csak szavak… – Mikroblog III.

Ennek a tisa beáv utáni szombatnak különleges neve volt: “Sábát Náhámu“, a “vigasztalás szombat”-ja.
A névadás oka, az erre a hétre rendelt háftárá (prófétai rész) kezdőszavai: “Náhámú, náhámú ámi” – azaz “vigasztaljátok, vigasztaljátok a népemet!” (Jesája 40.)

Ez a hét mindig a “Váethánán” hetiszakasz hete is egyben.
A váethánán szó jelentése: “És könyörögtem”.
Tórai történetünkben Mózes azért könyörög Istennek, hogy – az isteni büntetés ellenére – hadd mehessen be a Szentföldre. Akár csak szolgaként, vagy akár csak egy madár formájában, hogy láthassa az Ígéret Földjét, amiért annyit küzdött, amelyről annyit álmodott.
Nem mehetett be…

Itt állunk mi is újév előtt… Ez a két csodás szó kísér bennünket: Vigasztalás és könyörgés…
A szavak ereje, az ima ereje, és a szavakból az emberbe átsugárzó erő.
A világ legfontosabb kincsét kapta meg az ember.
Legyen ez a ránk köszöntő hetek a varázsigéje!
Ezzel a héttel kezdődött el a 7 hetes felkészülés ros hásánára, a zsidó újévre. (2012 szeptember 16. estére.)
Nehéz az út…
Minden nap új kérdés és sok sok válasz….
Sok sikert számunkra!
Hallgassuk szeretettel reb Slomo Carlebech erre a hétre komponált dallamát és gondolatait, mind ő, mind a lánya előadásában.