Megvallom őszintén, kicsit féltem, amikor belekezdtem a „10 tény” sorozatba, vajon nem lesz-e túlságosan bulvár, vagy akár felszínes. Ám a visszajelzések, a hozzászólások, a „like”-ok, a nézettségek minden várakozást felülmúltak.
Sőt voltak barátaim, akik adtak ötleteket is, vagy akár segítettek az anyaggyűjtésben.
Ezt az postot Gémesi Robi barátom ihlette meg és adott rengeteg segítséget.
Köszönet neki.
Tudom, provokatív lesz ez a kis cikk, ám a források mindenhol megtalálhatóak.
Olvassuk szeretettel és alázattal!
1)
Zsidók a Kárpát-medencében (Pannónia provinciában) először a Római Birodalom idején, az i.sz. II. század végén jelentek meg. Egyértelmű tárgyi bizonyítékként szolgál a zsidók korai jelenlétének többek közt egy Cosmius nevezetű zsidó tisztségviselő fogadalmi táblája, amelyet Septimus Severus császárnak intézett. A kőtáblán olvasható utolsó szavak: „synag(ogus) Iud(a)eor(um)”.
2)
A honfoglalást megelőző évszázadokból csak kevés és leginkább közvetett bizonyítékunk van a zsidóság helyi jelenlétéről. Az Árpád-házi királyok idejétől kezdve, az írásos rendeletek megjelenése óta viszont maguk a királyok rendeletei adnak bizonyítékot a zsidóság ezeréves jelenlétére a Kárpát-medencében, Magyarország területén.
I. (Szent) László (1077-1095) Dekrétomainak Első Könyvének 10. fejezetének címe (tiltó rendelkezés): „A zsidókról, ha keresztyén asszonyt vesznek társul magokhoz”, továbbá a 26. fejezet arról szól, „ha zsidó, (keresztény) ünnepnapon dolgozik”.
3)
Magyarország legrégibb máig látható zsinagógája a középkori Ó-zsinagóga Sopronban található az Új utcában. Nevével ellentétben ez Sopron egyik legrégebbi utcája. Eredetileg Zsidó utcának nevezték, hiszen 1300 körül zsidó családok telepedtek itt le. Ők építették az első lakóházakat az utcában és a XIV. század elején létrehozták a Közép-Európában egyedülálló Ó-zsinagógát.
1440-ben Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné létrehozta az első soproni gettót. Egyúttal a Zsidó utcát Új utcává keresztelték át, amely máig ezt a nevet viseli.
A Ó-zsinagóga jelenleg két késő középkori épület udvaránálló maradványait 1967-ben tárták fel, és amit lehetett, helyre is állítottak belőlük.
4)
A polgári jogokkal nem rendelkező zsidóság kivette részét az 1848-49-es szabadságharcból. A zsidóság részvétele a magyar nemzet szabadságharcában egyben az emancipációs küzdelmük része is volt.
Az 1849-es szegedi országgyűlés – néhány nappal a világosi fegyverletétel előtt – kimondta az eddig jogfosztott zsidóság egyenjogúsítását.
A törvényt azonban nem lehetett végrehajtani a szabadságharc bukása miatt. A zsidó emancipáció csak 1867-ben valósult meg. Görgey Artúr visszaemlékezése szerint a zsidó honvédek ”fegyelmezettségben, személyes bátorság és kitartásban, tehát minden katonai erényben, derekasan versenyeztek többi bajtársaikkal”.
Érdekes adalék, hogy a szabadságharc mintegy 600 katonaorvosának közel kétharmada zsidó születésű volt. A magyar szabadságharcban a zsidók számarányukat meghaladó módon vettek részt a csatákban.
5)
Magyarországon a zsidók 1867-ig nem élveztek a többségi lakosságéhoz hasonló egyenjogúságot. Az 1867. év XVII. törvénycikk a fennálló jogi különbségeket két rövid paragrafussal szüntette meg:
„1. § Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak.
2.§ Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet, ezennel megszüntettetik.”
6)
Az izraelita vallást az 1895. évi XLII. törvénycikk nyilvánította elfogadott (bevett) vallásnak. A törvénycikk kimondja, hogy „rabbi és hitközségi elöljáró az izraelita felekezetnek csak oly tagja lehet, aki magyar állampolgár, és a ki képesítését Magyarországon nyerte.”
A zsidóság nem kisebbség Magyarországon, hanem izraelita vallású magyarok közössége.
(Gyakori volt még a Mózes-hitű magyarok elnevezés is.)
(A képen Hevesi Simon (1868-1943) vezető főrabbi látható.)
7)
A budapesti Dohány utcai zsinagóga, melynek építése 1854-1859 között tartott ma a világ második legnagyobb és Európában a legmonumentálisabb zsinagóga. Az épület területe 1200 négyzetméter és mintegy 2960 ülőhely található benne. A zsinagóga falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei is visszhangra találtak. A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét rendszeresen megünnepelték.
A zsinagógában a rendszeres istentiszteleteken kívül, több kiemelkedő eseményre is sor került. 1860. december 20-án „zsidó–magyar testvéresülés” ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó templomban a Szózat.
1861. április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést.
Később a II. világháború idején, 1944-ben itt állították fel a pesti gettót, a mögötte levő háztömbökben és magában a zsinagógában is közel hetvenezer embert zsúfoltak össze.
8)
Bár a zsidóság létszámaránya Magyarországon sosem haladta meg a 6,2%-ot, Budapest lakosságának 23%-a izraelita volt a múlt század elején. A kiegyezést követően a zsidóság számára a társadalmi felemelkedés eddig nem tapasztalt lehetőségei nyíltak meg. Az 1867 előtt a társadalmi életből jóformán kiszorított zsidóság a polgárosodás motorja lett. A magyar zsidóság 1867-1910 élte aranykorát, és ez a statisztikákból is meglátszik.
1910-es és 1920-as felmérés szerint a társadalom alig 6%-át kitevő zsidóság az alábbiak szerint vállalt szerepet az egyes szakmákban:
Asztalos (2,44%)
Borbély (3,7%)
Cipész (8,91%)
Kocsmáros (41,75%)
Könyvnyomdász (58,11%)
Mészáros (24,07%)
Orvos (46,3%)
Pék (24,42%)
Ügyvéd (50,6%)
Szabó (23,85%)
1920-ban a numerus clausus bevezetése elhozta az izraeliták újbóli diszkriminációját, jelentősen visszaszorítva őket az értelmiségi pályákon.
9)
Az I. világháborút lezáró, 1920. június 4-i trianoni béke – a zsidóság számára is érvágásként hatott.
A szerződés értelmében az ország területének 67%-át csatolták a szomszédos államokhoz. Az Magyarország területén maradt zsidóság létszáma jelentősen lecsökkent: 1910-ben 910.000 fő volt, a trianoni Magyarország területén 473.000 izraelita maradt.
A trianoni döntés tehát teljesen új helyzetet teremtett a magyarországi zsidóság számára, mert alapvetően megváltozott lélekszáma, területi megoszlása, társadalmi összetétele, helyzete, továbbá demográfiai folyamatai. Családtagok és rokonok kerültek a határok különböző oldalára.
Az 1920 utáni Magyarország etnikailag homogénebbé vált, mint azelőtt volt, és így vezető osztálya számára már nem volt érdek a zsidók asszimilációja, sőt éppen ellenkezőleg: egyre nagyobb teret nyertek a nacionalista és antiszemita ideológiák, amelyek idővel a törvénykezésben is megjelentek rendeletek és a zsidótörvények formájában.
10)
II. világháborúban az első számottevő veszteségét a Magyarországon élő zsidóság 1941-ben szenvedte el. A Belügyminisztérium 192/1941. sz., július 12-én kiadott rendelete alapján 18.000 Galíciából Magyarországra menekült zsidót deportáltak, és adtak német kézre, többségüket a németek kivégezték. A vidéki zsidóság nagytömegű deportálására végül 1944-ben a német megszállást követően került sor.
Május 15. és július 9. között 147 vonattal, német adatok szerint összesen 437.402 zsidót deportáltak. Magyarországról Budapest és a munkaszolgálatos alakulatok kivételével teljesen eltűntek a zsidók.
A magyarországi holokauszt zsidó áldozatainak számát nem lehet pontosan megállapítani, történészek (Karsai László és Stark Tamás) konszenzusos megállapítása szerint a hazai zsidóság vesztesége 500.000 fő lehetett. Ez azt jelenti, hogy a magyar zsidóság hozzávetőlegesen 60%-a veszett oda vészkorszakban.
11)
A magyarországi zsidóság létszáma 1949-ben hivatalos adatok szerint 133.861 fő volt. 1949 és 2001 között ilyen, a vallási hovatartozásra is rákérdező felmérés nem történt.
A 2001-es népszámlálás alkalmával 12.871-en, 2011-ben pedig 10.965-en vallották magukat izraelita vallásúaknak.
Ezek a számok nem tekinthetők elfogadhatónak, mert a válaszadás nem volt kötelező, és sokan –vélhetően- nem merték bevallani származásukat.
Egy 2011-ben lezárult kutatás szerint a mai Magyarország területén 80 ezer és 150 ezer fő között lehet azok száma, akiknek legalább egyik szülője zsidó. Habár az országban több felé találkozhatunk kisebb működő zsidó közösségekkel (pl. Miskolc, Pécs, Szeged, stb.), jelentős zsidó lakosság a magyar vidéken a háború eredményeként nem létezik. A magyar zsidóság túlnyomó többsége Budapesten és a vonzáskörzetében él. Budapesten viszont 20-nál is több azoknak a zsinagógáknak a száma, amelyben rendszeresen, legalább hetente egyszer imádkoznak.
+1)
A magyar zsidóság számtalan világhírű művészt, tudóst, sportolót, feltalálót adott a világnak. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
Arthur Koestler
Bárány Róbert (Nobel-díj)
Elie Wiesel (Nobel-díj)
Erdős Pál
Fuchs Jenő (négyszeres olimpiai bajnok)
Gábor Dénes (Nobel-díj)
George Cukor
Hajós Alfréd (háromszoros olimpiai bajnok, Magyarország legelső olimpiai bajnoka)
Herskó Ferenc (Nobel-díj)
Kertész Imre (Nobel-díj)
Milton Friedman (Nobel-díj)
Moholy-Nagy László
Neumann János
Oláh György (Nobel-díj)
Petschauer Attila (kétszeres olimpiai bajnok)
Polányi János (Nobel-díj)
Robert Capa
Rózsavölgyi Márk
Szilárd Leó
Teller Ede
Tony Curtis
Wigner Jenő (Nobel-díj)
a sor hosszasan folytatható….
(a blogomban egy sorozat (Életmesék) található azokról a sorsokról, amiket sokan nem ismernek)
az ismeretterjesztés nem lehet túlságosan bulvár
az ismeretterjesztés nem lehet túlságosan bulvár
+ a magyar zsidó közösség levéltára Európa legteljesebb egységben fennmaradt zsidó közösségi levéltára. Az utóbbi néhány évben jelentős tételei lettek online elérhetőek – köszönet Zolinak is, hogy használja ezeket (is).
További élvezetekért: http://magyarzsido.hu/index.php?option=com_exhibition&view=units&tmpl=fullscreen&Itemid=61#0
+ a magyar zsidó közösség levéltára Európa legteljesebb egységben fennmaradt zsidó közösségi levéltára. Az utóbbi néhány évben jelentős tételei lettek online elérhetőek – köszönet Zolinak is, hogy használja ezeket (is).
További élvezetekért: http://magyarzsido.hu/index.php?option=com_exhibition&view=units&tmpl=fullscreen&Itemid=61#0
A névsorral kicsit bajban vagyok. Meg kellene határozni először, kit számítunk olyanak, akit „a magyar zsidóság adott a világnak”. Pl Tony Curtis nem Magyarországon született, nem itt szívta magába a magyar kultúra alapjait, ill. egyáltalán nem szívott semmit, kivéve azt, hogy Brooklyn magyarul beszélő lakosai között szaladgált néhány évig. Más: a „magyar Nóbel-díjasok” listájával hallottam már erősen jobboldali mélymagyarokat is dicsekedni. Köztük volt Herskó Ferenc is. Nos, ha egy kisgyereket törvénnyel eltilt az állam az általános iskola első osztályainak látogatásától (mint őt), a 8 éves gyerekre halálos ítéletet mond ki és keresi, hogy megölhesse, majd a felszabadulás után ez a gyerek tizen-éves korában kivándorol Izraelbe, ott elvégzi az iskoláit, érettségizik, egyetemi diplomát szerez, a Technion professzora lesz, majd Nóbel-díjat kap – az mitől „magyar” Nóbel-díjas??
köszönöm Zoli, eddig nem tudtam, hogy Oláh Gy. a mi büszkeségünk is.
köszönöm Zoli, eddig nem tudtam, hogy Oláh Gy. a mi büszkeségünk is.
Gratulálok! Szépen megírt kutatómunka. Szíven olvasnam az összes 10+1 est összefűzve nyomtatva.
Gratulálok! Szépen megírt kutatómunka. Szíven olvasnam az összes 10+1 est összefűzve nyomtatva.
Jó sorozat! Jó írás!
Jó sorozat! Jó írás!
Nagyon jo !
Nagyon jo !
sok ismeretlen kis zsidó is sokra vitte..a közösség levéltára maga a csoda …
sok ismeretlen kis zsidó is sokra vitte..a közösség levéltára maga a csoda …
Tisztelt hozzászólók, odafigyelők Sem a magyarság, sem a magyarországi zsidóság nem szorul rá, hogy bizonygassuk a magyarországi zsidóság hazájuk iránti elkötelezettségét. Felesleges példákat felsorolni, hiszen a sor végtelen lenne. Amikor az álmagyar a „Csárdáskirálynő” dallamait óbégatja, eszébe sem jut, hogy ezen dallamokat Kálmán Imrének köszönhetjük. Amikor jókat derülünk Kabos Gyula által megformált kisemberen szintén nem jelenik meg az ún. honvédők agyán, hogy ez az ember a mocskos fajgyűlölet miatt hagyta el hazáját ! De említhetném a nagy orientológusainkat (Vámbéry), vagy zseniális matematikusokat, mint Fehér Lipót. Nem tisztem, hogy az agyilag lepusztult bunkókat felhomályosítsam. Szakirodalom van elegendő, aki akarja , utánajár ! A hülyék pedig forduljanak fel !
Tisztelt hozzászólók, odafigyelők Sem a magyarság, sem a magyarországi zsidóság nem szorul rá, hogy bizonygassuk a magyarországi zsidóság hazájuk iránti elkötelezettségét. Felesleges példákat felsorolni, hiszen a sor végtelen lenne. Amikor az álmagyar a „Csárdáskirálynő” dallamait óbégatja, eszébe sem jut, hogy ezen dallamokat Kálmán Imrének köszönhetjük. Amikor jókat derülünk Kabos Gyula által megformált kisemberen szintén nem jelenik meg az ún. honvédők agyán, hogy ez az ember a mocskos fajgyűlölet miatt hagyta el hazáját ! De említhetném a nagy orientológusainkat (Vámbéry), vagy zseniális matematikusokat, mint Fehér Lipót. Nem tisztem, hogy az agyilag lepusztult bunkókat felhomályosítsam. Szakirodalom van elegendő, aki akarja , utánajár ! A hülyék pedig forduljanak fel !
csak egy megjegyzés: a törvénykezés nem jogszabályalkotást jelent, hanem ítélkezést.
ezen felül príma cikk.
csak egy megjegyzés: a törvénykezés nem jogszabályalkotást jelent, hanem ítélkezést.
ezen felül príma cikk.
Még egy név a listához. Pulitzer József
Még egy név a listához. Pulitzer József
Nagyon jót tettél Klári! Szivesen venném,ha tanitanának róla a gyerekeknek is mert a gyülölködés egy része a tudatlanságból fakad.szia
Nagyon jót tettél Klári! Szivesen venném,ha tanitanának róla a gyerekeknek is mert a gyülölködés egy része a tudatlanságból fakad.szia
Sokat tanultam belőle. Köszönöm.
Sokat tanultam belőle. Köszönöm.
Nagyon korrekt írás.
Nagyon korrekt írás.
Mit lehet tudni a vezetéknév választási kötelezettség (II. József) előtti és utáni megnevezési szokásokról? Anjyakönyvezésről?
Mit lehet tudni a vezetéknév választási kötelezettség (II. József) előtti és utáni megnevezési szokásokról? Anjyakönyvezésről?
Rabbi, javítsd ki légyszív’, pontosabban szúrd be a „lezáró” szót: 9)
Az I. világháborút lezáró 1920. június 4-i trianoni béke a zsidóság számára is érvágásként hatott.
Rabbi, javítsd ki légyszív’, pontosabban szúrd be a „lezáró” szót: 9)
Az I. világháborút lezáró 1920. június 4-i trianoni béke a zsidóság számára is érvágásként hatott.
Nagyszerű, érthetően megírt, hiteles történelmi munka. További sok sikert kívánok.
Nagyszerű, érthetően megírt, hiteles történelmi munka. További sok sikert kívánok.
grat
grat
Világpolitikai jelentőségű kezdeményezés, és tevékenységhez kapcsolódik Theodor Herzl, aki 1860-ban Budapesten született. 1895/96-ban fejezte be „A zsidó állam” című művét, amelynek 1948-ban eredménye lett a mai Izrael állam.
Világpolitikai jelentőségű kezdeményezés, és tevékenységhez kapcsolódik Theodor Herzl, aki 1860-ban Budapesten született. 1895/96-ban fejezte be „A zsidó állam” című művét, amelynek 1948-ban eredménye lett a mai Izrael állam.
Ezt a vakcsoportosdit a jobboldali „nagymagyaroknak” sem szoktam elnézni, és itt is szóvá tenném. Az emberek előszeretettel simogatják saját lelküket hasonlóságokat keresve, de ez nem több, mint azt mondani: „jaj, neki is kék a szeme, írjuk össze az összes kék szemű híres embert”. Ez nincs semmilyen összefüggésben a kompetenciákkal. Azért, mert Oláh György Nobel-díjat kapott, a zsidók (és magyarok) nagy része azt se tudja valószínűleg, hogy miért kapott díjat, ha pedig tudja, lefogadom, hogy nem érti. Talán egy kémcsövet sem tudna helyesen megfogni a többség, akkor meg miről beszélünk? Olyan ez, mint amikor vki sörhassal és csipsszel a kezében érzi magát különbnek egy szlováknál/szerbnél/románnál/zsidónál/kereszténynél, mert Darnyi Tamás mondjuk aranyat nyert úszásban, MIKÖZBEN ha őt bedobnák a medencébe, féltéglaként süllyedne el.
A felsorolt emberek sikereiket maguknak köszönhetik. Ők dolgoztak meg érte, az, hogy ő is zsidó/magyar semmit nem tett hozzá. Hogy visszakanyarodjak Darnyihoz, mi köze a magyarok többségének ahhoz, hogy ő minden reggel 5-kor kelt, hogy 6-ra úszni menjen, majd iskolába? Az ég világon semmi. Igen, ezt hívják vak csoportnak. A fenti felsorolás arra nagyon jó, hogy szélsőjobbosok arcába lehessen tolni, saját hülyeségük bizonyítandó, de itt álljunk is meg. Olyat írni, hogy „büszkeségünk”, pofátlan önzőség. Mindenki arra legyen büszke, amit maga letett az asztalra, és ne más hátszelét akarja meglovagolni, vmi ostoba kapcsolatot hajkurászva. „Neki is F-fel kezdődik a neve/hasonló a vallása/ugyanott született/ugyanannak a csapatnak szurkol.” Ezt porszívó ügynökök előszeretettel használják, nagy sikerrel, viszont én személy szerint örülnék, ha ez kihalna. Mert ez vezet oda, hogy elfelejtjük, elsősorban mindenki csak ember, és aztán bármi más. Ha már csoportokba rendeződünk, lesznek csoporton kívüliek…
Akit érdekel a vakcsoportosdi, olvassa el a „Rábeszélőgép” című remek könyvet. Foglalkozik azzal is.
Ezt a vakcsoportosdit a jobboldali „nagymagyaroknak” sem szoktam elnézni, és itt is szóvá tenném. Az emberek előszeretettel simogatják saját lelküket hasonlóságokat keresve, de ez nem több, mint azt mondani: „jaj, neki is kék a szeme, írjuk össze az összes kék szemű híres embert”. Ez nincs semmilyen összefüggésben a kompetenciákkal. Azért, mert Oláh György Nobel-díjat kapott, a zsidók (és magyarok) nagy része azt se tudja valószínűleg, hogy miért kapott díjat, ha pedig tudja, lefogadom, hogy nem érti. Talán egy kémcsövet sem tudna helyesen megfogni a többség, akkor meg miről beszélünk? Olyan ez, mint amikor vki sörhassal és csipsszel a kezében érzi magát különbnek egy szlováknál/szerbnél/románnál/zsidónál/kereszténynél, mert Darnyi Tamás mondjuk aranyat nyert úszásban, MIKÖZBEN ha őt bedobnák a medencébe, féltéglaként süllyedne el.
A felsorolt emberek sikereiket maguknak köszönhetik. Ők dolgoztak meg érte, az, hogy ő is zsidó/magyar semmit nem tett hozzá. Hogy visszakanyarodjak Darnyihoz, mi köze a magyarok többségének ahhoz, hogy ő minden reggel 5-kor kelt, hogy 6-ra úszni menjen, majd iskolába? Az ég világon semmi. Igen, ezt hívják vak csoportnak. A fenti felsorolás arra nagyon jó, hogy szélsőjobbosok arcába lehessen tolni, saját hülyeségük bizonyítandó, de itt álljunk is meg. Olyat írni, hogy „büszkeségünk”, pofátlan önzőség. Mindenki arra legyen büszke, amit maga letett az asztalra, és ne más hátszelét akarja meglovagolni, vmi ostoba kapcsolatot hajkurászva. „Neki is F-fel kezdődik a neve/hasonló a vallása/ugyanott született/ugyanannak a csapatnak szurkol.” Ezt porszívó ügynökök előszeretettel használják, nagy sikerrel, viszont én személy szerint örülnék, ha ez kihalna. Mert ez vezet oda, hogy elfelejtjük, elsősorban mindenki csak ember, és aztán bármi más. Ha már csoportokba rendeződünk, lesznek csoporton kívüliek…
Akit érdekel a vakcsoportosdi, olvassa el a „Rábeszélőgép” című remek könyvet. Foglalkozik azzal is.
emlékezzünk meg kasztner rezsőröl is, aki a nácikkal kollaborálva a rabbik közreműködésével a zsidókat megtévesztve halálba küldött félmillió magyar állampolgárt, a cionista mozgalom tagjaként.
persze ez nem publikus, de nem àrt tudni, hogy a dédanyám fél hektár palesztin földért halt éhen ausvicban.
emlékezzünk meg kasztner rezsőröl is, aki a nácikkal kollaborálva a rabbik közreműködésével a zsidókat megtévesztve halálba küldött félmillió magyar állampolgárt, a cionista mozgalom tagjaként.
persze ez nem publikus, de nem àrt tudni, hogy a dédanyám fél hektár palesztin földért halt éhen ausvicban.
én vagyok és nagyon tetszik komoly kutatás áll mögötte csak így tovább sekoach
én vagyok és nagyon tetszik komoly kutatás áll mögötte csak így tovább sekoach
Fontos írás. Köszönöm. Kinyomtatom.
Fontos írás. Köszönöm. Kinyomtatom.
Zoli Rabbi ! Nagyon komoly munka és hiteles ! Köszönjük.
Kedves Radnoti rabbi, ha igazak akarunk lenni, akkor kihagyjuk Milton Friedman-t es George Cukor-t. Mindketto Amerikaban szuletett. Biztos van tobb magyar szuletesu kulfoldi zsido, akit felsorolhatnank helyettuk.
kérdeztem A nagynénémet, akit kb. ezrszer erőszakoltak meg a nácik ausvicban, hogyan lehetséges, hogy félmillió magyar zsidó rendezett sorokban, bőröndökkel, kézenfogott gyerekekkel bemasírozott a vagonokba.
azt felelte, megkérdezték a rabbikat, mit tegyenek, és azok azt mondták, menjek nyugodtan, nem lesz semmi baj.
Gratulálok,komoly munka és mindenkki számára érthető. A zzidóság multja és jelene sok ember számára ismeretlen. Kivánok ehhez a munkához sok sikert kitartást, és semmiképpen neehagyja abba. Nagy szükség van rá.
a nácik nem alkudtak, nem tárgyaltak, csak ha kellett.
hogyan lehetséges, hogy a varsói zsidókon kívül sehol nem volt gondja a zsidókkal a náciknak?
kedves rabbi!
kettőezer cionista, meg másfél millió dollár egyenlő félmillió nem cionista zsidóval.
Nagyon orulok, hogy ilyen erdeklodes letezik e tema irant – szeretnem hozzatenni, hogy az elso pontot illetoen sok adat talalhato Scheiber Sandor: Magyarorszagi zsido feliratok a 3. szazadtol c. konyveben, es persze az egyik legfontosabb forras Venetianer Lajos konyve: A magyar zsidosag tortenete. Ami a magyar zsidok hozzajarulasat illeti az emberiseg kulturajat, muveszetet, tudomanyat, stb. illetoen – a lista rendkivul szereny! Lantos Vera, Ottawa.
Köszönjük Zolirabbi,nagyszerű munka.
Nagyon koszonom a remek cikket. Az imadott templom kepevel ahova hetenkent jartam 15 even keresztul es a mellete levo zsido elemibe. Sok szep emlek fuz hozza
Nagyon jó ,kiváló. Tovább,még tovább mindenkinek tisztán kell látni.
Tetszett, nagyon jo!
Élvezettel olvasom Zolirabbi feljegyzéseit.Milyen jó, hogy egy kedves fiatal rabbi azt tűzte ki célul, hogy megismerteti az érdeklődőket a zsidó múlttal és segít tisztába tenni történelmünk méltatlanul elhallgatott részeit. Úgy hallottam sok dolgozik gyerekekkel is, akik örömmel mennek az általa szervezett ünnepi alkalmakra.Sok erőt és bizakodást a munkához.!