„Emlék – könyv” 5. oldal
Én 1971-ben születtem.
Amikor megnézzük az ezt az évet jellemző „zsidó számokat”, akkor eszünkbe juthat néhány korábbi írásom, amikor láthattuk, hogy a XX. század elején, néha egy nap alatt több születést jegyeztek be, mint ebben az esztendőben.
Ha 1941-ben, – amikor több, mint 500 gyermeket jegyeztek be a budapesti könyvekbe és több, mint 1000 (!) esküvő volt -, azt mondjuk, hogy 30 esztendő múlva ennek az 5%-a se lesz, biztos bolondnak gondoltak volna.
Ám pontosan ismerjük a holokausztot követő évtizedek szociológiáját. A hetvenes évek gyermekei voltak a holokauszt után közvetlenül született gyermekek gyermekei.
Költői kérdéseim:
Vajon milyen nevelést kaptak a szüleink?
Vajon az ő párválasztásukban milye szerepet kapott a zsidó házastárs?
Vajon a megszületett zsidó gyermeket akarták-e 1971-ben „lajstomozni”?
21 fő születési bejegyzésnél szerepel az 1971-es esztendő.
5 főnél oda is írták, hogy utólagos bejegyzés.
11 lány és 10 fiú van anyakönyvezve.
Szomorú szám, hogy a 20 emberből (a könyvben én vagyok a 21. :)) én személyesen ismerek tizenkettőt. (Pl. egyik a fogorvosom, a másik meg a padtársam volt a Rabbiképzőben).
A 21-ből 2 „rabbigyermek” van. Kardos Péter és Schőner Alfréd kislánya is ebben az évben született.
Érdekesség, hogy majd’ kétszerannyi zsidó esküvő volt abban az esztendőben, mint születés. (Vagyis ennyi van beírva) Szám szerint: 41 „hüpe” volt.
A Villányi András fényképén látható Scheiber Sándor (Rabbiképző) eskette a párok 41%-át, 17-et.
Hunyadi téren 5 esküvő volt,
Frankelban 4,
Dohányban és a Nagyfuvarosban 3-3,
Hősökben, Hegedűsben, Újpesten 2-2,
Páva utcában 1.
és Fisch Henrik Dohány utcai rabbi esketett még valahol, ami nincs jegyezve az anyakönyvekben.
Itt hangsúlyosan ki kell emelni dr. Scheiber Sándor rabbi személyét, aki láthatóan (és tudhatóan) mindent megtett azért, hogy egyedülálló zsidó fiatalok egymásra találjanak (és ő összeadhassa őket).
Térjünk vissza az 1971-es évre!
26 esztendővel vagyunk a holokauszt után.
A 41 menyasszony közül mindösszesen 9 született a holokauszt előtt, ám közülük hárman is 30 évnél fiatalabbak. (Az ő születési éveik: 1901, 1906, 1907 (2), 1908, 1939, 1941, 1942, 1943)
A 41 vőlegény közül 12, aki átélte a holokausztot,
(Születési éveik: 1892, 1897, 1898, 1903, 1924, 1929, 1932 (2), 1936, 1938, 1941, 1944).
A másik 29 vőlegény 1945 után született, azaz 26 évesnél fiatalabbak voltak
Mivel ezek az esküvők Budapesten köttettek ezért néhány vőlegény és menyasszony születési helye érdekes.
A teljesség igénye nélkül: Celdömölk, Kiskunhalas, Nyírbátor, Salgótarján, Karcag, Tata, Sajóháza, Sand, Tolna, Várpalota, Abony, Zemplén, Nógrádsáp, Kunszenmiklós, illetve Kárpátaljáról: Ungvár, Munkács és Radváncz.
A gyermekek születésénél megemlítettünk két rabbit, akkor álljon itt egy harmadik rabbi neve!
Ebben az évben (1971) kötött házasságot Landeszmann György későbbi Dohány utcai főrabbi Weisz Zsuzsával, a Rabbiképző zsinagógájában.
Az ifjú pár esküvői tanúi Zsoldos Jenő, a zsidó gimnázium volt igazgatója és Kardos Péter főrabbi voltak.
„Emlék – könyv” 6. oldal
1939 szeptembere.
Szomorú dátuma Európa történelmének.
Szeretném most más oldalról megvizsgálni, mi is történt ebben a hónapban a budapesti zsidó anyakönyvek szerint?
Ebben a hónapban megszületett 36 gyermek és köttetett 67 esküvő.
Nézzük meg a születéseket!
Érdekesség, hogy egy gyermeknek sem adtak klasszikus bibliai vagy héber nevet, viszont a 23 bejegyzett kisfiú között van
6 László és 3 György,
míg a 13 bejegyzett kislány között
5 Éva található.
Látható, hogy a zsidó kislányokat kevésbé írták be az anyakönyvekbe (23 fiú vs. 13 kislány), ennek valószínűsíthető oka, hogy a lányok névadása nem annyira teátrális esemény, mint a kisfiúk körülmetélése, ezért sokan egyszerűen eltekintettek ettől a szertartástól és a budapesti rabbinátus előtti sorállástól.
1939 szeptemberében 5 vegyesházasságból született gyermeket jegyeztek be.
1) Egy váci református férfi vett feleségül egy körösladányi zsidó lányt és született meg a fiúk: Tibor, akit körülmetéltek és a Tuvja héber nevet adták neki.
2) Majd egy budapesti katolikus férfi vett feleségül egy budapesti zsidó lányt és a kislányukat Évának nevezték el. A héber neve Sájndl lett.
3-4) Szeptember 17-én – egymástól függetlenül – két kisfiú is született, akiknek az édesanyja nem volt zsidó. Mindkettő kisgyermeket csecsemőként térítették be a zsidó vallásba, és ezért héber nevet is kaptak: Elijah és Saul Léb.
5) Másnap Újpesten született egy katolikus édesanyának és egy zsidó apukának kisfia, Laci, akit bár beírtak a hitközség anyakönyvébe, de a héber név rubrikát üresen hagyták, azaz valószínűleg nem metéltek körül.
Ezen kívül több házaspárnál fel van jegyezve, hogy nem tartottak zsidó esküvőt, ám megszületett gyermeküket bevezették a zsidó hitközség anyakönyvébe. Egy kisfiúnak meg nem írták be az édesanyját.
Az apukák foglalkozása elég változatos:
3 kereskedő,
2 cipész,
2 ügynök,
2 bádogos szerelő,
2 munkás (sic!),
fogtechnikus, gépmunkás, asztalos, gépészmérnök, utazó, mhiv, újságárus, gépszerelő, fényező, fakereskedő, hírlapíró, asztalossegéd, vegyész, ablaktisztító, kereskedelmi alkalmazott, kereskedő segéd, villanyszerelő, árukihordó.
Az anyukákhoz – ebben a hónapban – sehol nincs (!) a foglalkozása feljegyezve.
A szülők időnként megdöbbentő nevű és számomra teljesen ismeretlen helységekből származnak.
Ez egyrészt arról mesél, hogy az ilyen kis településeken is volt klasszikus zsidó élet, másrészt, hogy mennyien jöttek fel Budapestre, a boldogulás reményében.
A következő kisebb falvakból származnak 1939 örömszülői:
Alag,
Apát-Istvánfalva,
Balkány,
Barcs,
Bánfy-Hunyad,
Csenger,
Csökmő,
Dunaszentbenedek,
Huszt,
Izsák,
Körösladány,
Kunmadaras,
Lajoskomárom,
Nagyszálló,
Perbál,
Szallónia,
Törökszentmiklós,
Vadaskert.
A többiek nagyvárosokból vagy Budapestről.
Az 1939 szeptemberében celebrált 67 esküvőt nem lehet ilyen kis terjedelemben elemezni.
Néhány érdekes adat az esküvőkről:
4 menyasszony született 1920-ban, és 3 lány 1921-ben (február 23., május 9 és szeptember 17). Azaz 1939 szeptemberében a legfiatalabb ara még nem volt 18 esztendős.).
A vőlegények között 6 orvos volt és az egyik orvos feleségének is van doktori fokozata, ám a foglalkozása nincs beírva az anyakönyvbe.
A legidősebb házaspár a 71 esztendős Dezsérről (ma Szlovákia) származó Káldor Fülöp (szülők: Káldor Lipót és Grünbaum Kati), és a 40 esztendős, Borgobesztercén (ma Románia) született Scharfstein Jozefin (szülök Scharfstein Simon és Sajovics Scheindl) násza volt.
Négy vasárnap volt 1939 szeptemberében.
3-án 24 esküvő volt,
10-én 21,
17-én (mivel böjtnap volt) csak 2,
míg 24-én, jom kipur után egy nappal 6 pár mondta ki a boldogító igent.
A nagytemplomok mellett 2-2 esküvőt tartottak a Bosnyák téri zsinagógában és a Páva utcában.
Egyet az Öntőház utcai zsinagógában- Ám volt esküvő a fiúárvaházban, a lányárvaházban, az Aréna úton, sőt még a rabbisági irodában is.
Szeptember 3-án, a Nagyfuvaros utcai zsinagógában dr. Scheiber Sándor édesapja, dr. Scheiber Lajos főrabbi 5 esküvőt tartott. (A lentebbi képen ő látható, míg a fentebbin a fia, Sándor)
Optimista szeptember volt.
Az emlék-könyv többi lapja a
Facebookon
és a
blogomon
is olvasható.
