Egy kém, akinek a mai napig nem tudjuk még az igazi nevét sem — Életmesék XXXVII.

Kossuth_Lajos_és_családja1851. szeptemberében Kossuth Lajos megérkezett Angliába.
Útja – a korabeli leírások alapján – valóságos diadalmenet volt. Nemigen ünnepeltek úgy külföldit Angliában, mint a magyar szabadság bajnokát.
Kossuth legendás hírétől illetve magától a megjelenésétől is el volt ragadtatva mind az angol arisztokrácia, mind a polgárok.
Ugyanez a lelkesedés fogadta, bármelyik városban vagy országban is járt.
Szinte mindenki őszinte tisztelettel, alázattal és bámulattal adózott a magyar hősnek.

Kossut csodás és várva várt angliai látogatását megelőzően néhány héttel egy birminghami fogadásra betoppant az angol rendőrség és letartóztatta az alig 40 esztendős Beck Vilma bárónét, írónőt, aki mellesleg Kossuth Lajos bizalmasaként volt ismert és éppen ezért ünnepelt közszereplője volt az angol közéletnek.
A helyzet pikantériáját fokozza, hogy magát a fogadást is Beck bárónő tiszteletére adták, hogy pénzt szerezzenek a legújabb könyvéhez, ami a szabadságharcról szól.
Másnap reggel a bárónőt bírósági kihallgatásra vitték.
A kihallgatáson a bárónő elájult és rögtön meghalt.
Az angol média és közbeszéd összeesküvésről beszélt. Ám mi is történet valójában?

Természetesen a közvéleményt nagyon megrázta és felháborította a magyar hősnő furcsa halála. Olyannyira, hogy még magának Kossuth Lajosnak is meg kellett szólalnia, de az ő szavai még több rejtélyt adott a világnak. Kossuth (le)tagadta, hogy valaha is ismerte volna Beck bárónét, ám azt elismerte, hogy ismert egy Racidula nevű hölgyet, aki viszont a magyar kormány szolgálatában állott, ővele – ő maga is – kétszer találkozott.

89062Ezzel a történettel kezdődik el (vagy fejeződik be) a 19. század egyik legrejtélyesebb magyar kémhistóriája.

Menjünk vissza egy esztendőt!
1850-ben járunk. Londonban megjelent egy nagy feltűnést keltő könyv, amely egy báróné azon élményeit és kalandjait leírja, amit az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején élt át.
A könyv címe:
“Wilhelmine Beck: Personal adventures during the late war of independence in Hungary”
A siker borítékolható volt, hiszen ne feledjük, egy esztendő telt el azóta, hogy az egész Európa által ismert és elismert szabadságharcot leverték, és máris az olvasók kezében egy túlélő, sőt egy hős memoárja.
A könyv szerzője egy magyar nő volt: Beck Vilma báróné.

London mindig vevő volt a szabadságélményre.
És a siker nem is maradt el, a könyvet imádták az emberek, mi sem bizonyítja jobban, hogy német, francia majd magyar (sic!) nyelvre is lefordították. A könyv német címe: „Memoiren einer Dame Wahrend des letzten Unabhangigkeitskriegs in Ungarn, von Wilhelmine Baronin von Beck. Eine treue Schilderung ihrer abenteuerlichen Reisen und geheimen Missionen im Auftrage Kossuth’s in Ungarn, Gallizien, Östrerreich und Deutschland” volt.

Egy évszázad telik el. 2013-at írunk.
A könyvet reprintelték. Most már letölthető mindenféle telefonra, olvasható on line vagy pdf-ben is.
Ám egy dologban különbözik, az 1850-es és a 2013-as kiadás: a szerzőjében. – “By Unknown Author” azaz ismeretlen szerző műve – írják le 2013-ban.screenshot-www forgottenbooks com 2015-08-05 01-08-25Mi is történt?
Mondhatnók, csak a szokásos. Egy sikeres szerző magára vonta a közfigyelmet. Elkezdtek beszélni róla, nyomozni utána. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy rájöjjenek, ilyen nevű báróné nincs is.
“Akkor ki ez a Beck Vilma?”
“És miért írta ezt a könyvet?” – tették fel egyre többen a kérdést.
A válaszok nem várattak magukra. Lassan kiderült, hogy bár Beck Vilma bár részt vett a szabadságharcban, de a könyvet nem is ő írta.
Ám az igazi meglepetés még csak ezután következett. Kossuth Lajos is megerősítette, hogy Beck Vilma fizetett kém volt, és az álneve Racidula volt. Vagyis az igazi neve?
Ezt már sohase tudjuk meg.A róla készült leírások szerint még magyarul sem tudott igazán jól. Németül és valami szerb dialógust beszélt.
A kémkedési technikája – saját elmondása alapján – igazán egyszerű volt, ám hatásos.
Néha a katonáknak árult gyümölcsöt vagy bármit (markotányosnő). Beszélgetett velük, és inkább rámenős volt, mint szép.
Máskor kalapárusnak öltözött és sok-sok doboz mögött ült és hallgatózott a vonaton, a tisztek mellett.
Majd máskor “színésznek állt”, hogy vidám beszélgetésbe elegyedjen a katonákkal, és még sorolhatnánk tovább az ezernyi arcot, amit fel tudott mutatni.
Majd a híreket átadta a magyar katonai vezetőknek.
Ám sokak szerint az is lehet, hogy visszafelé meg az osztrákoknak mesélte el, mit is látott a magyar oldalon.beckvilma_mazsinaÁm száz szónak is egy a vége, 1849 után menekülnie kellett és 1850. áprilisában jelent meg nyilvánosan Londonban.
Egyszerűen öltözött asszony volt. sötét kendőjét Kossuth arcképével díszített melltű fogta össze. Akkor mindösszesen egy célja volt: kapcsolatot találni a londoni magyarsággal. Ügyesen és rámenősen tette, amit a fejébe vett és lépésről lépésre került kapcsolatba több előkelő emigránssal, és néhány hónap múltán, 1850 októberében meg is jelent a fent említett bestsellere, azaz a magyar közösséget kereső reményeit és céltudatosságát teljes siker koronázta.
Ha egy percig belegondolunk, hogy ez a hölgy, egyszer katonai táborban dolgozó gyömölcsárusként tudta magát eladni, máskor meg bárónéként, majd mindezt 3 hónap alatt megírja (megíratja) angolul, és sikert sikerre halmoz egy olyan országban, amelynek nyelvén egy szót sem beszél, akkor érezhetjük, hogy nem akármilyen tehetséggel van dolgunk.

És akkor a végére hagytam a “slusszpoént”.
Ebben a cikkben nem szeretnék kitérni felemelkedésének részleteire, ám utólag egybehangzó vélemény volt, és a későbbi kihallgatások során ki is derült, hogy ezeket az összeköttetéseket is csak arra használta fel, hogy a londoni rendőrségnek – mint titkos-ügynök – jelentsen a londoni magyar emigrációról.

Ezek után nem véletlen, hogy a 40 esztendős nő kihallgatás előtti összeesése majd azonnali halála sok ember számára furcsának tűnt.

Zsidóságáról kevés forrást találunk, ám fentebb idézet, 1891-ben napvilágot látott Színnyei József féle életrajzi könyv, mind az újvári féle Zsidó Lexikon egyértelműen zsidóként identifikálja.

Az 1901-es magyar kiadás után Kropf Lajos még egyszer megpróbálta összeállítani a valós képet Beck Vilmáról és egy alapos tanulmányt publikált a Budapesti Szemlében két részben, ám ezzel csak a titkok száma nőtt.
1) 1901. évfolyamának 107. kötetében 297. szám, 373-397 oldal
2) 1902. évfolyamának 110. kötetében, 306. szám, 457-460 oldal

És a teljes valóság sose derült ki…
Maradjunk annyiban, hogy volt egy magyar-zsidó származású szuperkéme Magyarországnak is.
Aki vagy kettős-ügynök, vagy hármas, nem tudjuk.

1838-to-1850s