Kérelem a magyar politikusokhoz az erőszak ügyében – 24.hu

Ez elmúlt hónapokban a vallási ügyek mellett, közéleti témákat is górcső alá vettem..
Többek között a 24.hu honlapon vagy a Magyar Narancs honlapján írtam cikkeket.

A lentebbi cikket már a választások fényében (vagy árnyékában) írtam.
A kampány már hónapok óta zajlik. Borzasztó híreket lehet olvasni ahogyan a Brüsszel, a migráns vagy Soros kampány visszhangzik az emberek lelkében.
Öcsény
Kömlő
Perbál
– stb…
Ennek ellenére megpróbáltam apolitikus lenni, és úgy írni egy cikket, amiben csak kérések és remény van.
Hátha el is olvassa valaki. Mert a remény sose veszik el.
Most berakom a blogomra is ezt a cikket, hogy megmaradjon az örökkévalóságnak… (de azért a fentebbi belinkelt eredeti cikket is lehet bátran like-olni, mert jó feedback a honlap és az archivum számára. :))

„Térjetek vissza az erős városba, ti, a reménynek foglyai!” (Zehárjáh 9/12)

Tisztelt Politikus Hölgyek és Urak!

Divat lett az Önökkel szembeni kétségbeesett dühöt a publicisztikákban gorombáskodásban kiélni. Engem is elszomorít a hazám helyzete, de nem bántani szeretném Önöket, csak kérnék egyet-mást, amitől talán Önöknek is jobb lenne.

Önök, okos emberként, pontosan tudják, mit jelent az, ha nagyhatalmú vezetők cinkosan helyeslik az erőszakot.
Önök pontosan tudják, mit produkálhat a közbeszéd végzetes elzüllése, minden erkölcsi közmegegyezés felbomlása.
Önök pontosan tudják, hogy erőszakkal fenyegetni, lincshangulatot teremteni nem veszélytelen.
Önök mindezt nem akarhatják. Kérem, szóljanak, hogy nem is így gondolták ezt az egészet.

Tisztelt Politikus Hölgyek és Urak!

Nekem Önökhöz, ha a dolgok a maguk medrében folynának, nem kéne szólnom. Önök a magyar politikai közösség meghatározott időre megbízott vezetői szeretnének lenni, ügyeinek intézői, szolgái, én pedig az Önökénél, az elődeikénél és az utódaikénál, minden földi vezetőnél nagyobb hatalom, a “Seregek Ura” szolgálatában dolgozom.

Az Örökkévaló szolgáinak próbálom a magyam módján szolgálni. Számomra a földi hatalom egyszerűen unalmas. Tényleg.

A generációk és vezetőik jönnek és mennek, amiként Önök is, és ebben semmi sértő nincs Önökre nézve. Ahogy a prédikátor, Salamon király mondja, “nemzedék jön és nemzedék megy, ám a világ örökkön megmarad”, csak Isten teremtett világa és Ő maga örök.

Nekem, higgyék el, egészen mindegy, Önök közül ki lesz Magyarország miniszterelnöke.
A világon semmi kifogásom ellene, akár úgy dönt a magyar nép, hogy jöjjön egy új, akár úgy, hogy maradjon a régi.
Az viszont érdekel lelkészként, rabbiként, hogy milyen országban, milyen erkölcsi körülmények között élek.

Nagyon nem szeretek arról publicisztikát írni, hogy:

  • minden szempontból ellenőrzött, azaz törvényesen itt tartózkodó, otthonukból elűzött gyerekek és asszonyok számára pihenést nyújtani nem bűn, hanem érdem
  • azt, aki szállást és ételt szeretne adni nekik, nem oké és nem támogatandó halállal fenyegetni, kocsija kerekét kiszúrni, ha mégoly átélhető félelem szüli is
  • rabbiként miért tartom fontosnak a sokszor idézett (Magyarország Alaptörvényének 6. mondatában megtalálható) egyetemes, „keresztényi” szeretet gyakorlását
  • hogy baj és vészjel, ha felnőtt emberek rettegő, agresszívvá váló tömegei olykor képtelenek olyan alapvető emberi (erkölcsi) szintet elérni, amit már a nyolcéves kislányomnak is megtanítok, és ő megérti.

Azért nem szívesen írok most, mert minderről nincs mit beszélni, magától értetődik.
Az, ha le kell szögezni, önmagában is riasztó. A társadalmunk erkölcsi eresztékeinek meglazulását jelzi.

Ezért azt szeretném kérni, hogy mindenki lásson “kivetnivalót” a fenyegetőzésben, a kezdődő lincshangulatban és az erőszakos bűncselekményekben; még akkor is, ha – szerencsére, ez alkalommal – nem jártak személyi sérüléssel.

Tisztelt Politikus Hölgyek és Urak!

2017 vége van. Ezen a kontinensen a hatalom évezredeken át csatamezőkön dőlt el. Hol 30 éves, hol 100 éves, hol csak 7 éves háborúkban.

Itt boszorkányokat égettek el, miközben sohasem láttak boszorkányokat, majd zsidókat, melegeket, kommunistákat és cigányokat, mert látták őket.
Aztán béke lett. Magyarországon 72 (61) esztendeje.
És mi már nem láttunk holttesteket feküdni az utcán, nem láttunk lebombázott épülettömböket. Sokunknak már a szülei sem láttak.

Az erőszak jóváhagyása, támogatása minden erkölcsi megállapodásunkat megszegi.

És ha ezt egy ország miniszterelnöke csinálná, akkor az erkölcsi és jogi normák felszámolására egyenesen a legfelsőbb helyről érkezne biztatás.
Én békét álmodó magyar választópolgár vagyok. Jogom van szavazni, azaz választani 2018-ban.
Többmilliónyi honfitársammal együtt Önök közül fogunk választani.

De hogy bízhatnánk ezek után abban, hogy az állam továbbra is teszi a dolgát, meg fogja védeni a jogosan itt tartózkodókat, „őket” és minket?

Önök olyan ország vezetői, akár első emberei kívánnak lenni:

  • ahol a fizikai erőszak megengedett mindazokkal szemben, akiket az épp aktuális hatalom ellenségnek jelöl ki?
  • ahol még a törvények által elvileg védett nők és gyerekek sem lehetnek biztonságban?
  • ahol a segítségnyújtás kísérletére, a szeretetre halálos fenyegetés a válasz?
  • ahol a félelem és a gyűlölet felszámol minden szolidaritást?
  • ahonnan kétségbeesve menekül minden kreativitás, fiatalság, jövőbe vetett hit?

Tisztelt Politikus Hölgyek és Urak!

Önök felelősséget éreznek azért az országért, amelyet vezetni óhajtanak.
Önök valójában nem akarhatják, ami most történik.
Önök a következő hónapokban sokat fognak beszélni emberek és kamerák előtt. Emberek milliói fogják lesni a szavukat, sok szakember fogja segíteni beszédeik megírását. Mondatról mondatra, szóról szóra, hangsúlyról hangsúlyra.

És még így is előfordulhat, mint mindannyiunkkal, hogy elkapja Önöket a hév és mondanak majd elsőre talán hasznosnak látszó, de valójában meggondolatlan dolgokat.
Kérem, ha így alakul, ha tévednek, lássák be.

Sosincs késő ahhoz, hogy korrigáljanak, higgyék el, rosszul gondolják, hogy már nincs visszaút, már túl messzire mentek. Mindig van.
Önökre nagyon nagy feladat vár 2018-2022 között: eloszlatni honfitársaink mesterségesen is táplált félelmeit, és megszólítani bennünk mindazt, ami jó. Nem csak gyűlölettel lehet választást nyerni, és nem csak kemény kézzel lehet országot vezetni.

Higgyék el, a jónak is van ereje.
Éljenek ezzel az erővel!

”Vigyetek magatokkal szavakat és térjetek meg az Örökkévalóhoz; szóljatok hozzá: egészen bocsásd meg a bűnt és fogadd el a jót, hadd fizessünk tulkok helyett ajkainkkal.”

A mi közös, bibliai eredetű hagyományaink szerint megtérni sohasem késő.
Imádkozom Önökért.

  • fireofsunlight

    Olyan szép és igaz ez az írás, hogy én szívem szerint Önt választanám ezek után miniszterelnöknek. Kár, hogy nem lehet. Sajnos azok biztos nem gondolkodnak el a szavain, akiknek szánta.

    • Margit Halpern

      Szinte szó szerint ez jár a fejemben, mióta olvastam ezt a cikket. Köszönöm a cikket és a hozzászólást is.