„Emlék – könyv” 7. oldal
1906. november 18. Ekkor voltam „-65” éves.
Vasárnap volt és holdújulás.
Beköszöntött kiszlév, azaz a hanuka hónapja.
Aznap 9 gyermek született Budapesten.
Csodálatos neveik voltak az újszülötteknek: Hahn Margit, Goldstein Manó Miklós, Goldstein Adolf (nem testvérek!), Lindner Mihály, Wallerstein Árpád, Rozenfeld László, Kardos Ernő, Preischach Andor és Weisz Béla.
Emlékként maradjanak fenn az anyukák családnevei is: Deutelbaum, Schwarz, Ladislau, Diner, Rosenberg, Kaufman, Horovitz, Neurath és Braun.
Az urbanizáció cáfolhatatlan példája, hogy a 18 szülő közül egy sem (!!) született Budapesten.
Abban az évben 3218 gyermeket írtak be a budapesti születései anyakönyvbe, azaz naponta majdnem 9 szülés volt a zsidó közösségben.
Így, ezen a november 18-i napon a budapesti szülők hozták az „átlagot”.
Ha vasárnap, akkor esküvői boom…
34 esküvőt tartottak aznap.
Ebből 23 volt a Dohány zsinagógában,
4 a Rombachban,
3 Újpesten,
1 az árvaház zsinagógájában és
3 lakáson (Nagydiófa, Kazinczy és Barcsay utca).
A legfiatalabb menyasszony, az 1889 februárjában született (azaz 17,5 éves) Dorubusch Malvin volt, akinek a férje, Kertész László sem volt sokkal idősebb, 1884. májusában született.
Míg a „legkorosabb” vőlegény az 51 esztendős (1855. november), Szontai Oszkár, akinek a felesége a 27 éves Eisler Valeria lett.
A párok között is voltak hangzatos nevűek.
Most nem szeretnék 68 nevet felsorolni, ezért kiragadtam néhány szépnevű párt:
– A veszprémi Zuckermandel Izidor feleségül vette a balassagyarmati Scheiber Jankát.
– A Tiszakeszin született Schvarcz Baruch beteljesült szerelme a margittai (Bihar megye) Dresdner Margit lett.
– A míves nevű óbudai Rosenkrancz Dávid társa a Pápán született Goldner Szerafin lett.
– És ha Rosenberg Sándorné Eisenstädter Rózának alá kellett írnia valamit, akkor bizony bőven kellett hely a nevének.
Ám elfogult vagyok, és a mai kedvenc párom a 34 esztendős budapesti Verő Tivadar és a 26 esztendős Leleszről származó Moskovics Róza.
Őket a korábbi kassai majd lugosi rabbi, az 1905-ben a Dohány zsinagógába meghívott dr. Hevesi Simon (képen) adta össze.
Verő vőlegény édesapja (ekkor) még nem magyarosította a nevét: Weiszmandl Mór volt, míg édesanyja: Sellinger Janka.
A teljesség kedvéért álljanak itt a menyasszony szüleinek nevei is: Moskovics Salamon és Klein Rozália.
A záró kérdésem természetesen költői.
Ezen 9 gyermek vajon közül hány élte meg a 65. életévet, hogy elvileg láthasson engem, amikor az anyukám babakocsiban tologatott a Marek József utcában.
És a párok közül valaki megélte a 85-90 életévét, hogy 1971-ben még éljen
Emlékükből fakadjon áldás!
„Emlék-könyv” 8. oldal
„O tempora, o mores!” – „Oh idők, oh erkölcsök!”, szokták mondogatni az idősebbek, amikor a jelenkorról beszélnek. Majd hozzáteszik: „bezzeg a mi időnkben…”
Mai munkám során a kezembe akadt az 1891-es pesti születési anyakönyv (zsidó). Mondták, hogy az aztán egy erkölcsös és felügyelt évszázad volt. Kilengések nélkül. Nem voltak kollégiumi bulik, vagy laza kimaradások éjszakára, se mozi leghátsó sora.
Mégis a lapon, amit néztem feltűnt egy szó: „törvénytelen”.
A 12 névből egy..
Felkeltette az érdeklődésem a kérdés, és tovább lapoztam. A következő lapon is ugyanez az arány: 2 gyermek. a harmadik lapon már 3 törvénytelen van. A 4. lapon ismét „csak” 2.
Azaz 1891. júliusának utolsó harmadában anyakönyvezett 48 zsidó gyerek közül hivatalosan is 8 törvénytelen.
Ezek után az anyakönyvben rákerestem a „hajadon” szóra és az 1894 és 1945 születések utáni megjegyzésben 2910 találatot adott ki a kereső
Pl. „Az anya: 21 éves hajadon”.
Egy gyors osztás és látjuk, hogy ezen 51 év alatt – havi átlagban – 4-5 „hajadon” édesanya vitte el a rabbihoz a gyermekét, hogy az nevet adjon neki, vagy körülmetélje – apa nélkül.
Találomra kiválasztottam néhány évet, hogy megnézzem a leányanyák korát, születési helyét és foglalkozását.
Aztán amikor rákerestem néhány évre, megdöbbentem.
Budapesten, 1905-ben 91 hajadon szült.
Majd megnéztem 1906-ot is, akkor „csak” 81.
1907-ben 67.
Kezelhetetlen mennyiségű anyag lenne ez itt leírva, ezért csak az első 10-10-et nézem meg 4 különböző évből.
(Születési hely, életkor, foglalkozás)
1905 (91):
Gácsország, -,-
Dobcica, 18, varrónő
Veszprém, 27, varrónő
Jablonova, -,-
Szatmár, -, varrónő
Királyrév, 17, cseléd
Pest, 21, –
Mátyfalva, – , vasalónő
Pásztó, 30, munkásnő
Lublin, 22, cseléd
1910 (72):
Bp, 22, – (katolikus!)
Gálszécs, 27, gyümölcsárus
Körmend, 47, lapkihordó
Mohács, 17, –
Rohatyn, 22, piaci árus
Bank, 21, cipőtűző
Nógrádverőce, 23, szakácsnő
Szempc, 20, szabónő
Bp, 23, hímző
Nyitra, 29, varrónő
1916 (54):
Bp, 16, –
Nemessándorháza, 21, pincérnő,
Alőr, 28, cseléd
Bp, 26,-
Békéscsaba, 21, kiszolgálónő,
Erzsébetfalva 19, munkásnő
Kisvárda, 19, cseléd
Nagysimonyi 23, cseléd
Rozwadow, 28, szakácsnő
Nagykanizsa, 32, cseléd
1933 (27):
-, 21, gyári munkás
-, 25, varrónő
Hajdúnánás, 36, napszámos
Óbuda, 30, varrónő
Arad, 22, tisztviselő
Botfalu, 22. –
Bp, 21, – (katolikus!)
Bp, 37, háztartásbeli
Pápa, 21, –
Bp. 23, varrónő
Mint látjuk, ebből a találomra kiválasztott 40 Budapesten szülő hajadon anyából mindösszesen 20% született maga is Budapesten (8 fő), a többi inkább Kelet Magyarországról származott el.
Komolyabb iskolai végzettsége egyiknek sincs.
Külön érdekesség az a két katolikus nő, aki elvitte a kisgyermekét, és azt – csecsemőként – betérítette a zsidó vallásba.
Ennek az oka – valószínűleg – az vérszerinti zsidó édesapa követelése volt.
Így az 1910-ben született Cserven Simon a Cvi Jichák ben Ávráhám Ávinú,
míg az 1933-as Szőcs Rudolf a Hájim ben Ávráhám Ávinú nevet kapta, ami jelzi, hogy a csecsemőt áttérítették a zsidó hitre, ám a csecsemő családneve maradt az édesanya családneve, és az édesapa nincs feltüntetve.
Az írásom végén szeretném megjegyezni, hogy számomra a vizsgált anyakönyvek utolsó 4 bejegyzett leányanyája a legszomorúbb. 1945 után már nem is fordul elő az anyakönyvekben a „hajadon anya” bejegyzés.
Nem tudok el nem vonatkoztatni a történelmi tényektől.
1945. áprilisában a 31 esztendős Székely Olgának született gyermeke.
1945. szeptemberében a 36 esztendős Grünberger Ilonának.
1946. januárjában a 30 esztendős Klein Alicenak és
1946 áprilisában a 20 esztendős Gelbermann Évának.
Az édesapa, ennél a négy gyermeknél is – hivatalosan – ismeretlen.
Több ilyen bejegyzés már nem is szerepel a zsidó születési anyakönyvekben.
Láthatjuk, az asszimilálódó és városiasodó (buda)pesti zsidó közösség majd’ mindenben átvette a város mozgását, lendületét, erkölcsi életét.
Vigyázzunk magunka!
Az emlék-könyv többi lapja a
Facebookon
és a
blogomon
is olvasható.
