10+1 zsidó származású magyar író és költő – és 10+1 csodás idézet

auschwitz10+1 részlet magyar zsidó származású írók és költők tollából…
Ez a válogatás teljesen szubjektív és objektív is egyben… Mert szeretjük őket.
Olvassuk őket szeretettel és alázattal!

1)
AZ ÁLLATVÉDŐ EGYESÜLET KÖZLEMÉNYE:
“Elnökségünk hosszú harcainak eredményeképpen végre fölépült, és megkezdte működését a Nyúlpörkölt- és Hallevesgyár új üzemrészlege, a Dobozbontó.
Itt a frissen elkészült konzerveket újra kinyitják, s a levükből kiszedett nyúldarabokból, illetve halszeletekből, helyreállítják az eredeti állatot, melyet aztán, lelőhelyére szállítva, szabadon bocsátanak.
Köszönet a pörköltgyár igazgatóságának, mely annyi visszaélés és vita után végre helyesen értelmezi a humanizmust!” (Egypercesek)

Örkény István (1912-1979)
orkeny.istvanKossuth-díjas író, gyógyszerész, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője.
Jómódú zsidó polgárcsaládban született. A második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, és csak 1946-ban térhetett haza.
A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód.
A munkaszolgálatos élményeiről írta meg a “Lágerek népe” című könyvét, illetve – többek között az “in memoriam dr. K.H.G.” és a  „Tanuljunk idegen nyelveket” c. egyperceseiben erőteljesen fogalmazta meg gondolatait.

2)
“Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az ’einstand’ tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.” (Pál utcai fiúk)

Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc), (1878-1952).
Molnár_Ferenc_Uher1896-tól egy évig  a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, majd hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ekkoriban már komolyabb irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott.

Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának egyik legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették.
1939-ben a fenyegető nemzeti szocializmus elől – a szintén zsidó származású – feleségével, Darvas Lilivel Franciaországba, Svájcba, majd 1939-ben New York-ba menekült.
Művei ott is ismertek lettek, a Panoptikum című darabját 1949-ben a Broadway-n is bemutatták.
Molnár Ferenc regénye nyomán kerültek közhasználatba, váltak fogalommá  a „gittegylet”, „einstand”, „grund” szavak.

3)
„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok.” (Nem tudhatom, 1944. január 17. (részlet)

Radnóti Miklós (született: Glatter Miklós, 1909-1944)
okleveles középiskolai tanár, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője volt.
Az 1930-as években a névváltoztatás mellett döntött és Radnót falu nevét választotta, mivel a nagyapja ott született.
radwebBár hivatalosan csak a Radnóczi név használatát engedélyezték neki, ezért 1945 februárjában Gyarmati Fanni, – Radnóti Miklós felesége – Erdei Ferenc belügyminiszterhez fordult, hogy közbenjárjon a névváltoztatás ügyében, hogy mire férje hazaér, már hivatalosan is az új nevét tudja használni.
De ő nem ért haza.
Felsőfokú tanulmányait a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem, annak bölcsészeti karának magyar-francia szakán kezdte.
1934 júniusban summa cum laude minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták.
1943-ban – a budapesti Szent István Bazilikában, feleségével együtt – római katolikus hitre tért át.
Nézeteit zsidóságáról egy évvel kitérését megelőzően így fogalmazta meg:
„Zsidóságomat soha sem tagadtam meg, zsidó felekezetű vagyok ma is (…), de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek”.
1944 májusában vonult be harmadik munkaszolgálatára Vácra, ahonnan marhavagonokban indultak Szerbiába.
Ott rézbányáknál, vasútépítésen dolgozott. Megkülönböztetésként fehér karszalagot kellett viselnie, mint zsidó származású keresztény vallásúnak.
A végkimerülés közelében járó költőt a Győrött kórházba irányították, ám a beteg munkaszolgálatosokat egyetlen győri kórház se fogadta be, köztük Radnótit sem.
Utolsó verse, amelyet október 31-én írt, a negyedik Razglednica sorai
“Tarkólövés. – Így végzed hát te is…”
Halálának pontos körülményei nem ismertek, de egyes források szerint Marányi Ede honvéd alezredes parancsára, Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete 1944. november 4-én vagy 9-én Abda község határában lőtte le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt.

4)
– És hol laknak azok a magyarok?
– Magyarországban. Ausztria, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia közt.
– Ugyan kérem… Ezeket az országokat Shakespeare találta ki.
—–

A walesi nyelv nagyon csodálatos. (…) Minden egész másképpen, egészen túlvilágian hangzik. Például el lehet még egy nyelvet képzelni, ahol a sört úgy hívják, hogy “cwrw”?
—–
Nincs igazság és nincs emberiség. Csak igazságok vannak és emberek.
(idézetek a Pendragon legendá-ból)
—-
– Semmi baja – mondta az orvos -, csak valami rettenetes kimerültség. Mit csinált maga, hogy ennyire elfáradt?
– Én? (…) Semmit. Éltem.
(Utas és holdvilág)

Szerb Antal (Budapest, 1901 – Balf, 1945)
jelentős magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg is népszerű regények szerzője. Apja Sternről magyarosítva vette fel a Szerb nevet.
pim_foto_szerb_antal_nagySzerb Antal asszimiláns zsidó családba született, ő maga katolikus neveltetést kapott.
Húszéves sem volt, amikor a Nyugat 1921. februári száma egyszerre hat versét jelentette meg, későbbiekben kritikákat is írt a lapnak. Nemsokára a Napkelet című folyóirat is közölte írásait.
Az 1930-as években főként az angolszász irodalommal és regényelmélettel foglalkozott. Számos regénye, verse és műfordítása mellett két legnagyobb tudományos igényű összefoglaló művet is írt: “A világirodalom története” és “Magyar irodalomtörténet” címmel.
1941-től alkotói tere egyre szűkült: Magyar irodalomtörténetét betiltották, a Nyugat megszűnt.
1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd Balfra került. 1945. január 27-én a balfi tábor pribékjei agyonverték.

5)
– Uram! A késemért jöttem!
– Hol hagyta?
– Valami matrózban.
– Milyen kés volt?
– Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?
– Várjunk … Csak lassan, kérem … Milyen volta  a nyele?
– Kagyló.
– Hány részből?
– Egy darabból készült.
– Akkor nincs baj. Megvan a kés!
– Hol?
– A hátamban.
– Köszönöm
– Kérem … A csapos mesélte, hogy milyen szép kés van bennem. Egy darab húszcentis kagylóritkaság.
– Forduljon meg, kérem, hogy kivegyem …
– Kitartás! A kocsmáros azt mondta, hogy amíg nem hoz orvost, hagyjam bent a kést, mert különben elvérzek. A kocsmáros ért ehhez, mert itt már öltek orvost is. Régi étterem.
/Részlet Piszkos Fred a kapitány című könyv első soraiból./

Rejtő Jenő (született Reich Jenő, írói álneve: P. Howard) (1905-1943)
Bejárta egész Európát, sőt még Észak-Afrika partjain is megfordult.
Utazásai során rengeteg munkát elvállalt, volt többek között hajómunkás, heringhalász és mosogató is.
sz_rejto_jeno1927-ben végleg hazatért, és mint lapszerkesztő kezdett munkához, színpadi kabarékat és operettszövegeket is írt, az egyik legsikeresebb művét, az “Aki mer, az nyer” című színdarabot 1934-től több mint százötven alkalommal adták elő.
A zsidótörvények miatt már nem publikálhatott a saját neve alatt, így más írók műveiben segédkezett.
1942. október 9-én egy nyilas lap cikket közölt Rejtőről, nehezményezve benne, hogy az író ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja a regényeit a kávéházban, és nem kapott még munkaszolgálati behívót.
Ennek hatására súlyos betegen, a nagykátai kórházból hurcolták el munkaszolgálatra, 1943. január 1-jén Jevdakovoban meghalt.
Mivel nem volt örököse, ezért 2014-tól regényei szabadon letölthetőek az internetről.

6)
Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél,
Mégis a legtöbb: ember, aki él,

Mindenkinek rokona, ismerőse,
Mindenkinek utódja, őse,

Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.

Elmondom én, elmondanám,
De béna a kezem s dadog a szám.

Elmondanám, az út hová vezet,
Segítsetek hát, nyujtsatok kezet.

Emeljetek fel, szólni, látni, élni,
Itt lent a porban nem tudok beszélni.

A csörgőt eldobtam és nincs harangom,
Itt lent a porban rossz a hangom.
(részlet a “Nem mondhatom el senkinek” c. versből)

Karinthy Frigyes (1887-1938)
édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja.
641_karinthy_frigyesCsaládneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított, feleségével 1886-ban együtt keresztelkedtek ki, Frigyes fiúk egy évvel ezután született.
Karinthy Frigyes 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket írt; emellett naplót vezetett.
Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.
Érettségi után matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat.
Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
Karinthy maga mondta – szerényen -, hogy minden műfajban alkotott maradandót. Legismertebb munkái: “Így írtok ti“, valamint a “Tanár úr kérem“.

De Karinthy életműve ennél jóval tartalmasabb és sokrétűbb.
Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, Legnépszerűbb regénye mégis az “Utazás a koponyám körül”, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekről írt.
A regényben részletesen leírja az agyműtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.
Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez, köztük a legnépszerűbb a két Micimackó-meseregény.
A fordításokban nővére, Karinthy Emília (becenevén Mici) sokat segített, ezért rá utalhat a Micimackó név.

7)
„A jó tojós tyúkot könnyű felismerni arról, hogy néha tojásokat rak. Ha a tojós tyúk két-három évig nem ad tojást, csak zabál, és nagy, vörös taraja van, hajnalban meg kukorékol, akkor azonnal hívjunk orvost.
Amennyiben azt észlelnénk, hogy a jó tojós napok óta a hátán fekszik, kék színű és nem mozdul, akkor igyekezzünk azonnal eladni.
A házi tyúktenyésztés a nemzetgazdaságra kétségtelenül kedvező hatással van, az egyetlen hibája, hogy rengeteg vesződséggel jár, és az ember ráfizetheti mindenét. Sokkal egyszerűbb vendéglőbe menni, annyi csirkehúst és tojást kap az ember, amennyi belefér.”
(Tyúktenyésztés városi talajon – Mezőgazdasági tanácsadó)

Efraim Kishon (Hoffmann Ferenc, 1924-2005)
Kereskedelmi iskolában érettségizett, származása miatt azonban nem vették fel az egyetemre, így ötvösnek kezdett tanulni.
Efraim_Kishon1944-ben Jolsvába, egy szlovákiai munkatáborba deportálták, ahol a vele szembeni kíméletes bánásmódot rendkívüli sakktudásának köszönhette.
A tábor náci parancsnoka ugyanis nagyon kedvelte ezt a játékot, és igényt tartott a tehetséges fiatalember társaságára.
Végül a sobibori koncentrációs táborba tartó transzportból egy barátjával együtt sikerült megszöknie, és a háború hátralevő részét Stankó András néven bujkálva vészelte át.
Ez idő alatt egy pincében rejtőzködve kezdte el írni “Hajvédők” című szatirikus regényét, amely a fasizmus kialakulásának zseniális paródiája, melynek egyik központi kérdése a „kopaszkérdés megoldása”.
1949-ben Izraelbe vándorol ki, ám előtte nem sokkal “Hoffmann”-ról “Kishont”-ra magyarosította nevét.
Az anekdota szerint ekkor történt, hogy a bevándorlási hivatalnok az író nevének bejegyzésekor közölte a megdöbbent Kishont Ferenccel, hogy márpedig ilyen név nem létezik – majd önkényesen törölte a „t”-t a vezetéknév végéről
(Mivel Izraelben van egy Kishon nevű folyó), és a Ferencet pedig kreatív lazasággal Efraimként regisztrálta.
Talán a legismertebb izraeli író, több mint 50 könyve összesen 37 nyelven jelent meg. Stílusa a jellegzetes pesti zsidó humorra épült, saját bevallása szerint Karinthy Frigyest és Molnár Ferencet tartotta legfőbb elődjeinek.

8)
       Meszelt égbolt
Csak hunyorog, aki a napba bámul,
de megvakul, ki másfél éve már
háton fekve mindig a mennyezetre.

       Október
Arcába csapódott gyűrt falevelekkel
s véreres szemekkel
befordul utcánkba az első őszi reggel.
(Haikuk)

Zelk Zoltán (1906-1981)
Miskolcon járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. Egy ideig inaskodott is, de nem tanult ki semmilyen szakmát.
Zelk ZoltánA háború kitörését követően Ukrajnába került munkaszolgálatosként, (1942-1944), majd Magyarország megszállásakor bujdosni kényszerült.
Ünnepelt költő volt a kommunista rendszerben, ám abból kiábrándulva az 1956-os forradalom lelkes híve lett.
A forradalom leverését követően háromévi fogságra ítélték.
A fogságból való szabadulás rosszabb volt számára, mint a rabság.
Felesége alig néhány héttel előbb halt meg, édesanyját is hamar elvesztette.
A következő hónapokban megírta a magyar elégiaköltészet egyik legszebb alkotását, az örök gyász vallomását, a “Halott sirály”-t.
Ekkor, a gyászában és a csalódások élményében emelkedett fel a nagy költők közé.
A munkaszolgálatban szerzett borzasztó emlékeit kamerába mondta.

9)
“Én marha, 1941-ben hazajöttem Hollywoodból, hogy még elérjem az utolsó auschwitzi gyorsot.
Amikor aztán a kőbányából nagy protekcióval átkerültem a lágerkonyhára, marha jó dolgom lett, annyi meleg vizet ihattam, amennyi belém fért.
Két év munkaszolgálat után belerúgott egy német katona, és beleesett az épp ásott gödörbe…
Na tudja mit!? Most lett elegem az egészből…”
—–
„Akinek van humora, mindent tud. Akinek nincs, mindenre képes.”
(idézetek)

Királyhegyi Pál (1900-1981)
Budapesten érettségizett 1918-ban, később (1918-1930) az Amerikai Egyesült Államokban magyar nyelvű újságokba írta cikkeit, és alkalmi munkákból élt.
d00049725da961fc78bd9Előbb statisztált Hollywoodban, majd forgatókönyveket írt.
Hazatérése után a Pesti Napló munkatársa lett. 1938-ban a Daily Telegraphnál dolgozott. 1944-ben Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták.
1945-től a Ludas Matyi és a Képes Figyelő című lapok munkatársa volt, sorra közölte humoros jeleneteit, szatíráit, karcolatait, s több regénye is megjelent, köztük:
– A gengszterek nem nőnek az égig
– Az ígéretek földje
– A lejtőn felfelé.
1956 után népszerűsége már töretlen volt, mint konferanszié kabarékban szerepelt, dolgozott az Esti Hírlapnak, foglalkoztatta a Ludas Matyi és a rádió is, időnként a televízióban is feltűnt.
Humoreszkjeiből, színműveiből, kisregényeiből több kötete is megjelent, 1979-ben pedig kiadta önéletrajzi regényét “Első kétszáz évem” címmel.

10)
“Nincs oly képtelenség, amit ne élnénk át természetesen, s utamon, máris tudom, ott leselkedik rám, mint valami kikerülhetetlen csapda, a boldogság. Hisz még ott, a kémények mellett is volt a kínok szünetében valami, ami a boldogsághoz hasonlított. Mindenki csak a viszontagságokról, a “borzalmakról” kérdez: holott az én számomra tán ez az élmény marad a legemlékezetesebb. Igen, erről kéne, a koncentrációs táborok boldogságáról beszélnem nékik legközelebb, ha majd kérdik. Ha ugyan kérdik. S hacsak magam is el nem felejtem.”
(Sorstalanság)

Kertész Imre (1929 – )
Budapesten született és 14 éves korában (1944) megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot, ahonnan – a lágerek felszabadítása után – 1945-ben tért haza.
KerteszElső regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben.
A regény külföldön már ismert és sikeres mű volt, ám itthon csak a rendszerváltás után vált szélesebb körben olvasottá.
Műveit több nyelvre lefordították. Ő maga németből fordít – többek között Sigmund Freud, Hugo von Hofmannsthal, Friedrich Nietzsche, Friedrich Dürrenmatt, Arthur Schnitzler, Tankred Dorst és Ludwig Wittgenstein műveit ültette át magyar nyelvre.
Írói munkásságáért idehaza és külföldön majd egy tucat magas rangú díjat vehetett át, de mindezek közt bizonyára a legnagyobb jelentőségű, a Sorstalanságért 2002-ben elnyert Nobel-díj, amellyel ő lett az első magyar irodalmi Nobel-díjas.
Jó egészséget kívánunk Neki!

+1:
Auschwitz
Schaár Erzsébetnek

Négy-öt esztendős lehetek,
s az én koromban a világ,
vagy – ha úgy tetszik – a valóság,
egyszóval mindaz, ami van,
két esztendő vagy nyolcvan év,
mázsás cipő, több tonnás kiskabát,
és főként, ami hátra van még,
pontosan öt-hat éves.

00012042Pilinszky János (1921 – 1981)
A huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus érzésű magyar költője.
1944…
Abban az évben sorozták be a hadseregbe, és a nyugati fronton egész költészetét befolyásoló élményként hatottak rá a lebombázott falvak és városok, az éhező emberek, de leginkább a koncentrációs táborok szörnyűségei.
Külön ciklust szentelt azon a döbbenetes erejű költemények, amelyekben a háború világát, elképzelhetetlen borzalmakat és a pokol látáványát próbálja megírni.

  • Harbach 1944,
  • Francia fogoly,
  • Egy KZ-láger falára,
  • Ravensbrücki passió,
  • Harmadnapon
  • Frankfurt

ui:
Többen kérdezték az összeállítás okát…
nincs ok, így jött…
Ám szeretettel ajánlom DÉRY TIBORRÓL írt cikkemet is.

  • Pilinszky…….a katolikus szerzetesi költő…? De tán volt kis nemi tévelygése is. Versei remekművek.

  • L’Huomo

    Mennyi jó ember! Csak a tisztelet és a csodálat, az marad meg bennem, ha ilyeneket olvasok.

    Zolirabbi egy nagyon emberi, tiszteletre méltó oldalát mutatja a judaizmusnak.