10+1 tény a holokauszt előtti magyar – zsidó sportolókról

6a010535fc6c30970c0115725662ba970b-800wiA sok-sok héber, izraeli és zsidó tény után nézzünk egy kis magyar-zsidó történelmet!
Bármely ország sportolói büszkeséget és önbizalmat adnak annak a nemzetnek, amelyik küldi őket a világversenyekre.
A magyar – zsidó sportolók szereplését mindig megkülönböztetett figyelem kísérte, hiszen ők nem csak a saját nemzetükért hanem sokszor a zsidó vallás elismerésért is küzdöttek.

1)
A 18 esztendős Hajós (Guttman) Alfréd Magyarország első (100 méteres gyorsúszás) és második (1200 méteres gyorsúszás) olimpiai bajnoka. (Már 17 évesen Európa-bajnok)
HajosAz első újkori olimpián, 1896-ban Hajós Alfréd mellett még három zsidó sportoló szerzett aranyérmet.
19 éves korában befejezte úszó pályafutását és futballozni kezdett, ahol szintén válogatott játékos lett.
1904-től építésztervezőként dolgozott, ő tervezte a ma is a nevét viselő margitszigeti fedett Sportuszodát, továbbá hozzá köthető még – többek közt – a debreceni Arany Bika Szálloda, az Újpesti Stadion, a budapesti Református Egyház Zsinati Központja, Millenáris Sportpálya, Miskolci sporttelep, Pápai sporttelep, Szegedi sporttelep, Kaposvári sporttelep, Leányiskola (Pozsony), Népkerti Vigadó (Miskolc, Csabai kapu), Weidlich-palota (Miskolc, Belváros) tervei is.
Sportvezetőként is kiemelkedő volt. 28 esztendősen a magyar labdarúgóválogatott szövetségi kapitánya lett, majd FIFA játékvezető.

2)
Béla_Guttmann_(1925)Az 1898-ban megrendezett 2. Cionista Világ­kongresszus változást hozott a sportéletben. A magyar származású Max Nordau javaslatára és Herzl Tivadar támogatásával egy új fogalmat honosítottak meg: muskeljudentum – izmos zsidóság.
Nordau kifejtette, hogy az atlétikának sehol nincs akkora szerepe, mint a zsidóságnál, segít az erkölcsi és fizikai fejlődésben, önbizalmat ad és segít túllépni a „gettózsidó” beidegződésen.
A fényképen a világhírű, ám Magyarországon szinte ismeretlen Guttmann Béla látható, a bécsi zsidó csapat mezében.
3)
Magyarország első női világbajnoka Kronberger Lili volt, 1908-ban nyerte el a műkorcsolya világbajnoka címet.
Külön érdekesség, hogy a műkorcsolya történetében Kronberger Lili volt az első, aki – a fiatal Kodály Zoltán javaslatára – zenére korcsolyázott.
A korabeli sajtó így írt róla:
“Kronberger Lili kisasszony nemcsak, hogy kiérdemelte a műkorcsolyázó bajnok büszke czímét, hanem egyenesen hívatott e czím viselésére. Munkája tökéletes. Ez a fenomenális tehetséggel megáldott leány, olyan a jégen, mint egy gyönyörű költemény.”

4)
Aschner Lipót.
1921-34 között Újpesti Torna Egylet elnöke.
Már regnálása első évben felkérte a korszak egyik leghíresebb építészét Hajós Alfrédet, hogy tervezzen egy stadiont a Tungsram gyár területére.
Az építkezéshez újpesti (szintén zsidó) Mauthner és Wolfner gyár is jelentős anyagi segítséget nyújtott.
1922-ben – a gyár mellett – át is adták az impozáns épületet, a stadiont.
Ez volt az első futballpálya, amelyet Magyarországon “stadion” néven neveztek.
Ez volt Magyarország első, vasbetonból készült stadionja, amiben 200 fedett páholy és 20.000 (!) férőhely várta a szurkolókat.szusza6

5)
1894-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot hét ember alapítja meg: P. de Coubertin (francia), D. Vikelasz (görög), Butovszkij tábornok (orosz), W. Gebhardt (német),Kemény_Ferenc_emlékoszlopa_a_TF_en J. Guth-Jarkowsky (cseh), Kemény Ferenc (magyar), V. Balck tábornok (svéd).
A Bizottság magyar tagja Kemény Ferenc, aki Kohn Ferencként született, ám áttért a katolikus hitre.
A nyilas hatalomátvétel után amikor egyértelművé vált, hogy áttérése ellenére 1944 decemberében gettóba kell vonulnia.
A 84 éves tudós, sportdiplomata, békeharcos – 66 esztendős feleségével együtt – még a gettóba vonulás előtt, november 21-én inkább a halálba menekült és öngyilkos lett…

6)
Minden történelemkönyv leírja, hogy az 1936-os berlini olimpia a náci Németország és Hitler erődemonstrációja volt.
Elek_Ilona_portréA négy atlétikai számot megnyerő afroamerikai Jesse Owens mellett, egy magyar zsidó lány, Elek Ilona is borsot tört a náci diktátor orra alá.
Származása miatt – még az olimpia előtt – kizárták a Honvéd Tiszti Vívó Klubból. Elek azonban nem zavartatta magát és briliáns vívással megverte a világot. A náciknak hatalmas fricska volt, hogy a zsidó lány a döntőben éppen egy német versenyzőt győzött le.
A képet az teszi igazán ellentmondásossá, hogy Elek Ilona ellenfele, az ezüstérmet szerzett Helene Mayer, apai oldalról ugyancsak zsidó származású volt, aki az olimpiát követően nem sokkal a nácik egyre durvább zsidópolitikája miatt elhagyta Németországot, ahová röviddel halála előtt visszatért. A híres fényképen az olimpiai bajnok Elek Ilona látható, mellette teljesen fehér ruhában Meyer.
Külön érdekesség, hogy a bronzérmes osztrák Ellen Preis is zsidó volt.
Ez volt a három Helen olimpiája…Elek-Ilona-Berlin-1936-e1343745015650

7)
a)
A kétszeres olimpiai aranyérmes (Amszterdam – 1928 és Los Angeles – 1932) Petschauer Attila, szomorú története – a Napfény Íze című filmnek “köszönhetően” – sokak előtt ismert, miszerint az ukrajnai munkaszolgálatban, – 1943 januárjában – az őrei ráparancsoltak, hogy vetkőzzön le és másszon fel egy fára. Majd addig locsolták, amíg meg nem fagyott.
A történetet az a tény teszi – ha lehet- még kegyetlenebbé, hogy az őröknek a parancsot az a Cseh Kálmán alezredes adta ki, aki Petschauer Attilával együtt, lovasként maga is részt vett az 1928-as olimpián.
Kevésbé közismert tény, hogy rajta kívül több magyar olimpikon is hasonló sorsra jutott származása miatt.
braun_jozsefb)
A népszerű Braun „Csibi” József, 27-szeres válogatott focistánk, akit mai napig minden idők egyik legjobb magyar jobbszélső játékosának tartanak, 1943 februárjában munkaszolgálatosként halt meg.
c)
Garai János, aki 1923–30 között a Nemzeti Vívó Club tagjaként 10 alkalommal volt válogatott, az 1924-i párizsi olimpiai játékokon a 2. helyezést elért magyar kardcsapat tagja; ugyanitt az egyéni kardvívásban bronzérmet nyert. 1925-ben Ostende-ban Európa-bajnoki címet szerzett.
Tagja volt az 1928-i amszterdami olimpián győztes csapatnak. 1930-ban Liège-ben az Európa-bajnokságot nyert csapat tagjaként állt a győzelmi dobogóra. Őt Mauthausenben ölték meg.
d)
Ugyancsak Mauthausenben vesztette életét Gerde Oszkár kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, háromszoros magyar bajnok, aki az 1908-as londoni és az 1912-es stockholmi olimpiák után állam és jogtudományi oklevelet szerzett, és a Magyar vívó Szövetség alelnöki posztját is betöltötte.
Vele együtt az 1908-as olimpiai bajnok kardcsapat 5 tagjából 4 volt zsidó származású.
e)
kabos_endreAz erdélyi születésű Kabos Endre, talán a legsikeresebb magyar vívó volt a maga háromszoros olimpiai bajnoki és hatszoros Európa-bajnoki címével. (mellette olimpiai 3. helyezett és Európa-bajnoki 2. helyezett is volt). 30 esztendősen abbahagyta a vívást és hosszabb időre szegre akasztotta fegyverét, munkanélküli lett, majd zöldséges üzletet nyitott, végül Aschner Lipót, az UTE mecénása segítette álláshoz és ekkor kezdett az UTE-ben kardozni. Ám a zsidótörvények miatt ekkor már komoly helyen nem léphetett pástra.
Zsidó származása miatt – természetesen – behívták munkaszolgálatosnak és az őket szállító teherautó 1944. november 4-én éppen a Margit-hídon volt, amikor az felrobbant. 37 éves volt.

8)
Keleti Ágnes, aki a magyar sporttörténet legsikeresebb tornásznője, minden idők legeredményesebb magyar női olimpikonja.
12_o_keleti_agnes-2-MTI-A-KOmlos_TiborÖtszörös olimpiai bajnok, de pályafutása során begyűjtött még három olimpiai ezüstöt és két bronzot is. Negyvenhatszor volt magyar bajnok egyéniben, hétszer csapatban.
1921-ben Klein Ágnesként született Budapesten. Óriási tehetség volt: már tizenhét évesen válogatott kerettag, de zsidó származása miatt a csapatba nem kerülhetett be. Édesapját és több családtagját a magyar hatóságok Auschwitzba deportálták és ők sosem tértek vissza.
Ágnes édesanyjával együtt, hamis papírokkal bujkált Budapesten. 1945-ig zsidó származása, a következő három évben a kommunista vezetés gyanakvása miatt nem vehetett részt világversenyen. 1948-ban, – ekkor már 27 esztendősen – a londoni olimpiára esélyesként érkezett, de megsérült. Négy esztendő múlva Helsinkiben harmincegy évesen tudott nyerni. 1956-ban Melbourne-ben harmincöt évesen triplázott. A forradalom leverése után nem tért haza Ausztráliából, később Izraelben telepedett le.

9)
a)
Barna Viktor (szül: Braun Győző) (1911-1972) 5 alkalommal nyerte el egyéni játékban az asztalitenisz világbajnoki címet, ami mai napig a rekordnak számít, és összesen 22 alkalommal lett világbajnok. (8x világbajnoki második, 10x világbajnoki harmadik, 18 szoros magyar bajnok)
barna_viktor1925 és 1935 között Szabados Miklóssal, ugyancsak zsidó származású pingpongozóval is páratlan eredményt értek el: asztali tenisz páros játékban együtt hét év alatt hatszor szereztek világbajnoki címet.
Barna Viktor a második világháború kitörése előtt nem sokkal feleségével együtt Amerikába költözött. A háború során csatlakozott a brit hadsereg ejtőernyőseihez, és Jugoszláviában harcolt a nácik ellen, végül családjával Angliában telepedett le.
Barna Viktor rekordszámú egyéni győzelméről a Time Magazine is beszámolt 1935-ben.
b)
Sípos Anna (1908-1988) szintén világklasszis asztaliteniszező volt, bár ő “csak” 11 világbajnoki aranyérmet és 19 magyar bajnoki címet szerzett… (emellett hatszoros világbajnoki 2 és négyszeres világbajnoki 3. helyezett). Fiatalon, 1939-ben ő is abbahagyta az aktív sportolást.

10)
Annak ellenére, hogy Magyarországon a zsidóság számaránya 5,5% körül mozgott a holokausztot megelőző években, az izraelita sportolók szemlátomást nagy arányban hozzájárultak a nemzetközi sportversenyeken Magyarország sikereihez.
1896-1936 között a magyar sportolók egyéniben 26 aranyérmet szereztek, amelyek közül 8 köthető zsidó versenyzőkhöz (30,8%). Azokban a versenyszámokban, melyekben csapatok mérték össze tudásukat 7 aranyérem született ezen időszak alatt. Az aranyérmet szerzett magyar csapatok összlétszáma 53 fő volt, amelyből 19 volt izraelita (35,8%).
A holokausztot követő évtizedekben, 1948-1972 között, 48 egyéni induló szerzett aranyérmet Magyarországnak, közülük 10-en voltak zsidó származásúak (20,8%).

A II. világháború előtti magyar zsidó olimpiai bajnokok névsora:
1896

Hajós-Guttman Alfréd (2 aranyérem), úszás
1906
Hajós-Guttman Henrik, úszás
1908
Földes Dezső, vívás
Fuchs Jenő, vívás
Gerde Oszkár, vívás
Werkner Lajos, vívás
Weisz Richárd, birkózás
1912
Földes Dezső, vívás
Fuchs Jenő, vívás (2 aranyérem)
Gerde Oszkár, vívás
Werkner Lajos, vívás
1928
Garai János, vívás
Gombos Sándor, vívás
Petschauer Attila, vívás
1932
Barta István, vízilabda
Brody György, vízilabda
Sárkány Miklós, vízilabda
Kabos Endre, vívás
Petschauer Attila, vívás
1936
Bródy György, vízilabda
Elek Ilona, vívás
Sárkány Miklós, vízilabda
Kabos Endre, vívás (2 aranyérem)
Kárpáti Károly, birkózás

+1)
dr. Mező (Grünfeld) Ferenc 1928-ban, Amszterdamban olimpiai bajnok lett… Irodalomban… – Mert akkor ilyen is volt
Ő volt Magyarország egyedüli aranyérmese ebben a “sportágban”.