11+1 magyar zsidó, akik hazájukért végzett tevékenységükért nemesi címet kaptak

hazai1A magyar nemesség a történelem során (1848-ig) feudális előjogokkal rendelkező uralkodó osztály volt. A szabadságharcot követően a nemesi rang már inkább társadalmi jelentőséggel bíró, kitüntető örökös cím volt.
A zsidók egyenjogúsításáról (emancipációjáról) szóló törvényt 1867. november 25-én Andrássy Gyula miniszterelnök terjesztette be.
A képviselőház minden vita nélkül, egyhangúlag, a főrendiház pedig 64 szavazattal 4 ellenében fogadta el a törvényjavaslatot. Ezt követően az uralkodó Habsburg ház – elismeréseként – már a magyar zsidók részére is adományozhatott nemesi címet, amennyiben a tudomány, a kultúra, a gazdaság, vagy a politika területén megfelelő érdemeket szerzett.

1867 és 1918 között több mint 280 zsidó vagy zsidó származású családot emeltek a magyar nemesek közé, és ezek között 26 család kapta meg az arisztokratát jelentő báróságot.
A nemesek között közt nagy hírű orvosprofesszor is, volt olyan író-műfordító is, aki nagy közéleti pályafutása elismeréseként került ebbe a magasságába, ám a legtöbbjük olyan ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi egyéniség volt, aki tehetségével jelentékenyen hozzájárult hogy a magyar ipar és kereskedelem világszínvonalra emelkedjen.
Az alábbiakban néhányuk életét ismertetem címszavakban:

1) Árkövy József (1851-1922)
099_1
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd miután orvos és később sebész lett, hosszabb ideig Londonban és Párizsban volt, ahol sztomatológussá (szájsebésszé) képezték ki.
Már 1881-ben sztomatológiai klinikát alapított Pesten, amely 1890-ben egyesült a hasonló egyetemi klinikával. Árkövy volt az intézet első igazgatója, előbb magántanári, később rendes tanári minőségben egészen haláláig.

Ő volt az első tudományosan képzett sztomatológus Magyarországon, s ezt nem csupán gyakorlatban, hanem elméleti munkákban is bizonyította.
Nemzetközi elismertségét mutatja, hogy az Association Stomatologique Internationale kongresszusainak örökös tiszteletbeli elnökének választotta. Emlékére a Budapesti Orvostudományi Egyetem tanácsa 1963-ban két évenként kiosztandó Árkövy József-emlékérmet alapított.

2) Madarassy-Beck Miksa, báró (1839-1924) bankár, közgazdász
Madarassy1864-ben a J. G. Cohen cég pesti bankházának cégvezetője, 1869-ben a Malvieux bankházból alakult Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank Rt. vezető igazgatója, 1870-től kezdve vezérigatója, 1899-től elnöke volt.
Pénzintézetét a vezető nagybankok sorába emelte. Meghonosította a közraktár intézményt, iparvállalatok és pénzintézetek hosszú sorának az alapításában vett részt. Mint a rendszer egyik pénzügyi támasza magyar nemességet és 1911-ben bárói címet kapott.
Halála után a fia, – a mellékelt képen látható báró Madarassy-Beck Marcell (1873 – 1945) lett a Leszámítoló és Pénzváltóbank Rt. intézet elnök-vezérigazgatója, majd a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa volt. 1911-ben ő is báróságot kapott.
1944 március végén a németek letartóztatták, a kistarcsai internáló táborba vitték, majd Mauthausenbe deportálták, ahol 1945 január 19-én meghalt.

3) Báró tolcsvai Korányi Frigyes (szül. Kronfeld) (1828-1913)  belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a magyarországi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja volt.
Korányi koranyifrigyesNagykállón született és már orvostanhallgatóként rész vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban.
Nemzetőrként majd a Szabolcs vármegyei önkéntes zászlóalj gyógyszertár parancsnokaként, később a nyíregyházi katonakórház főhadnagyaként, míg a szabadságharc végén mint a 104. honvédzászlóalj főorvosaként végigküzdötte a szabadságharcot. Még azokban az években – apja tanácsára – kikeresztelkedett.
1878-ban kezdődött meg az I. belklinika (ma Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, rövidebb nevén „Korányi Kórház”) építése saját tervei alapján, melynek átadása (1880) után egészen haláláig igazgatója lett és maradt.
„Klinikáján” – Magyarországon elsőként, de a korban sem túl elterjedt módon – bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi-, bakteriológiai- és röntgenvizsgálatokat.
Előadásaiban, szakirodalmi tevékenységében a kor leghaladóbb, legkorszerűbb tudományos nézeteit propagálta és érvényesítette.

4) Báró Hazai Samu (szül. Kohn Sámuel) (1851-1942) hivatásos katonatiszt, honvédtábornok, 1910-1917 között a Magyar Királyság honvédelmi minisztere.
Az Osztrák–Magyar Monarchia zsidó származású főtisztjei között ő érte el a legmagasabb rangot.
hazai1873 márciusában besorozták honvédnek. Kiváló képességeit hamar felismerték, és még ősszel beíratták a Ludovika Akadémia tisztképző tanfolyamára.
1874-től hadapródként teljesített szolgálatot, 1876-ban hadnaggyá avatták, mellyel egy időben döntött a kikeresztelkedés mellett és nevét is magyarosította Kohn-ról – nem véletlenül – Hazaira.
1900-ban vezérkari ezredes, 1907-ben tábornokká léptették elő. 1912-ben bárói rangot kapott. 1914-ben gyalogsági tábornokká, 1916-ban vezérezredessé nevezték ki.
A háború után visszatért Budapestre és nyugállományba vonult.
A Horthy-rendszer idején több bank és vállalat igazgatósági taggá választotta, 1927-től felsőház tagja volt. Budapesten hunyt el 90 éves korában.

5) Fenyvessy Adolf  (1837 – 1920) újságíró, gyorsíró.
452px-Fenyvessy_Adolf_ErdélyiEgyike a legrégibb magyar gyorsíróknak, aki már 23 évesen átültette a Stolze-féle rendszert magyar nyelvre.
1863-ban megírta: “A magyar gyorsírás” című tankönyvét, amely számos kiadást ért meg, majd a “Az országgyűlési gyorsíró kézikönyve”-t.
Fenyvessy alapítója és szerkesztője volt a Magyar Gyorsíró című szaklapnak. 1865-1911-ig az országgyűlési gyorsíró iroda vezetője volt.
1910-ben rendszerének ötvenéves fennállását jubilálták és ez alkalommal udvari tanácsosi címet kapott, miután már korábban nemesi címmel is kitüntették.
Tagja lett Budapest főváros képviselő-testületének, pénzügyi és közélelmezési bizottságának.
Több nemzetgazdasági tanulmányt irt a Budapesti és a Nemzetgazdasági Szemlében.

6) Királykúti-Bachruch Károly (1850 – 1926) ötvös, iparművész.
Bachruch Budapesten és Párizsban tanult, azután bejárta Angliát, Franciaországot, Hollandiát és Belgiumot, míg végre Pesten apja üzletét átvéve azt virágzó iparteleppé fejlesz­tette.
NZP_5041.JPG action=Thumb50Munkáival külföldi kiállításokon számos kitüntetést nyert (1900. Párizs: aranyérem, 1904 St. Louis: Grand prix).
Érdemei elismeréséül 1905-ben I. Ferenc József a magyar nemességet „királykúti” előnévvel adományozta neki.
Az ipar­telep – a gyári munkákon kívül – művészi értékkel bíró öt­vösműveket is előállított.
Legismertebbek: Szent István ezüstszobra (1895, a kalocsai székesegy­ház tulajdonában – a képen), a jubileumi történelmi pajzs a bécsi Schatzkammerben, I. Ferenc József király ezüstszobra a császári jubileum alkalmából.
Számos rangjelzés és ezüst tárgy készítője volt. Érdekesség, hogy mesterjegyei héber szavak voltak: Bachúr, illetve Bocher, aminek körülbelüli jelentése: “vallást tanuló fiatal fiú”

7) Szántói Kőrösy József (1844-1906) statisztikus, higiénikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Kőrösy_józsef_1906-26Ez a tudós ember Hajduska néven született egy elszegényedett Békés vármegyei zsidó kereskedőcsaládban. Fiatalon került Pestre, anyai nagybátyjához, Pollák Henrik orvoshoz. Születési nevét 1869-ben Kőrösi Józsefre, majd 1875-ben Kőrösy Józsefre változtatta, de élete során e két névváltozatot vegyesen használta.
Körösy a 19. század második felének egyik legnagyobb hatású magyar statisztikusa volt, elméleti és módszertani újításai, az általa bevezetett indexszámítási eljárások nemzetközi hírnevet biztosítottak számára.  A világon elsőként készített összehasonlító nagyvárosi statisztikai elemzéseket, amelyekben Budapest mutatószámait a világ más nagyvárosainak adataival vetette össze.Gyakorlati statisztikusként Budapest demográfiájával, gazdasági és szociális viszonyaival foglalkozott, emellett sokat tett a főváros közegészségügyi helyzetének fejlesztéséért.
1870-től haláláig a később a Központi Statisztikai Hivatal tagintézményévé vált Fővárosi Statisztikai Hivatal első igazgatója volt.
A szántói nemesi előnevet – a nemesi cím 1896-os elnyerését követően kezdte használni, majd munkássága elismeréseként a Ferenc József-rend lovagja lett. Ugyanebben az évben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem díszdoktorává avatták.

8) László Fülöp, Sir Philip Laub (1869-1937)
László Fülöp Pesten született egy zsidó női szabó gyermekeként.
László_Fülöp-_1898-51A tehetséges fiatalember Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd Münchenben, Berlinben, Londonban és Budapesten tanult.
A világ nagyvárosaiban rendezett nagy sikerű kiállításokat.
1907-ig Budapesten és Bécsben, majd Londonban élt. 1914-től angol állampolgár. Európa és az Egyesült Államok számos közéleti személyiségét örökítette meg, pl. XIII. Leó pápát és Roosevelt elnököt. A londoni Royal Art School tanára volt.
Akadémikus stílusban készült idealizáló portréival az uralkodó osztályok legdivatosabb, világszerte ismert festője lett.
1937-ben az alábbi szavakkal méltatták életművét a Nyugat folyóira Képzőművészeti rovatában:
„A szegény kis fényképészsegéd, aki innen, Budapestről indult el, a világ egyik legkeresettebb és legünnepeltebb arcképfestőjévé küzdötte fel magát. Festményeiért úgy vetekedtek a világ urai, mint annak idején Tiziano műveiért. Kortársai között egy sem volt, aki annyi nagyurat, annyi híres embert festett volna le, aki annyi kitüntetést, annyi elismerést szerzett volna magának.”

9) báró Kornfeld Zsigmond (1852-1909) bankár, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója
Zsigmond lelkében rabbinak készült, ám miután apja megvakult, majd nemsokra rá meg is halt, kénytelen volt gimnáziumi tanulmányait megszakítani.
c2931vem129A gyenge fizikumú, testalkatú Zsigmondnak 14 éves korától dolgoznia kellett.
A Thorsch M. fiai majd a Wahrmann és fia bankházaiban volt „mindenes”. Később a Böhmischer Bankverein alkalmazottja, majd rövid idő múlva a Credit-Anstalt prágai fiókjának vezetőhelyettese lett.
Az első magyar pénzintézet, a Magyar Általános Hitelbank igazgatójaként feladata a bank személyes képviselete volt, és a tényleges irányítás, bár a bank formális vezetője nem ő volt, hanem Pallavicini Ede őrgróf.
1894-től adódott lehetősége a függetlenedésre. 1895-től ő felügyelte a bank személyzetét, és ettől kezdve haláláig ő lett a vezérigazgató.
Kora pénzügyi életének kiemelkedő hatású alakja volt.
Számos jelentős vállalat alapításában vett részt, így például a Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt., Fiumei Kőolajfinomító Rt. alapításában, melyeknek elnöke lett. Ugyancsak közreműködött a Budapesti Giró- és Pénztáregylet megalapításában, amely az ingó tőke forgalmának megkönnyítésére és biztonságossá tételére jött létre.
Életéből néhány érdekes epizód:
– 1890-ben megvásárolta a rakovicai (Trencsén vármegye) birtokot, ahol mintegy „kegyúri” jogokat gyakorolva, az ott élő izraelitáknak zsinagógát építtetett.
– 1896-ban a Pesti Izraelita Hitközség képviselő-testületének tagja, majd elöljáró, később elnökhelyettese volt.
– 1899-től a Budapesti Áru- és Értéktőzsde elnöke volt.
– 1902-től a főrendiház tagjává nevezték ki.
– 1909-től bárói címet használhatott.

10) Monori Wertheimer Ede (1848-1930) történész, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
TN6_0269001653978PFő kutatási területe a Habsburg Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia belpolitikájának és külkapcsolatainak vizsgálata volt.
A középiskola után a Pest Egyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait, majd 1866–1867-ben a bécsi, 1867–1869-ben a berlini egyetemen folytatta.
1876-ban egyetemes történelemből magántanárrá habilitált a Kolozsvári Tudományegyetemen. 1900-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1926-ban rendes tagjává választották.
Több évtizeden keresztül munkatársa volt hazai német nyelvű napilapoknak, a Pester Lloydnak és a Neue Freie Pressének. Szakcikkei főként a Historische Zeitschrift, a Századok és a Budapesti Szemle című lapokban jelentek meg.
Az uralkodó 1906-ban nemességgel tüntette ki és a „monori” nemesi előnévvel ruházta fel.

11) Erdősi Baiersdorf Adolf
temesmegyei földbirtokos és nagyiparos részére a magyar nemesség adományozását 1884-ben kezdeményezték Ferencz Józsefnél, az alább olvasható érdemeire hivatkozva:
1553040_10202271477842209_1320802564_a“Baiersdorf az erdészet és faipar terén egyike volt az ország legjelentősebb vállalkozóinak, az általa alapított, és haláláig általa vezetett cég, a BAIERSDORF & BIACH nemzetközi hírnévre tett szert. A bécsi és párizsi világkiállításokon is elismerésben részesült.
Kiváló szakismerete és fáradhatatlan munkássága által nemcsak a kincstár jövedelmét emelte tetemesen, hanem nagy összegre rugó beruházásai és ipartelepek felállítása által jólétet hozott azon a vidékeken, melyekre működése kiterjedt.
Telepein 11.000 ember számára adott munkát, ezen felül arról is gondoskodott, hogy gyermekeik oktatásban, a betegek pedig helyes ápolásban részesüljenek.
Baiersdorf Adolf magas fokú szociális érzékenységéről ad tanúbizonyságot, hogy a vágújhelyi kór- és menház az ő jótékonysága révén jöhetett létre”

A képen a nemesítésről szóló levél látható.
Köszönet Baiersdorf Kristóf úrnak, hogy rendelkezésünkre bocsájtotta a családja nemesítésének történetéről szóló korabeli iratokat és kapcsolódó dokumentumokat.

+1) A kolozsvári egyetem leghíresebb orvosprofesszora, klinikaigazgatója Purjesz Zsigmond (1846-1918) volt.
Pesten járt egyetemre, 1870-ben lett orvosdoktor, 1871/72-ben Kolozsvárt az Orvos-sebészi Tanintézet belgyógyász tanársegéde, majd Pesten asszisztens, 1876-ban magántanári címet szerez.
purjeszzsigmond1885-ben közreadja az első magyar belgyógyászati tankönyvet.
Hírnevét tanítványai viszik szét az országban. Ha jelentős tudományos munkássága nem volt is, iskolát alapított maga körül. Három évtizeden át tőle tanulták meg a hallgatók, hogyan kell a beteggel foglalkozni. Negyedszázados tanári működése évfordulójára kartársai emlékkönyvvel (1905) tisztelték meg.
Vaskorona-renddel, kolozsvári díszpolgársággal, udvari tanácsosi címmel tüntették ki.
Mikor 1911-ben nyugdíjba vonult és a fővárosba költözött, szinte rögtön magyar nemességet kapott.
A századfordulón általa berendezett klinika kertjében mellszobrát is felállították. Ő viszonzásul alapítványt tett a szegény sorsú orvostanhallgatók támogatására.
A családi legendáriumban szomorú sorsot találunk.
Purjesz Zsigmond leánya, Olga (és férje Óváry Elemér) szalonját – elhunyt apja kiterjedt értelmiségi és művész baráti köre rendszeresen látogatta a két világháború közt, és így az a kolozsvári magyar kultúra egyik fókuszának számított.
Részben ezzel magyarázható, hogy 1944. október 11-én máig sem azonosított egyének rátörtek a házra, és a családot – vendégeivel együtt – legyilkolták.
A halottak egy részét Purjesz professzor sírjába temették.

Korábbi – az iparosokról és az építészekről szóló írásaimban már többek életét bemutattam, ahol nem tettem említést az illetők nemesi címére, most ezt bepótlom:

Farkasházi-Fischer Móric
Hatvany-Deutch család
Herz Zsigmond
Quittner Zsigmond
Weiss Manfréd.