Pontosan tudjuk, hogy az ember milyen borzasztó dolgokat képes tenni. Később vagy felismeri és megbánja vagy sem.
Ám az első esetben a tragédiákra reagálva és emlékezve az utókor – sok eseten – emlékművet állít.
Persze ezeknek az emlékműveknek oka sokféle lehet.
– emlékeztesse a saját gyermekeit az embertelenségre,
– politikai célokra használhassa,
– történelemhamisításra,
– tiszteletadásra,
– emlékek megőrzésére,
– stb
Ebben a cikkben összegyűjtöttünk néhány olyan emlékműveket, amik egy-egy nép tragédiájára emlékeztet.
A cikk apropója egyik oldalról Magyarország tragédiáját bemutatni kívánó Gábriel-es emlékmű megdöbbentő terve, másik oldalról a napokban bemutatott norvég emlékmű-terv, ami a tömeggyilkos Breivik féle terrortámadás áldozatainak állít emléket.
Az emlékmű koncepció, a gyilkosság helyszínét, az Utøya szigetét vágja ketté.
Minden ország őrzi a saját tragédiáit.
Nincs legnagyobb és legkisebb… – Ez a szubjektív válogatás csak piciny lenyomata a világunkban lévő milliónyi tragédiának.
1)
Normandiai partraszállás – 1944. június 6. A „D-nap”
A világháború legmegdöbbentőbb pillanatai közé tartozik, amikor a katonák belefutnak a pergőtűzbe. Filmekben és regényekben dolgozták fel.
Két brit művész, Jamie Wardley és Andy Moss, 2013-ban Normandiába utazott, hogy több száz önkéntes segítőikkel együtt megemlékezzenek a D-napon elesett katonákról.
Papírsablonok segítségével az elesett katonák alakjait formálták a homokba. Eredetileg 60 önkéntessel indultak el, de miután elterjedt a híre, hogy mire készülnek, közel 500 fősre duzzadt a kis csapat.
A projektet a „The Fallen”-nek, vagyis „az elesettek”-nek nevezték el, és külön honlapot készítettek a projektre.
A látvány megdöbbentő volt. 9000 test-forma, amit a dagály mintegy 2 óra után elmosott…
2)
Örmény népirtás vagy örmény holokauszt,
Örmény források szerint mintegy másfél millió örmény erőszakos kitelepítése és lemészárlása volt 1915 és 1917 között, a muzulmán vallású törökök alkotta Oszmán Birodalomban az ifjútörök kormány uralma alatt.
A törökök szerint 200–300 000-en, míg a tudományos körökben elfogadott nézet szerint 600-800 ezren vesztették életüket.
Az örmény genocídiumra széles körben tekintenek úgy, mint az egyik első modern, szisztematikus népirtásra. (Oldalt a Bikfayai, lent a Jereváni emlékmű látható)
3)
Asszír népirtás.
Ezt kevesen ismerik, pedig a kínzások és kivégzések során – becslések szerint – mintegy 275 000 ember (köztük nők, öregek és gyerekek) vesztette életét.
Az időpont hasonló, mint az elsőnél, azaz az Oszmán Birodalom történetének végén, az első világháború idején, 1914 és 1918 között zajlott, az ifjútörökök uralma alatt.
A mai Északkelet-Törökország (Hakkari és Van tartomány), valamint a mai Irán Urmia tartományának asszír lakosságát a török és kurd haderők deportálták és népirtást követtek el ellenük. Ezt az emlékművet Ausztráliában állították fel a tömeggyilkosság emlékére.
4)
Srebrenica:
19 éve történt… Budapesttől 466 kilométerre…
1995 júliusában, amikor több mint 8700 boszniai muszlimot végeztek ki a szerb erők, férfiakat és fiúkat és 20 000 nőt erőszakoltak meg.
Az eseményt a Hágai Nemzetközi Bíróság háborús bűncselekménynek, népirtásnak nyilvánította.
5)
Kurd népirtás emlékmű –
„Al-Anfal”. Így nevezik az iraki Baasz-rezsimnek a kurdok ellen indított utolsú, népirtásba torkollt támadását. A kifejezés „hadizsákmányt” jelent.
A hadjárat a kurd falvakat célozta meg, ugyanis a kurd társadalom a vidéki, önellátó közösségekre épül. A falvak módszeres elpusztításával a kurd nemzet alapjait kívánták aláásni, hogy utána könnyűszerrel eltiporhassák, illetve asszimilálhassák őket.
A mészárlásokban 100 000-180 000 kurd vesztette életét.
Kurdisztán Törökország, Szíria, Irak és Irán által felszabdalt terület.
Az iraki kurdok, Irak északi és északkeleti részén élnek.
Az Anfal főbb hadműveletei 1988 februárjában kezdődtek, az iraki-iráni háború végefelé. Február 23-án hagyományos és vegyi fegyverek bevetésével támadás indult és ezt még 7 hasonló támadás követte.
Az akciók nagyjából ugyanúgy zajlottak. A települések ellen vegyi fegyvereket vetett be a légierő, majd a gyalogság elfoglalta azokat. Az elfogott védőket azonnal kivégezték, a tizenéves fiúkat és férfiakat, sok esetben a nőket és gyerekeket is, teherautókra rakták és a dél-iraki sivatagba vitték, ott sorba állították az embereket és agyonlőtték őket, majd buldózerekkel az előre megásott tömegsírokba tolták őket.
A falvakat ledózerolták, a túlélő nőket, gyerekeket és öregeket szabadtéri táborokba zsúfolták. Nem volt víz, élelem, egészségügyi ellátás és tisztálkodási lehetőség, csak őrtornyok.
A legismertebb támadás nem falvak ellen, hanem Halabdzsa városa ellen irányult.
Március 16-án Szaddám Husszein erői napalm és vegyifegyver támadást hajtottak végre több hullámban. 5000 ember azonnal életét vesztette, 7000 ember három napon belül lelte halálát.
A tömeggyilkosság értelmi szerzője Husszein unokatestvére, Ali Hasszan al- Madzsid volt. Később Vegyész Aliként vált ismertté.
A 2003-as iraki háború után Vegyész Alit halálra ítélték és kivégezték. Kivégezték a diktátort, Szaddám Husszeint is. A Baasz pártot betiltották.
6)
Ruandai mészárlás.
Ruanda lakossága alig 8 millió ember. 1994-ben – egy médiában már előkészített villámgyors, 100 napos etnikai tisztogatásban – a lakosság 10%-át gyilkolták meg…
Innen Európából szinte követhetetlen és érthetetlen hutu – tuszi harcot a média majdhogynem egyenes adásban közvetítette.
A borzalmak után a tuszi vezetés 120.000 embert tartóztatott le.
Az oldal látható emlékmű mellett Kigaliban felállítottak egy „népirtás emlék-központot” is, ahol mementóként meggyilkolt emberek csontjai láthatóak.
Ám az első esetben a tragédiákra reagálva és emlékezve az utókor – sok eseten – emlékművet állít.
Persze ezeknek az emlékműveknek oka sokféle lehet.
– emlékeztesse a saját gyermekeit az embertelenségre,
– politikai célokra használhassa,
– történelemhamisításra,
– tiszteletadásra,
– emlékek megőrzésére,
– stb
Ebben a cikkben összegyűjtöttünk néhány olyan emlékműveket, amik egy-egy nép tragédiájára emlékeztet.
A cikk apropója egyik oldalról Magyarország tragédiáját bemutatni kívánó Gábriel-es emlékmű megdöbbentő terve, másik oldalról a napokban bemutatott norvég emlékmű-terv, ami a tömeggyilkos Breivik féle terrortámadás áldozatainak állít emléket.
Az emlékmű koncepció, a gyilkosság helyszínét, az Utøya szigetét vágja ketté.
Minden ország őrzi a saját tragédiáit.
Nincs legnagyobb és legkisebb… – Ez a szubjektív válogatás csak piciny lenyomata a világunkban lévő milliónyi tragédiának.
1)
Normandiai partraszállás – 1944. június 6. A „D-nap”
A világháború legmegdöbbentőbb pillanatai közé tartozik, amikor a katonák belefutnak a pergőtűzbe. Filmekben és regényekben dolgozták fel.
Két brit művész, Jamie Wardley és Andy Moss, 2013-ban Normandiába utazott, hogy több száz önkéntes segítőikkel együtt megemlékezzenek a D-napon elesett katonákról.Papírsablonok segítségével az elesett katonák alakjait formálták a homokba. Eredetileg 60 önkéntessel indultak el, de miután elterjedt a híre, hogy mire készülnek, közel 500 fősre duzzadt a kis csapat.
A projektet a „The Fallen”-nek, vagyis „az elesettek”-nek nevezték el, és külön honlapot készítettek a projektre.
A látvány megdöbbentő volt. 9000 test-forma, amit a dagály mintegy 2 óra után elmosott…
2)
Örmény népirtás vagy örmény holokauszt, Örmény források szerint mintegy másfél millió örmény erőszakos kitelepítése és lemészárlása volt 1915 és 1917 között, a muzulmán vallású törökök alkotta Oszmán Birodalomban az ifjútörök kormány uralma alatt.
A törökök szerint 200–300 000-en, míg a tudományos körökben elfogadott nézet szerint 600-800 ezren vesztették életüket.
Az örmény genocídiumra széles körben tekintenek úgy, mint az egyik első modern, szisztematikus népirtásra. (Oldalt a Bikfayai, lent a Jereváni emlékmű látható)
3)Asszír népirtás.
Ezt kevesen ismerik, pedig a kínzások és kivégzések során – becslések szerint – mintegy 275 000 ember (köztük nők, öregek és gyerekek) vesztette életét.
Az időpont hasonló, mint az elsőnél, azaz az Oszmán Birodalom történetének végén, az első világháború idején, 1914 és 1918 között zajlott, az ifjútörökök uralma alatt.
A mai Északkelet-Törökország (Hakkari és Van tartomány), valamint a mai Irán Urmia tartományának asszír lakosságát a török és kurd haderők deportálták és népirtást követtek el ellenük. Ezt az emlékművet Ausztráliában állították fel a tömeggyilkosság emlékére.
4)Srebrenica:
19 éve történt… Budapesttől 466 kilométerre…
1995 júliusában, amikor több mint 8700 boszniai muszlimot végeztek ki a szerb erők, férfiakat és fiúkat és 20 000 nőt erőszakoltak meg.
Az eseményt a Hágai Nemzetközi Bíróság háborús bűncselekménynek, népirtásnak nyilvánította.
5)Kurd népirtás emlékmű –
„Al-Anfal”. Így nevezik az iraki Baasz-rezsimnek a kurdok ellen indított utolsú, népirtásba torkollt támadását. A kifejezés „hadizsákmányt” jelent.
A hadjárat a kurd falvakat célozta meg, ugyanis a kurd társadalom a vidéki, önellátó közösségekre épül. A falvak módszeres elpusztításával a kurd nemzet alapjait kívánták aláásni, hogy utána könnyűszerrel eltiporhassák, illetve asszimilálhassák őket.A mészárlásokban 100 000-180 000 kurd vesztette életét.
Kurdisztán Törökország, Szíria, Irak és Irán által felszabdalt terület.
Az iraki kurdok, Irak északi és északkeleti részén élnek.
Az Anfal főbb hadműveletei 1988 februárjában kezdődtek, az iraki-iráni háború végefelé. Február 23-án hagyományos és vegyi fegyverek bevetésével támadás indult és ezt még 7 hasonló támadás követte.
Az akciók nagyjából ugyanúgy zajlottak. A települések ellen vegyi fegyvereket vetett be a légierő, majd a gyalogság elfoglalta azokat. Az elfogott védőket azonnal kivégezték, a tizenéves fiúkat és férfiakat, sok esetben a nőket és gyerekeket is, teherautókra rakták és a dél-iraki sivatagba vitték, ott sorba állították az embereket és agyonlőtték őket, majd buldózerekkel az előre megásott tömegsírokba tolták őket.
A falvakat ledózerolták, a túlélő nőket, gyerekeket és öregeket szabadtéri táborokba zsúfolták. Nem volt víz, élelem, egészségügyi ellátás és tisztálkodási lehetőség, csak őrtornyok.
A legismertebb támadás nem falvak ellen, hanem Halabdzsa városa ellen irányult.
Március 16-án Szaddám Husszein erői napalm és vegyifegyver támadást hajtottak végre több hullámban. 5000 ember azonnal életét vesztette, 7000 ember három napon belül lelte halálát.
A tömeggyilkosság értelmi szerzője Husszein unokatestvére, Ali Hasszan al- Madzsid volt. Később Vegyész Aliként vált ismertté.
A 2003-as iraki háború után Vegyész Alit halálra ítélték és kivégezték. Kivégezték a diktátort, Szaddám Husszeint is. A Baasz pártot betiltották.
6)Ruandai mészárlás.
Ruanda lakossága alig 8 millió ember. 1994-ben – egy médiában már előkészített villámgyors, 100 napos etnikai tisztogatásban – a lakosság 10%-át gyilkolták meg…Innen Európából szinte követhetetlen és érthetetlen hutu – tuszi harcot a média majdhogynem egyenes adásban közvetítette.
A borzalmak után a tuszi vezetés 120.000 embert tartóztatott le.
Az oldal látható emlékmű mellett Kigaliban felállítottak egy „népirtás emlék-központot” is, ahol mementóként meggyilkolt emberek csontjai láthatóak.
7)
Nankingi mészárlás:
Európában nagyon kevesen hallottak erről a 6 hetes vérengzésről, ami a történelem egyik legnagyobb tömegmészárlása és mégis egyben a Japán Császári Hadsereg egyik kevésbé ismert rémtette.
1937-38 fordulóján a japán haderők által elkövetett, hat hétig tartó erőszakhullám számos részlete ma sem tisztázott mivel többnyire japán és kínai forrásokra lehet támaszkodni, amelyek meglehetősen ellentmondásosak.
Az erőszak áldozatainak számát a kínaiak közel 300 ezer főre becsülik, de a japán kormány csupán 20 ezer főt ismer el.
A Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék 250 ezer főben állapította meg az áldozatok számát. – A tragédia hivatalos honlapja.
Nankingi mészárlás:
Európában nagyon kevesen hallottak erről a 6 hetes vérengzésről, ami a történelem egyik legnagyobb tömegmészárlása és mégis egyben a Japán Császári Hadsereg egyik kevésbé ismert rémtette.
1937-38 fordulóján a japán haderők által elkövetett, hat hétig tartó erőszakhullám számos részlete ma sem tisztázott mivel többnyire japán és kínai forrásokra lehet támaszkodni, amelyek meglehetősen ellentmondásosak.
Az erőszak áldozatainak számát a kínaiak közel 300 ezer főre becsülik, de a japán kormány csupán 20 ezer főt ismer el.
A Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék 250 ezer főben állapította meg az áldozatok számát. – A tragédia hivatalos honlapja.
8)1943 ,Volhynia:
A lengyel – ukrán együttélés nem sok békét adott a két népnek.
Ennek az állandó etnikai harcnak az egyik szimbolikus pontja lett a Volhyniai mészárlás, ahol lengyel férfiakat, nőket és gyermekeket gyilkoltak meg. A számuk sem ismert, hiszen mindkét fél mást mond. 30.000 – 100.000 lengyel áldozatról szoktak beszélni.
9)1944 – A varsói felkelés,
ami nem keverendő össze az 1943-as varsói gettófelkeléssel….
Az utcáról utcára folyó harc 1944. augusztus 1-jén tört ki és 63 napig tartott.
A felkelést az igen rosszul felfegyverzett Armia Krajowa (Honi Hadsereg) robbantott ki abban a reményben, hogy sikerül felszabadítaniuk Varsót a náciktól, mivel a felkelés kirobbantását arra az időpontra időzítették, amikor a szovjet csapatok megközelítették Varsót. Ám a szovjet csapatok ugyan elérték ugyan a Visztulát, de a fővárostól 30 kilométerre azonban hadtesteik megálltak, és tétlenül szemlélték a városban folyó harcokat.
Így a fegyveres felkelés kudarcot vallott.
170 ezer civil varsói meghalt a felkelésben, közülük kb. 60 ezren a németek által végrehajtott kivégzések áldozatai voltak.
Mintegy 550 ezer főt internáltak,
150 ezer főt pedig németországi koncentrációs táborokba hurcoltak.
Német tűzszerész-alakulatok módszeresen felrobbantották a városban épen maradt összes, még álló házat.
10)Kevesen szállnak szembe azzal a ténnyel, hogy az amerikai politika egyik legnagyobb kudarca az 1950-53-as koreai háború volt.
A saját hibájukkal való szembenézés egyik szimbóluma az az emlékmű, ami a washingtoni National Mallon található.
19 alak járőrözik bokrok és gránitakadályok között. A leírások szerint a szobrok szinte megelevenednek a napfényben, és kísértetiessé válnak a sötétben.
Az emlékmű azoknak az amerikaiaknak állít emléket, akik a koreai háborúban szolgálva vesztették életüket 1950 és 1953 között.
Emlékeztetőül:
Amerikai oldalról: halottak: 178 426 fő, eltűntek: 32 925 fő, sebesültek: 566 434 fő
Észak- Korea / kínai oldalról: halottak: 750 282 fő, sebesültek: 789 000 fő
Civil halottak és sebesültek száma: Kb. 2 500 000 fő
+1)
Sokat gondolkodtam, hogy ide vehetek-e zsidó (azaz holokauszt) emlékművet, ám egyet mégis ide illik venni, a zsidó állam saját monumentális emlékművét, a Jád Vásem-et, amelyik nemcsak, hogy a világ egyik legnagyobb emlékműve, hanem egyben egy kutatóközpont és adatbázis is. – 8 részből áll a központ:
Sokat gondolkodtam, hogy ide vehetek-e zsidó (azaz holokauszt) emlékművet, ám egyet mégis ide illik venni, a zsidó állam saját monumentális emlékművét, a Jád Vásem-et, amelyik nemcsak, hogy a világ egyik legnagyobb emlékműve, hanem egyben egy kutatóközpont és adatbázis is. – 8 részből áll a központ:
- A Nevek csarnoka (a holokauszt áldozatainak nevei)
- A Nemzetközi Holokauszttanulmányok Iskolája
- A Világ Igazai fasor (nemzsidók, akik zsidókat mentettek a holokauszt alatt)
- Az Emlékezés Csarnoka
- A Gyermekemlékmű
- A Könyvtár és Levéltár
- A Történelmi Múzeum
- A Művészeti Múzeum
Érdekesség, hogy a honlapnak van magyar nyelvű változata is, aminek egyértelmű célja, hogy az oktatásban segítsék a magyar iskolákat.
—-
„Sajnos” olyan emlékművet, ami egy megszállás tényére emlékeztet – nem találtam…
Megosztás
Hasznos ez a történelmi visszaemlékezés. Iszonyú sok ember vesztette el életét a népharag, a területi igények, az uszítások okán. Talán az első a legmegrázóbb, amit a homokba, homokból készítettek. Talán páran felfigyelnek a Rabbi záró mondatára: „olyan emlékművet, ami egy megszállás tényére emlékeztet—nem találtam…” Nem is találhatott, mert ez nem egy normális reakció, nem egy normális tett, remélem elgondolkoznak ezen!
Dachauban a táboron kívül van egy szoborsor az út mentén. Fejek vannak a földbe temetve, ahogy távozol mind kevesebb látszik ki a fejekből. Most nem találtam sehol róla képet, de nagyon erős.
A felsorolt emlékművek láttán elszörnyedtem. Tudtam ugyan szinte mindegyik rémtettről, de ez az irtóztatóan magas szám… a legyilkoltak milliói… elképesztő, mire képes az ember.
Egyes történészek szerint a háborúkra szükség van a Föld túlnépesedésének megakadályozása miatt.
Nem hiszek ebben.
Népirtásokkal amúgy sem lehet megszüntetni földünk túlnépesedését, embertelen szenvedéseket okozni annál inkább lehet.
Mindegyik itt látható emlékmű méltónak tűnik ahhoz, hogy az elkövetett borzalmaknak, az elszenvedő mártíroknak örök emléket állítson, és megpróbáljon figyelmeztetni – elég volt!
Megszállást szoborban ábrázolni merő képtelenség, ha nem blaszfémia, és a rabbi azért nem talál egyetlen erre utaló emlékművet sem, mert normális országban senkinek nem jut eszébe felmagasztalni ilyen eseményt.