Hajnal van. És csönd. Lehet gondolkodni.
Egy nyilatkozaton gondolkodom…
Feltűntek előttem a múlt képei.
Károlyi megkoronázása, majd Tiszaeszlár felemlítése.
A Szoboravatás majd az emléktábla-avatás.
A tér-átnevezés.
Majd jönnek halkan, a kertek alatt besurranó írók és költők. Szabó Dezső és Nyírő József (művészi életművéből csak ezt találtam), Wass Albert vagy Tormay Cecile,
És előttem vannak a dunaparti zsidó emlékmű felemelt kezei, a fehérvári temető előre felkészült rongálóinak kéznyomai, és látom a csülkökkel feldíszített Wallenberg szobrot.
Igen, ő az a 100 éves Wallenberg, aki idén Magyarország image-arca lett a világban. – Na ja, vele kampányoljuk a világban a saját filoszemitizmusunkat…
(Bár mi pontosan tudjuk, hogy ebben az országban 1944 tavasza és nyara nem a Wallenbergekről szólt. (sem az ősz és sem a tél…))
Sokan félnek, és kérdeznek engem a holnapról.
Mit is mondhatnék?
Csak annyit, hogy:
Nem a holnaptól félek, mert tudom, hogy félve nem lehet élni.
Nem is attól félek, hogy felpofoznak, mert a pofon helye meggyógyul.
Nem attól félek, hogy otromba módon lezsidóznak, mert tudom, a gyűlölet ösztöne ott van az emberben.
Hanem…
Attól félek, hogy a gyűlölet ösztönét egyre kevesebben tudják majd magukban legyőzni.
Attól félek, hogy az elnézett és megengedett viszálykodás még mélyebben lopózik be a szívekbe, a lelkekbe, a szavakba és a tettekbe.
Attól félek, hogy cinkos összekacsintással aláznak meg öreg embereket és félemlítenek meg kisgyermekeket.
Attól félek, hogy a bölcs beszéd huhogássá válik, a szem összeszűkül és eltűnnek a gátlások.
Attól félek, hogy az aktuális politikai karrier utáni vágy maga alá gyűri a józan ész emberét.
Attól félek, hogy a szavakat egyszer majd tettek követik.
Attól félek, hogy egyszer arra ébredünk, hogy minden hétköznap fekete lesz, mert az emberek szeméből eltűnik az a színes vágy, amellyel Isten kapcsolatot ápoló, érző lénnyé teremette őket.
Mit tehetünk?
És mit tehettek ti?
Mondjatok nemet a fasiszták, nácik, nyilasok és kollaboránsaik rehabilitációjára!
Mondjatok nemet a történelmi tényeket elhallgató és/vagy meghamisító törekvésekre!
Mondjatok nemet, hogy Magyarország ne legyen az utolsó utáni csatlós!
Józan ésszel el kell érni, hogy sújtsa a társadalom és a politikai közösség megvetése mindazokat, akik szóban vagy tettben ilyesmit elkövetnek!
Meg kell értenetek, hogy a gyűlöletmentesség nem zsidó belügy, hanem egyetemes érték!
Ennyit tehettek, amíg nem késő!
Fohn György Mért nem hívják össze a ZSIDÓ KONGRESSZUST nem harcolni kéne egymás ellen HANEM nyíltan kiállni az antiszemitizmus ellen ahogy a Debreceni tábla avatásnál egyesek. A nem zsidók is felvették a Kápelit Kérném mindenkit aki egyet ért azzal hogy létre kel hoznunk egy ütőképes csapatot, akik vállalják is a zsidóságukat is, és ki mernek menni tiltakozni Aki a fentiekkel egyet ért az csatlakozzon hozzánk
Tetszenek a fenti cikkek? Igen? Na akkor jár egy „like
Borzaszto, egyutt erzek veletek.
Szia Zoli! A gond, hogy azt nem válaszolod meg, hogy mit tehetünk mi! Mit tehet egy pesti zsidó? Nézzünk szembe a tényekkel! Nézzük meg az elmúlt húsz év trendjét! Nem kell hozzá sok törtémelem könyvet olvasni, hogy lássa az ember az ismétlődéseket, az elmúlt húsz év változásait, folyamatait. Nagyon vaknak, elvakultnak kell lennie valakinek, hogy ne lássa merre haladunk.
Amiket írtál az utolsó két bekezdésben, hogy „miket tehettek ti?” azt már húsz éve szajkózzuk, zsidók és értelmes, felvilágosult magyarok közösen, de vegyük már észre, hogy nincs foganatja! A soraidat szerinted kik olvassák? Azok, akiknek ezen el kellene gondolkodniuk? Akiknek változtatniuk kellene? Dehogy. Nézzük a saját köldökünket, motyorgunk, esetleg egymást hergeljük.
Így nem jutunk előrébb. Ez nem megoldás.
Mondjál, mondjatok valami megoldást! Mi kell csinálni?
Amit az elmúlt húsz évben csináltunk az nem működik!
Más ötletek, megoldás kell!
Nekem van elképzelésem. Írjatok Ti is javaslatokat!
Csak azt felejtsük már el, hogy minden, a maihoz hasonló esetben sopánkodunk, mérgelődünk, hűledezünk, hergeljük egymást, majd megy minden a megszokott útján mi meg a levesbe..
Gábor, egyetértek. Természetes, hogy az ilyen események után úgy vezetjük le a feszültségünket, h írunk jókat, de tényleg tenni kell valamit az érthető reakcióinkon kívül. Várom az elképzeléseidet. Nekem csak olyanok jutottak eszembe, hogy valamiféle kommüniké kiadása, itthoni, illetve külföldi lapokba, kérvén a törvény szigorítását az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. Kérni a nem zsidó felekezetűeket, hogy tartsanak szimpátia tüntetést, járjanak pl. egy napig kipában, stb. Naiv vagyok?
Gábor, ebben a cikkben írtam egy ötletet: http://rabbi.zsinagoga.net/2012/06/01/tudatlansag-rosszindulat-butasag-bosszuvagy/#more-39
ideidézem:
„Kellenek bátor és modern egyéni kezdeményezések, vagy felvállalások, és jó könyvek, illetve szép zenék. És még linkelhetnék tucatnyi oldalt, ám mindez két szóval leírva így hangzik: “öntudat és alázat”. Ezeket az ötleteket fel kell karolni, támogatni kell. Holdudvar? Bázis? Szellemi pihenő? Ki hogy hívja! Anyway…
Ha ez nincsen, akkor már csak az ego marad, ami a vég kezdete.”
De jó lenne Éva,ha ez megvalósulna…minden férfi kipában egy napig…de nem hiszem,hogy lehetséges.Azt gondolom,hogy csak a politika tudna gátat vetni,amint hogy az is szabadította ki ezt a rettenetes szellemet a palackból!Viszont azt is gondolom,hogy ebben a jelen helyzetben nem reménykedhetünk,és marad az egyéni megoldás,kinek kinek a sajátja.Maradunk,és figyeljük az eseményeket,teszünk a magunk módján ellene..vagy fogjuk a bőröndünket,aki teheti,és elindul.Nem mai probléma ez,mint tudjuk,és eddig soha senki nem tudta megállítani.A butaság örök,az antiszemitizmus is örök.Maximum kordában lehet tartani,de a mélyben ott vár,hogy kitörhessen:(Szerintem annyit mindenképpen meg kell tennünk,hogy nem ijedünk meg,nem félünk vállalni magunkat,és nem is hagyjuk szó nélkül!!!!
kipa-flashmob…
Radnóti Zoltán SZia Zoli! Lehet, hogy en a jó URL-t másoltad be. Én nem látom a cikket, amire utalsz.
Amúgy én nem hiszem, hogy a megoldás a jó könyvek, szép zenék, szellemi pihenő árnyéka mögé búvás lenne. Ezt már 60 évvel ezelőtt eljátszották a nagyszüleink és nem jött be! Ez a pesti entellektüel válasz a szitációra nem működik. Ady vagy Arany kötetekkel nem lehet védekezni az ütések, fegyverek ellen.
Fel kellene ébredni és nem áltatni magunkat.
Kellene kérni az USA-tól, vagy Kanadától egy kis városnyi területet, bevándorlási vízumot és megnyitni, egymást segítve az utat mindenki előtt!
Minden vallásos zsidó naponta háromszor az Izraelbe való visszatérésért imádkozik, és minden széderen elmondja: „Jövőre Jeruzsálemben!” – nem lehet, hogy ezek apró jelek, üzenetek: „Nu? Jöttök már?” Az a vicc jut eszembe, amikor Kohn évekig azért imádkozik, hogy megnyerje a lottóötöst. Egy idő után az Örökkévaló megunja, és leszól neki: Ugyan, vegyél már egy szelvényt!
Addig is, hadd ajánljak egy témába vágó könyvet: אם הבנים שמחה Teichtal rabbitól, aki a nácik elől, a Felvidéken bújkálva írta meg ezt a könyvet, a zsidó sorosot, a gálut és Erec Jiszráel viszonyát elemezve.
Úgy látom, hogy a magyar zsidó társadalmat az összmagyar társadalom problémái ugyanúgy érintik: munkanélküliség, álláskeresés, kirúgás, minimálbér, hitelek, adósságok stb. Másik, hogy egy diplomás értelmiségi zsidó legfeljebb falafelt süthet Izraelben, legalábbis először, a lakás bérlése elviszi a fizetés felét, ingatlant venni lehetetlen a horribilis árak miatt. Izrael vadpiaci lett. Ez a rossz aspektus.
A jó az, hogy várják a bevándorlókat, támogatnak, és semelyik másik országban nem bízhatunk, csak a zsidó államban. Ha vészhelyzet áll elő, ki kell mennünk, és többé nem kapaszkodhatunk a nagyi komódjába, a Szt. István parki fagyizóba, a budapesti panorámába.
„Mit tehetünk?
És mit tehettek ti?
Mondjatok nemet a fasiszták, nácik, nyilasok és kollaboránsaik rehabilitációjára!
Mondjatok nemet a történelmi tényeket elhallgató és/vagy meghamisító törekvésekre!
Mondjatok nemet, hogy Magyarország ne legyen az utolsó utáni csatlós!
Józan ésszel el kell érni, hogy sújtsa a társadalom és a politikai közösség megvetése mindazokat, akik szóban vagy tettben ilyesmit elkövetnek!
Meg kell értenetek, hogy a gyűlöletmentesség nem zsidó belügy, hanem egyetemes érték!
Ennyit tehettek, amíg nem késő!”
Nehéz kérdések Zoli, jót írtál. Az tuti az erőszak nem megoldás, lásd DP és a Horty szobor leöntés micsoda lavinát inditott. Lo b’chajil, Ve lo b’koach,
Ki im bruchi amar, Hashem tc’vaot. Nem Erővel Nem Hatalommal, hanem Lélekkel, ezt mondja az Örökkévaló. a tudatlanokkal meg kell ismertetni, el kell oszlatni a demagog felfogasokat, a legtobb nagyhangu még zsidót se látott.
A feszültség oldja az indulatokat
Nemcsak nem látott,azt se tudja,mi az.
Én úgy gondolom, hogy itt már nagyon kevés a beszéd. Eddig is mit értünk el vele? Semmit. Emeljük fel a szavunkat? És ki hallgat meg? Senki. Itt -úgy gondolom- már tettekre van szükség, hogy lássák, hogy már vége van a gettó-zsidó időszaknak. Az az idő már elmúlt. Mi már egy új generáció vagyunk, akik nem hagyják magukat. Ha valaki létre hozna egy Mocskos Brigantik csapatot, abban szívesen benne lennék. Nem akarom, hogy én, a családom, vagy bárki mást baj érjen. Mert a szavakat tettek követik, és akkor már mindegy, hogy mit beszélünk. Mert baj az lesz, egyszer az már biztos. Csak idő kérdése, hogy mikor, és kit, illetve kiket. Melyik közösséget, vagy Has veHalila melyik rabbinkat támadják meg ismét!
A szavakból tettek következnek ezt nem szabad megvárni, már a szavak ellen is fel kell lépni, akár as törvény erejével.ahogy ez számos europai országban szokás.Tiltakozzunk Schweitzer József főrabbit ért sérelem ellen, ami minden becsületes ember sérelme is.
mély gondolatok
Volt egy mondás „nem értek a focihoz” ott kezdődött!!
Én is ezt értem „az eredendő bűn” alatt.
AHOZ A MAGYARNEPHEZ FORDULOK AKI AZ EGY ISTENT HISZI.IDOSOKHOZ ES FIATALOKHOZ! HOZZATOK AKIK BETARTJATOK ISTEN PARANCSAT „SZERESSED FELEBARATODAT, MINT TE MAGADAT” NEHADJATOK, HOGY A HITETLENEK VISSZA HOZZAK AZ „O” MULTJUKAT.A GYULOLET ES AZ EROSZAK MAR A MULTE!A JOVO EMBERE A SZERETET A BEKE ES AZ ISTENBEN VETET HIT EMBERE KELL, HOGY LEGYEN! 77-EVESEN IS BIZOK ABBAN, HOGY A MAGYARNEP IS IGY GONDOLKODIK. SZERETETTEL E NEP IRANT.
„Zsidónak lenni erkölcsi kötelesség.” / Kertész Imre/
Nem akarom látni, de tényleg muszáj!
Az a szomorú helyzet, hogy nem kevesen vannak azok, akik nemet mondanak, de azt kell mondanom, bármennyire is nehezemre esik: azt érzem, ők (mi) vagyunk kevesebben. A saját eseteimből rengeteg példát sorolhatnék, legutóbb, amikor a fiatalember egy közismert nyilas indulót (Felhangzik a szó…) fütyölte tőlem 50 centire. Most nem álltam neki magyarázni, hogy ez csúnya dolog, meg ilyenek, egyszerűen igyekeztem nem figyelni. Együttes, nyílt kiállás kell, vagy pedig, olyan összejövetelek, mint pár éve Prágában voltak, ahol alaposan ellátták az újnácik baját. És ezt nem a zsidó szervezeteknek kell kezdeményezniük!!!!! Sőőőőt!!
Ami még kell, hogy bizony ezeknek a kiállásoknak rendszereseknek kell lenniük. És szólni kell az antiszemitizmus, a rasszizmus, a homofóbia, stb, stb. ellen!!!
Mert ellenkező esetekben oda jutunk, ahova a nol.hu munkatársnője, akit leköptek, lezsidóztak és persze nem egyenruhás brigantik, hanem az ún. jólszituált középosztály egyik tagja.
Ám ahogy a közállapotokat elnézem, nem lesz egységes kiállás, marad a köpdösődés, beszólogatás, …..
nekem a prágai példa tetszik…
de ahol nem épült ki a demokratikus politikai kultúra, ott nem várható.
úgy tűnik, a magyarok újra meg újra fejjel mennek a falnak. aztán a fal a hibás.
Dési Tamás ,csak ez a követhető példa Prágában emberi módon álltak a dologhoz és jól ellátták a bajukat,itt is ez kellene ,mert itt még a rendszer is támogatja cinkosan
És akkor nem is beszéltünk a téves címre bedobott folyadékos palackokról. Nem tudták, hogy hol vannak, melyik Karoli téren… Csak azt tudták, valami templomféleséget keressenek. Szóval helyzet van, ilyenkor tényleg a közös kiállásra van szükség. de az úgysem lesz.
Szász Erika
Az apropó, amiről írtál Zoli, nagyon szomorú, tán szavak sincsenek rá, de teljes mértékben ugyan így érzek és gondolok erről, mint Te… nagyon szépen foglaltad össze, a szavakba szinte nem is ölthető gondolatokat, érzéseket. Köszönöm 🙂
Visszajelzés: jövet – menet —- Mikroblog II. —- (minden kommentár nélkül) | Zolirabbi
sajnos keveset tehetünk …ennyi nem elég…
Ugyan már! A magyar szélsőjobb csak egy nagy és erős náci szövetségessel ment valamire… Ne a pszichopata kisebbséget nézzük – a mai magyar fiatalok képtelenek bármilyen katonai műveletre, még a tesióráról is lógnak. Augsburg óta MINDEN LEHETSÉGES háborút elvesztettünk. Hasonlítsuk össze az izraeli katonasággal. Szerintem semmi alapja nincsen a félelmeiteknek, ezek csak részeg disznók, nem a magyar nép.