10+1 tény Jeruzsálemről – középhaladóknak

christianadrichemkaartjeruzalemKedves Olvasók!

A zsidóság központja: Izrael.
Izrael központja Jeruzsálem, az örök főváros.
Ám Jeruzsálem nem csak a szent helyekről ismerszik meg, hanem egyben egy világváros is.

Már megnéztük 10 tény Izraelről kezdő majd haladóbb szinten és a héber nyelvről. Ez alkalommal szeretnék 10 tényt írni Jeruzsálemről, mint városról.

1)
Jeruzsálemről már a Tóra első könyve (Brésit 14.18) is beszél.
Ábrahám napjaiban volt egy város, amit “Sálem”-nek hívtak: מלכי־צדק מלך שלם … כהן לאל
עליון׃ – “Málki Cedek, Sálem királya, a legfelső Isten papja volt.”.
A 76. zsoltár 2-3 is ezt a nevet használja – párhuzamosan a “Cion” névvel.
נוֹדָע בִּיהוּדָה אֱלֹהִים בְּיִשְׂרָאֵל גָּדוֹל שְׁמוֹ – וַיְהִי בְשָׁלֵם סוּכּוֹ וּמְעוֹנָתוֹ בְצִיּוֹן
“Isten megmutatta önmagát Jehudában, Izraelben nagy az ő neve – Sálemban van a sátra, és lakhelye Cionban.”
Jeruzsálem nevének jelentése nem egyértelmű. A legismertebb fordítás: Ír Sále(o)m – a Béke Városa. A midrás (Brésit Rábbá 56.10) szerint: “Jire Sálem”, azaz “Látni fogja a Békét”.
A Zsidó Bibliában, Jeruzsálem 105 nevét gyűjtötték össze a kutatók és maga a “Jeruzsálem” szó 669-szer fordul elő.

2)
Jeruzsálemben – az óváros mellett, a domb tetején, szinte eredeti formájában – áll egy szélmalom, annak ellenére, hogy szél szinte sohasem fúj arrafelé. Ez az épület ma már Jeruzsálem egyik szimbóluma.
A szélmalmot, 1857-ben a híres londoni bankár – Sir Moses Montefiore adományozta Jeruzsálem lakóinak, abból a célból, hogy az ott lakó zsidók önellátóak legyenek és ne legyenek a környező arab falvakra ráutalva. A malom nagyon rövid ideig működött, ám a zsidó önállóság és önellátás egyik jelképévé vált.GetImage (1)3)
Ahogyan szél is alig van Jeruzsálemben, akképpen folyó vagy tó egyáltalán nincs. Ennek ellenére Jeruzsálemben található egy híd, amely 245 millió sékel-be (több, mint 15 milliárd forint) került, és azon kívül, hogy nagyon divatos és szimbolikus, illetve átmegy rajta a villamos a biciklistát és a gyalogosok, semmi más “haszna” nincsen, sőt a végtelenségig megosztotta Jeruzsálem közvéleményét.
2008-ban adták át az extravagáns tervező, Santiago Calavatra által tervezett Chords Bridge-t, a “Húrok Hídjá”-t, vagy “Húrhíd”-at, ki hogy fordítja.
A merész építészeti terv alapján egy 119 méter magas pillér és 66 acélkábel tartja “ellen” a 380 méter hosszú – szinte lebegő – hidat.
A híd formája talán utalhat Dávid király hárfájára vagy akár egy hajó vitorlájára is, hiszen éppen a városkapuban van, és a városba/-ból vezető út vezet alatta…
Azaz jó utat akár megérkezett a városba, akár elindult a városból…Jerusalem_Chords_Bridge4)
Azt gondolhatnánk, hogy Jeruzsálem a szentség városa… Ám van neki egy másik arca. Itt található a világ egyik legjobb éjszakai klubja a “Haoman17”.
Az 1995-ös megnyitása óta már márkanévvé vált, és Haifán illetve Tel-Avivban is nyitottak már “Haoman17”-et.
Sajnálatos módon a hírekbe azzal került be, hogy 2011-ben merényletet követtek el a Tel-avivi klub ellen, ahol akkor 2000 fiatal mulatott éppen.
oman13B5)
Jeruzsálem egyik kevésbé ismert – ám csodálatos – látványossága az “IDŐLIFT”.
60 perces program viszi végig az utazót Jeruzsálem 3000 esztendős történelmén.
A túra narrátora: Topol, a “Hegedűs a háztetőn” főszereplője.
Az időutazás mellett – jelenleg – angolul még egy és héberül még másik három többdimenziós túrát ajánl a cég: látogasd meg Indiát, látogasd meg az emberi testet belülről és elmehetsz akár egy Nap-körüli túrára is.1265450932_time-elevator-in-jerusalem_36)
Jeruzsálem, ahol minden kőre épült, nagy gondot fordítanak a közparkokra. A városban majd’ 1600 közkert és közpark van, ami Budapestének mintegy háromszorosa.
Ezt a növényszeretetet mutatja, hogy ebbe a városba telepítették Izrael legnagyobb élő növénymúzeumát, a “Jeruzsálemi Botanikus Kert”-et, ahol több, mint 10.000 élő növényfajta van.OLYMPUS DIGITAL CAMERA7)
Sok ember szerette volna örök álmát aludni Jeruzsálemben.
Az “Olajfák Hegyén” mintegy 150.000 zsidó sír található, közöttük az egyik leghíresebb a három utolsó próféta (Hággáj, Zehárjá és Máleáhi) sírja, akik már a babilóniai száműzetésből visszatérő zsidóságnak voltak a prófétái.
Jeruzsálemben van – többek között – eltemetve
Herzl Tivadar, a szentföldi visszatérés nagy megálmodója,
Oskar Schindler, az embermentő,
Slomo Carlebach, a talán legnépszerűbb XX. századi ortodox rabbi.
Jeruzsálemben – a Getszemáné kertben – van eltemetve Mária és ide temették el Jézust is.
Dávid király sírhelye, a jeruzsálemi Cion hegyen van.
Szenes Hanna, Magyarország és Izrael nemzeti hőse és mártírja sírja a Herzl hegyen van,
Sámuel próféta is itt alussza örök álmát.
és még sorolhatnánk….Zechariah's Tomb (Rt)8)
Jeruzsálem óvárosát fal veszi körül, amelyet Szulejmán szultán épített a 16. században. Az óvárosban négy negyed van: keresztény, zsidó, örmény és muszlim.
Az óvárosban 8 kapu található:
A keresztény negyedben:
az Új kapu. Ez az egyetlen olyan kapu, mely nem része az Óváros bejáratainak, a 16. századi tervek alapján, az egyre gyengülő oszmán hatalom hozta létre a keresztényeknek, hogy ők könnyebben látogathassák a keresztény kegyhelyeket.
a Jaffa-kapu, ami az örmény negyeddel határos, ez volt régen a végállomása a keresztény és zsidó bevándorlóknak. Ez vezetett, – és mai napig vezet – a keresztény és zsidó negyedekbe, és a legnépszerűbb piacokra, valamint a Dávid Múzeum Tornyához, ami régen Jeruzsálem fellegvára volt.
– és a Damaszkusz-kapu, ami az muszlim negyeddel határos. Ez a legimpozánsabb mind közül. Mindig is a legforgalmasabb kapu volt, a nyüzsgő piacoknak köszönhetően. A legújabb ásatások szerint, még a II. századból, Hadrianus császár által építtetett, – eddig fel nem tárt – bejáratot találtak rajta.
A muszlim negyed kapui:
Heródes-kapu,
az Oroszlános-kapu. A kapu neve a rajta található szárnyas oroszlánoktól ered. Ám ezek, igazából nem is oroszlánok, hanem tigrisek. A kapu másik neve: Szent István-kapu, az első keresztény vértanú halála miatt, akit – a hagyomány szerint – a közelben köveztek meg. Az oroszlános kapu vezet a Via Dolorosához.
Töretlen hírnevét a Hatnapos háború alatt szerezte.
– és az Aranykapu, amit a törökök befalaztak és eléje sírokat helyeztek, ám a zsidó hagyomány szerint a messiás eljövetelekor kinyílik, és a környéken nyugvó holtak támadnak fel legelőször.
A zsidó negyedben található a
Szemét-kapu. Ez a rész volt valamikor a szemétlerakó. Nehemia könyve is szól erről a jelenségről (2.13)
– és a Cion-kapu, arab neve: Dávid Kapu

Az egykori Szentély bejáratával szemben lévő Arany kapu befalazásával a törökök azt szerették volna elérni, hogy a zsidó messiás nehogy eljusson Jeruzsálembe, és hogy biztosra menjenek, ezért sírokat tettek elé, tudván, hogy a zsidó vallástörvények szerint, aki egy temetőn keresztül megy, az rituálisan tisztátalanná válik és nem mehet be a Szentélybe.Birds fly over the golden gate walls as the sunrises over the old city of jerusalem9)
A zsidók az egész világon a Szentföld felé, Izraelből Jeruzsálem felé és Jeruzsálemben a Siratófal felé imádkoznak, ezzel is mutatva hogy a zsinagóga intézménye részlegesen az egykori Jeruzsálemi Szentély folytonossága.
Az első ember, aki Jeruzsálem felé imádkozott: Dániel volt. (6.11).
A Szentírás leírja, hogy Dániel szobájának az ablaka mindig Jeruzsálem felé volt nyitva, ő kinézett rajta és naponta imádkozott az Örökkévalóhoz.Kotel-View10)
Jeruzsálem lakóinak a száma:
1870: 22.000 (11.000 zsidó, 6.500 muszlim, 4.500 keresztény)
1905: 60.000 (40.000 zsidó, 7.000 muszlim, 13.000 keresztény)
1931: 93.000 (54.000 zsidó, 20.000 muszlim, 19.000 keresztény)
1946: 165.000 (99.500 zsidó, 33.500 muszlim, 32.000 keresztény)
1967: 267.800 (195.500 zsidó, 60.500 muszlim, 10.800 keresztény)
1985: 457.700 (328.000 zsidó, 115.700 muszlim, 14.000 keresztény)
2007: 740.500 (473.000 zsidó, 256.400 muszlim, 12.500 keresztény)tu efrat+1)
A Biblia leírja: Dávid király először elfoglalja Jeruzsálemet, amit Cion-nak hív majd “Dávid városá”-nak, majd ezek után meg is vásárolja a tulajdonosától, akit már legyőzött…
Így lett Jeruzsálem egyike azon három városnak, amiről a Biblia tanúskodik, hogy pénzért vásárolta meg a zsidó nép egyik őse.
A másik két város:
Hevron (Ábrahám vásárolja meg) és
Shkem (Jákob vásárolja meg). (lásd: Brésit rábá 79.6)
7. És bevette Dávid Ción várát; Dávid városa az.
9És lakott Dávid a várban és elnevezte azt Dávid városának…
(Sámuel 2. könyve 5: 7-9)
——–
18. És bement Gád Dávidhoz ama napon és mondta neki: Menj föl, állíts oltárt az Örökkévalónak a jebúszi Aravna szérűjén.
19. És fölment Dávid Gád szava szerint, amint parancsolta az Örökkévaló.
20. Ekkor kitekintett Aravna és látta a királyt és szolgáit, amint feléhaladnak; erre kiment Aravna és leborult a király előtt arcával a földre.
21. És mondta Aravna: Miért jött uram, a király az ő szolgájához? Mondta Dávid: Hogy megvegyem tőled a szérűt, hogy oltárt építsek az Örökkévalónak és elálljon a dögvész a néptől.
22. És szólt Aravna Dávidhoz: Vegye és mutassa be uram királyom azt, ami jónak látszik szemeiben; lám itt a tulok az égőáldozatra, meg a cséplőszánok és a marha szerszáma fának.
23. Mindent adott Aravna király a királynak. – És szólt Aravna a királyhoz: Az Örökkévaló, a te Istened kedveljen téged!
24. És szólt Aravnához: Nem, hanem pénzen fogom megvenni tőled, s nem mutatok be az Örökkévalónak, Istenemnek ingyen való áldozatokat. És megvette Dávid a szérűt és a marhát ötven sékel ezüstért.
25. Erre épített ott Dávid oltárt az Örökkévalónak és bemutatott égő- és békeáldozatokat, és engedett az Örökkévaló az ország könyörgésének és elállt a csapás Izraeltől.
(Sámuel 2. könyve 24: 18-25)

beit_hamikdash יהי רצון מלפניך ה’ אלקינו ואלקי אבותינו שיבנה בית המקדש במהרה בימינו ותן חלקנו בתורתך

http://www.youtube.com/watch?v=nG2n2pQaIyw