„Emlék – könyv” 3. oldal
1941. június 27-én Magyarország hadüzenetet küldött Szovjetuniónak. Rá másfél hónapra, az 1941. évi XV. tc. (harmadik zsidótörvény) megtiltotta a vegyes házasságokat és a zsidó és nem zsidó közötti nemi kapcsolatot.
Megalázó törvények voltak, és akkor meg csak sejtették, hogy az azt követő évek milyen nehezek lesznek, éppen ezért kiemeltem fontos volt, hogy a pesti neológ zsidó közösség miképpen állt a saját vallásgyakorlásához.
1942-ben, március 15-e, a nemzeti ünnep, egy vasárnapra esett.
Aznap 21 esküvőt tartottak.
Érdekesség, hogy aznap a legtöbb (6) esküvő nem a Dohány utcában, hanem a Csáky utcai zsinagógában volt.
5 hüpe volt a Bethlen téren,
a Dohány utcában „csak” 4.
3 pár a Rumbachban,
2 az Aréna úton (Dózsa György út) és
egy pár a Hősök templomában ígért egymásnak örök szentséget.
A 21 esküvőn 6 rabbi „osztozott”. 3 rabbi is 5-5 esküvőt celebrált.
Groszmann Zsigmond rabbi (képen), hármat a Dohányban, egyet a Rumbachban és egyet a Csákyban,
Berkovits segédrabbi a Csákyban míg
Schwarz Benjámin a Bethlen téren adott áldást 5 párnak.
Ám nem csak Groszmann volt „utazó rabbi”, hanem Hevesi Ferenc is, aki szintén 3 zsinagógában funkcionált aznap: egyszer a Dohányban, egyszer a Hősökben és egyszer a Rumbachban esketett.
Durchsclag segédrabbi két esküvőt vezetett le az Aréna úton míg
Fischer Benjámin egyet a Rumbachban.
A 21 vőlegény közül 11 született Budapesten, míg a 21 menyasszony közül 16. (A másik 5 szülőhelye: Megyaszó, Mád, Eger, Putnok és Brassó)
A legidősebb vőlegény 1888-ban született (54 éves volt) és az ő párja 1895-ben.
Ám a legnagyobb korkülönbség (14,5 év) mégsem közöttük volt, hanem az 1892 júliusában Gyöngyösön született Gondos Ferenc és a brassói születési Braun Melinda között, aki 1906 decemberében született.
Egy esetben volt a menyasszony idősebb, mint a vőlegény, majd 3 évvel (28 vs. 31)
2 menyasszony volt 20 esztendősnél fiatalabb, és a legfiatalabb vőlegény Baller Imre 1921 májusában született. Ezen Baller Imre felesége: Altkorn Júlia sem volt még 20 éves. (szül: 1922. december 1.)
A történet tragédiája, hogy ezt a fiatal lányt valószínűleg meggyilkolták, mert Baller Imre 1946 májusában még egyszer megnősült, és ebből a házasságból 1957-ben (!) egy kislánya született, aki a Fájgele héber nevet kapta, aminek jelentése: „kismadár”.
Milyen neveik voltak az ifjú pároknak?
A vőlegények között 3-3 István és Endre volt, míg a menyasszonyok között a leggyakoribb név az Éva, Erzsébet, Ilona volt 2-2.
És ha már nevek: a lányok között volt 2 Weisz, 2 Schwarcz és 2 Róth (és ha már a színeknél tartunk 1 Gelb is), míg a fiúknál nincs névismétlődés. A fiúknál 7 magyarosított név van (Nádas, Dénes, Havas, Gondos, Selényi, Székely, Lányi + Mózes) míg a lányoknál csak kettő (Hevesi és Kalmár).
Természetesen erről a 21 párról még sokat lehetne írni, ám ez a pár adat is betekintést adhat 1942 márciusának pesti neológ zsidó életébe.
1942. március 15–én mindösszesen csak egy születést jegyeztek be a pesti könyvekbe: Kaszás Péter Béla János-t, aki Kaszás József és Kálnai Zsuzsanna Veronika Anna elsőszülött gyermeke volt, akiknek egy esztendővel elötte, 1941. március 2-án volt az esküvőjük a Dohány utcai zsinagógában.
(Számomra külön érdekesség, hogy Kálnai Zsuzsanna anyukája: Halbrohr Erzsébet, és nekem személyes barátom a szabadkai Halbrohr család.)
„Emlék – könyv” 4. oldal
Az ember (világ) teremtésének 5781. esztendejét írjuk. 3333 esztendeje vonultunk ki Egyiptomból.
Amikor ezt írom, éppen „kiment” pészáh második ünnepnapja.
Szoktam azon gondolkodni, napjainkban hányan is tartják meg a széder esté(ke)t itt Budapesten. Hány zsidó család vásárolt maceszt, és hányan figyelnek arra a bizonyos nyolc kovászmentes napra.
Nézzük meg, mi is történt itt a városban 100 éve, azaz 1921-ben!
A pesti hitközség anyakönyvébe, 1921-ben 1995 születés van beleírva.
Megmondom őszintén nem számoltam meg hány fiú és hány lány született, de ha kerekítve 50%-50%-al számolunk, akkor 1000-1000 zsidó lány gyermek született és ugyanennyi fiút vettek fel Ábrahám szövetségébe. Ez azt jelenti, hogy hetente, átlagosan 19-20 brit mila (körülmetélés) volt a pesti neológ közösségben és ugyanennyi lány névadás.
Az évben utolsóként megszületett kisbaba az óturai származású Görög Rudolf és a nagysomkúti Sándor Margit kisfia: Görög Ernő Péter volt.
Érdekesség, hogy neki nincs héber név beírva.
És az év első gyermeke (január 1. 12 óra.) a Salgótarjánban született Willheim Dezső és a budapesti Weisz Irén elsőszülött kislánya: Magdolna volt.
A kislánynak: Gitl héber nevet adták (bát Dávid és Lea). A szülők esküvője a Dohány utcában volt 1919. november 30-án, és a ferencvárosi Csarnok téren laktak.
És ha már esküvő…
1921-ben 1248 esküvő volt a pesti neológ zsidó közösségben.
Ez azt jelenti, hogy Pesten naponta, átlagban 4-5 esküvő volt. (Szombaton és ünnepnapokon nem szabad esküdni)
Mivel január 1. szombat volt, ezért másnap jött az esküvő „áradat”.
Január 2-án, vasárnap 14 esküvőt celebráltak a rabbik, 6-ot a Dohány zsinagógában és 8-at magánlakáson.
A 14 esküvőn 3 rabbi „osztozott”. Dr. Hevesi Simon 6. Dr. Adler Illés 5, míg Dr. Fischer Gyula 3 párt adott össze (ő látható a képen).
A polgári év utolsó napja, 1921. december 31. is szombat volt, ezért az utolsó 2 esküvő csütörtökön zajlott.
Az 50 esztendős békéscsabai Ausch Zsigmond vette feleségül a 42 éves Keczelen született Schwarcz Paulinát a Rombach (sic!) zsinagógában, mindeközben a Dohányban a Berzetanyban született, 51 esztendős már özvegy Burstyin Dávidnak mondta ki a boldogító igent a 21 esztendős nagyszombati Brand Teréz.
(Megmondom őszintén, nem találtam meg, hogy hol lehet ez a Berzetany, ám a vőlegény szüleinek nevéből (Burstyn Pinkas és Sternhell Eszter) azt gondolom, hogy valahol Galíciában lehet.)
Összefoglalva, a numerus clausus után egy esztendővel (is) a pesti neológ zsidó közösségben zajlott az élet, hiszen naponta 2-3 brit mila volt és 4-5 esküvő volt, míg (általában) szombatonként 19-20 lánynak adtak zsidó nevet a városban.
Az emlék-könyv többi lapja a
Facebookon
és a
blogomon
is olvasható.
