldása közben semmi külső látvány vagy mozgás ne zavarja meg az áldásmondót.
(Hasonlóan a Smá Jiszráél ima elmondásához, amit szintén eltakart szemmel mondunk el.)
Kinek kell gyújtani?
A péntek esti gyertyát a hölgyek gyújtják meg! (lásd feljebb!), annál is inkább mert – nagy általánosságban – a hölgyek szoktak a ház körüli munkával foglalatoskodni, így a péntek esti fénnyel is.
Ám a parancsolat – mint korábban is láttuk – minden zsidó házra kötelező, azaz ha nincs nő a lakásban, akkor a férfinak kell (!) a gyertyákat meggyújtania.
Kötelezettség?
Áldott emlékű bölcseink előírták, hogy minden zsidó házban gyulladjon fel a péntek esti gyertya lángja, és éppen ezért sok helyen bevezették azt a szokást, hogy minden kislány, aki már elmúlt 12 esztendős (bát micvá), egészen az esküvője napjáig gyújtson 1 db sábáti gyertyát, hogy hozzászokjon a micvá gyakorlásához.
A lubavicsi rabbi egyik tanításában arra tér ki, hogy még több fényt kell adni a világnak, éppen ezért a zsidó lányok már 3 éves kortól gyújtsák meg a saját kis mécsesüket péntek este.
És „végül” a sábáti gyertyákra mondandó áldás:
Báruh Átá Ádonáj Elohénú Meleh Háolám áser kidsánú bemicvotáv vecivánú lehádlik nér sel sábát.
Itt olvashatja a “miért?” sorozat többi részét.
