11+1 mindenki által ismert budapesti remekmű, melyeket zsidó származású művészek alkottak

gresham_palota_1280x1024Az élet minden területén, így a művészet esetében is a Kiegyezés és az 1867. évi emancipáció gyökeres változást hozott: immár izraelitáknak (leánykori nevükön, zsidóknak) is politikailag garantált módon be lehetett jutni az összmagyar képzőművészet porondjára.

A címben jelzett témakör egyáltalán nem szűkös, a témába csak alázattal és nagyfokú precizitással szabadna belevágni.

Korábban vitát váltott ki a zsidó sportolókról szóló cikkel kapcsolatban, hogy mennyi embert hagytam ki a listából, ezért most munkatársammal – Gémesi Robival – szeretnénk elmondani, hogy az alábbi gyűjtés nem követ semmilyen művészetismereti módszertant, semmilyen különleges logikát.
A cél pusztán az, hogy egy-egy ad hoc kiválasztott alkotáson keresztül bemutatásra kerüljön egy töredéke mindannak az értéknek, amelyet az élvonalbeli magyar zsidó művészek a magyar kultúrához hozzátettek.

1) Vörösmarty Mihály-emlékmű
A szobor a budapesti Vörösmarty-tér közepén áll.
A talpazat 23 tömbből – haraszti mészkő – épült (160-460 cm). Vörösmarty ülő szobra carrarai márványból készült, és 330 cm magas. Körülötte a társadalom minden rétegének képviselői állnak. A mellékalakok 275 cm-esek. A szoborcsoportok 21 db carrarai márványtömbből állnak.
Az alkotást két izraelita származású szobrászművész Kallós Ede és Telcs Ede készítette, kettejük munkáját a szintén zsidó Márkus Géza építészeti hozzájárulásával segítette. Az alkotás 1908-ban a király – Ferenc József-renddel jutalmazta.
(Érdekesség, hogy Márkus Géza tervezte a kecskeméti Cifra Palota épületét is.)
Telcs Ede számos nagy jelentőségű nemzetközi díjat elnyert alkotásaival, többek között 1937-ben a párizsi világkiállításon plakettjével elnyerte a Grand Prix-t. A Műcsarnokban 1940-ben – a második zsidótörvény után – megrendezték gyűjteményes kiállítását, amelyen több mint 50 szobra és sok plakettje volt látható.
DSCF2531

2) Széchenyi-emlékmű
A Széchenyi téren, (korábban Roosevelt tér) a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt 830 cm magas gránit talapzaton áll Széchenyi István szobra díszmagyar viseletben. Balja kardján nyugszik, jobbjában papírtekercset tart. A 449 cm magas szobor bronzból készült. 4 mellékalakja: 282 cm-es bronz.
Az alkotást Engel József készítette.
Engel 1832-től 1838-ig a bécsi akadémián tanult, majd a világ sok helyén megfordult: Münchenben, Párizsban, Londonban, Rómában szívta magába a legkülönbözőbb ismereteket. Hosszas külföldi tartózkodás után, 1866-ban a Széchenyi-szobor pályázat elnyerése után telepedett le véglegesen Budapesten, ahol az elmúlt klasszicizmus képviselője volt.
1872-ben küldték el az Engel által készített gipszmintát Bécsbe, ahonnan az ércszobor 1880-ban érkezett vissza, és került felavatásra.
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

3) Anonymus szobra
A közel két méter magas szobor, amely a Városligetben a Vajdahunyad vára mellett található, Ligeti Miklós alkotása.
Anonymus = névtelen. – Valószínűleg valamelyik Béla király jegyzője lehetett, a legnagyobb az esély, hogy IV. Bélának dolgozott. Egyike annak a 10 szobornak, melyeket a XX. század elején I. Ferenc József adományozott a nemzetnek.
A szobrász az alkotás elkészítésének lehetőségét nem pályázat útján nyerte el, hanem közvetlen felkérés alapján, Bánffy Dezső, akkori miniszterelnöktől. Több helyszín is szóba került az elhelyezésnél. Végül jól választották ki, mert a szobor 1902 óta változatlanul áll a helyén.
Ligeti Miklós, a 19. és 20. század fordulójának egyik legjelesebb magyar impresszionista szobrásza volt. Párizsban a Julian Akadémián tanult festőnek, de mégis, mint szobrász alkotott. Emlékműveket, portré-szobrokat, zsánereket, épületplasztikákat készített.
Számos épület viseli Ligeti kézjegyét, nagy szerepe volt az épületdíszítő szobrászatban (pl. Parlament, Gresham-palota).
Anonymus

4) Savoyai Jenő lovas szobra a Budai Várban
A szobrot Róna József készítette, 1899-ben Széll Kálmán miniszterelnök javaslatára vásárolta meg a fővárosnak Ferenc József és csak ideiglenesen került a királyi palota elé.
Erre a helyre eredetileg Ferenc József lovas szobrát szándékozták felállítani. A Savoyai-szobornak csak a teszt szerepét szánták, hogy kitapasztalják, mekkora legyen és hová kerüljön az uralkodót megörökítő alkotás, ami azonban sosem készült el. Így hát a szobor a helyén maradt, túlélve két világháborút és kilenc rendszerváltást.
Róna József szegény családból származó asztalos inasként indult, de később elhivatottsága első állomásaként egy szobrászműteremben segédkezett, ahol alapvető tapasztalatokat szerzett. 1879-ben ösztöndíjas volt Bécsben. 1885-ben Berlinben római ösztöndíjat nyert az első nagyszabású szobrával. Szoboröntő-műhelyt tartott fenn Budapesten, ahol pl. a Milleniumi emlékmű egyes szobrai készültek.
Főbb művei: Kossuth Lajos szobra (Szeged), Kossuth-szobor (Miskolc), Erzsébet királyné szobra (Gödöllő), Zrínyi Miklós szobra (Budapest).savoyai

5) Turulszobor a Budai Várban
A Budai Várban felállított turulszobor és a millennium alkalmából helyi kezdeményezésre felállított Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő turulszobor is Donáth Gyula alkotása.
Az utóbbi
Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres.
Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád vezér seregei a mai Tatabányánál győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait.
A turul alakzathoz később sokakban azért társult negatív jelentéstartalom, mert a Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetsége Előkészítő Bizottsága (röviden: Turul Szövetség), egy magyar szélsőjobboldali ún. bajtársi egyesület 1919 és 1945 között a turulmadarat választotta szimbólumának. Ez volt a legnagyobb, országos szintű felsőoktatási diákszervezet, és jelentős részük volt a zsidók elleni rendszeres egyetemi atrocitásokban.
Donáth Gyula művészeti tanulmányait 1867-ben kezdte Münchenben, majd Drezdában folytatta, végül Bécsben fejezte be.
1873-tól Bécsben díszítőszobrászként működött.
Őt bízták meg az
1873. évi bécsi világkiállítás főkapujának szobrászati díszítésével. 1880-ban visszatért Budapestre. Részt vett többek között az Operaház és a Vigadó szobrászati díszítésében. Az 1890-es évek elejétől kezdett síremlékeket készíteni és hamarosan a főváros legelismertebb sírkőszobrászává vált.
Elismert, köztiszteletben álló szobrászként halt meg 1909-ben.
Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben van.
Annak ellenére, hogy élete folyamán számos rendkívüli síremléket alkotott, az övé szerény, minden fényűzést kerülő.
(most kaptam: 
A Turul szobor terve a bánhidai lakósok ötlete volt. Megvalósításához közadakozást szerveztek. A felajánlás teljes összege: 5676 forint volt.
Érdekesség, a legnagyobb összeget, több mint a felét, 3000 forintot a szintén zsidó származású Herz Zsigmond ajánlott fel, aki a közel 10 éve nyílt bányáknak az igazgatója volt. Ugyanakkor a terület legnagyobb földes ura, Eszterházy Ferenc 1000 forinttal, míg Esztergomi Főkáptalan csinos kis összeggel kerek 100 forinttal támogatta a megvalósítást.)
budai-var-turul-szobor_11

6-7) Gresham-palota és a Belügyminisztérium épülete
Quittner Zsigmond tervei alapján 1909-ben épült a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank számára a ma is látható palota (lent), melyben a Belügyminisztérium működik.
A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai. Ezek közül talán legismertebb, a szecesszió gyöngyszemeként is emlegetett épület, a Gresham-palota (a cikk tetején), amely a Vágó fivérekkel (László és öccse József) közösen készített tervek alapján, 1907-re készült el.
Quittner Zsigmond közéleti szereplése is jelentős: A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt.
kep1

8) Pénzügyminisztérium épülete a Várban
Az épületet Fellner Sándor tervezte, 1899-ben kapott megbízást az építésre, ami 1904-ben készült el. Az építész az akkor már létező új technikákat (vasbeton, acélszerkezet) alkalmazta a szemben lévő Mátyás templomhoz illő neogótikus köntössel.
A II. világháborúban súlyosan sérült, és az 1948-ban megkezdett helyreállítás  erősen leegyszerűsítő formát eredményezett.(Eredeti állapot itt, a jelenlegi állapot a mellékelt linken).budapest-penzugyminiszterium-epulete-a-varbanFellner Sándor, a Budapesti Műszaki Egyetem, majd a párizsi École des Beaux-Arts növendéke volt. 1879-től Budapesten élt. Eklektikus stílusban több magán- és bérházat, valamint vidéki kastélyt épített. Fontosabb művei közé tartozik az elpusztult Ritz Szálló, valamint a Markó utcai Kúria monumentális épülete (lásd fotó lent).
Fellner tervezte a Frankel Leó utcai és a Vasvári Pál utcai zsinagógát is.slider1

9) Budapesti Műszaki Főiskola – Tavaszmező utcai épülete
Az eklektikus kétemeletes, alápincézett iskolaépület tervezője Wellisch Alfréd műépítész volt.
Wellisch 1876-ig
 Karlsruhéban, majd Bécsben és végül Párizsban, az École des Beaux Arts-ban tanult. 1881-ben Budapesten telepedett le, itt nyitotta meg irodáját is. Építészként számtalan megbízást kapott, a Salgótarjáni Kőszénbánya Arany János utcai székházát, a (képen látható, eredetileg) Tavaszmező utcai főgimnáziumot, a fasori izraelita fiúárvaházat, több bérházat valamint villát tervezett.
Az
 Országos Középítési Tanácsnak is tagja volt, több jótékonysági és kulturális alapítványt tett, ilyen a Wellisch-pályadíj, amelyet a Magyar Építőművészek Szövetsége 1903-tól kezdve minden évben kiosztott műegyetemi hallgatók, valamint a szövetség levelező tagjai számára. 3391

10) Duna Palota
A képen Freund Vilmos tervei alapján épült eredetileg az Lipótvárosi Kaszinó palotájának épülete látható.
Freund Vilmos számos magánpalotát épített Budapesten, főleg az Andrássy úton (pl. Sváb-palota, 18851887), ezeken kívül több kórházépületet, a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai kórháza (1889), Bródy Adél Gyermekkórház (18951896), azután az Izraelita Siketnémák Országos Intézetének  Bethlen téri épületét, az ő munkája még: a Kozma utcai izraelita temető ravatalozója is.
A Duna Palota, 1896-ban millenniumkor művészdíjat nyert.budapest-grand-hotel-dunapalota

11Batthyány-emlékmécses
Budapest V. kerületében, a Báthory utca és a Hold utcakereszteződése által alkotott téren álló emlékmű. E helyen – az egykori Újépület udvarán – végezték ki 1849. október 6-án gróf Batthyány Lajost (1807–1849), Magyarország első felelős miniszterelnökét.
Az emlékmű felállításáról a főváros 1905-ben döntött, a tervpályázat nyertese Pogány Móric építész lett.
Az első világháború miatt az ünnepélyes leleplezésre csak  1926. október 6-án került sor.
A mécses egy bronztartóban elhelyezett bíborszínű üvegpohár belsejében található, mely egy három lépcsőfokos talapzaton nyugszik. A lámpás 180 centiméter magas és 4 lábon áll.
Pogány Móric nevéhez köthető még számos épület mellett a Deák téri Meridien Hotel (eredetileg az Adriai Biztosító Társulat székházának) tervei is, amit Tőry Emillel együtt alkottak meg, illetve 1911-ben, a torinói világkiállítás magyar épülete (a bejárat).
(Szubjektív vélemény: Pogány és Tőry Nemzeti Színház terve, amely végül harmadik helyezett lett, nekem nagyon tetszik…)
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

+1) Az Országház számos freskója és egyéb festménye
Országház festészeti feladatainak elkészítésében nagy szerepet kapott Vajda Zsigmond.
Az ülésteremben az elnöki emelvény felett a középcímer látható, míg a zárófal két oldalán Vajda Zsigmondnak temperaképei. Az elnöki pulpitustól balra eső kép az Osztrák-Magyar Monarchia szimbolikus születésnapját – Ferenc József magyar királlyá koronázását – ábrázolja.
Mennyezeti alkotások közül Vajda Zsigmond kezéhez köthető több történeti tárgyú kompozíciói közül valók: Szent László gyógyfüvet talál, Könyves Kálmán eltiltja a boszorkányégetést, Szent István fogadja a koronát hozó Astrik apátot, a Szent Kereszt apoteózisa, az igazságot szolgáltató Mátyás király, Nagy Lajos elrendeli a kassai dóm építését.
Vajda Zsigmond Budapesten kezdte tanulmányait, később még Rómában, Velen­cében és Párizsban is tanult. Főleg freskói révén vált ismertté, de életképeket és tájképeket is festett. A századfordulón kedvelt arcképfestő is volt (Tisza Kálmán, Auguszta fő­ hercegnő).
Az 1896. millenáris tárlaton egy tör­téneti képével vett részt (Szilágyi Erzsébet).
Fő- munkái az új Országház falfestményei (ld. Ferenc József 1867-iki koronázása és Az 1848-iki or­szággyűlés megnyitása.) A hun mondakör freskóival 1898-ban a Lotz díjat nyerte el. 1906-ban a párisi szalonban kiállított képei alapján pedig az Union dós beaux árts et des lettres tagjává választotta.
Egyéb nagyobb freskói vannak még a királyi várpalotában, a terézvárosi templomban, a Széchényi fürdőben, a Lipótvárosi Kaszinóban stb. Számos könyvillusztrációt is készített.
aaaa

Leggyakrabban használt források:
http://www.pointernet.pds.hu/kissendre/judaisztika/20100717181759223000000237.html
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/12542.htm
http://www.kozterkep.hu/